Előd
8 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Orbán hozta össze Tiborczot Simicskával

2018.01.24. 07:13 Módosítva: 2018-01-24 07:56:15
A Fidesz először megpróbálta Bajnai-kormányra tolni a miniszterelnök vejének szabálytalan közbeszerzései miatt indult OLAF-vizsgálatot, majd előhúzták a kalapból Simicskát. Eddig sem volt titok, hogy a Fidesz egykori csúcsoligarchája évekig üzletelt Orbán vejével, de két fontos kérdésre még nem kaptunk választ. Miért szállt be Simicska Tiborcz cégébe? És ami ennél is érdekesebb: miért szállt ki néhány héttel Orbán Ráhelék esküvője előtt? A sajtóban eddig főleg azt emlegették, hogy az ifjú pár nászajándékba kapta a közpénzből felpumpált céget, pedig ennek pont az ellenkezője történt. Mindeközben a kormányban nem aggódnak túlzottan az OLAF-jelentés miatt.

Január közepén derült ki, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) befejezte a két évig tartó nyomozását az Elios Zrt. uniós forrásokat felhasználó közbeszerzései körül, és súlyos szabálytalanságokat tart fel. Ennek eredményeként az OLAF azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy a projektekre költött támogatás száz százalékát kérje vissza, ami nem nevezhető általánosnak a hivatal gyakorlatában.

A kormány az agyonhallgatás mellett először annyival próbálta elütni a Fidesznek kínos ügyet, hogy bedobták: “az OLAF vizsgálata a Bajnai kormány idején elindított, és később is folytatott közvilágítási program pályázati felhívásait érinti”. Majd egy héttel a botrány kipattanása után Lázár János és a kormánysajtó elővette, hogy egy időben Simicska Lajosnak többségi tulajdonrésze volt Tiborcz István cégében, vagyis megpróbálták a Fidesz egykori csúcsoligarháját beállítani főkolomposnak.

A kormánypárti narratívaképzés eredményeként rögtön felmerült két eddig megválaszoltatlan kérdés. Mit keresett Simicska Tiborcz cégében, majd miért szállt ki? A Simicska-közeli válaszokból az derült ki, hogy

az abszurd királyi korrupciós drámát idéző sztori origója nem más, mint a miniszterelnök.

tiborcz-istván
Fotó: Orbán Viktor / Facebook

Amikor még csak megszeppenve szorongatta Ráhel kezét

A történetet érdemes Orbán Ráhel és Tiborcz István megismerkedésétől indítani. Tiborcz egy tavalyi interjújában azt mondta, hogy több mint tíz éve ismerik egymást, vagyis 2007 előtt találkoztak először. Később a Blikknek a család egy közeli ismerőse elárulta, hogy a fiatalok 2008-ban kezdtek járni. Az esküvőjük előtt Orbán is arról beszélt a bulvárlapnak, hogy 2008-ban találkozott először későbbi vejével, de a Tiborcz-családot már régóta ismerte. (Az egyik Tiborcz-fiú évekig politizált a Fideszben, majd az NFM-ben lett energetikai tanácsadó, a másik testvér, Tiborcz Eszter nevét pedig Ángyán József is emlegette a nagy állami földpályázatok idején.)

A kapcsolat 2010-ben már elég komoly volt, ugyanis Tiborcz a Fidesz 2010-es választási győzelmét a Vörösmarty téren ünnepelte a pártelittel. Ebben az időszakban Tiborcz még “megszeppenve szorongatta Ráhel kezét a backstage-ben”, elevenítette fel korábban az Indexnek a Valton vezetője.

A választási győzelem után pár héttel, 2010 májusban a Közgép energetikai cége beszállt az Eliosba (amelynek ekkor még más neve volt), majd elkezdték sorra nyerni a jelentős, több százmilliós, esetenként milliárdos állami megbízásokat. De vajon miért szálltak be Simicskáék egy cégbe, amelynek az árbevétele előző évben 8,4 millió forint volt, a tulajdonosa és vezérigazgatója pedig az üzleti tapasztalattal és sikerekkel nem rendelkező 24 éves Tiborcz István?

“Nem túl életszerű, hogy Simicska 2010-ben egyszer csak felfigyelt a tehetséges Tiborcz Pistire, és úgy gondolta, jó ötlet beszállni mellé” - fogalmazott kérdésünkre az oligarcha egyik közeli ismerőse. A Simicska-közeli forrás szerint nem “Lajos” akart beszállni a cégbe, és nem is Tiborcz kereste meg az ajánlattal, hanem Orbán közreműködése hozta tető alá ezt a később igen csak jól gyümölcsöző együttműködést. Itt még ugye bőven a G-nap előtt járunk, Orbán és Simicska gazdasági-politikai szövetsége ekkor megbonthatatlannak látszott. 

Érdekesség, hogy a második Orbán-kormány megalakulása után még annyira rejtve volt, hogy Tiborcz a miniszterelnök lányának udvarol, hogy 2011-ben az akkor még a Fidesztől független Origo azt írta egy tényfeltáró cikkben, hogy “nem világos, miért éppen ezt a céget választotta” a terjeszkedő Közgép-csoport.

letöltés
Fotó: Azonnali.hu

Az is kérdés ugyanakkor, hogy Lázár János tudott-e Orbán Ráhel és Tiborcz kapcsolatáról, amikor a polgármestersége alatt 2009-ben a referencia nélkül pályázó Tiborcz-cég nyert el közvilágítási munkát Hódmezővásárhelyen, miután a többi pályázót kizárták. Lázár erről a Direkt36 kérdésére azt mondta a legutóbbi Kormányinfón, hogy nem foglalkozik mások magánéletével. November elején, két hónappal az OLAF-jelentés lezárulta előtt egyébként Lázár egy belvárosi kávézóban beszélgetett Tiborcz-cal.

Tiborcz "vállalhatatlanná vált"

Simicskáék beszállása után Tiborcz cége szárnyalni kezdett. A közgépesek ehhez elsősorban kapcsolati és materiális erőforrást nyújtottak, de a közvilágítással foglalkozó vállalkozásban csak áttételesen voltak benne, a pályázatokat például forrásaink szerint nem ők kezelték. De hiába ment remekül az Eliosnak, Tiborczék és Simicskáék között folyamatos és egyre komolyabb súrlódások voltak.

Tiborczék sajátos üzletpolitikája nem volt összeegyeztethető a Közgépével, és eljött egy olyan pont, amely után Tiborcz vállalhatatlanná vált

- fogalmazott egy Simicska üzleti ügyeire rálátó forrásunk.

Ez a narratíva teljesen ellentmond azoknak a sajtóban megjelent találgatásoknak, hogy Simicskáék azért szálltak ki pár héttel Tiborcz István és Orbán Ráhel esküvője előtt az Eliosból, mert ez volt a nászajándék az ifjú párnak. Közgépes körökben azt mondják, hogy a folyamatos konfliktusok után egy konkrét beruházás vezetett a szakításhoz.

A válóok a Szegedi Tudományegyetemen 2011/2012-ben megvalósult naperőmű beruházás volt. A kilenc pályázóból mindenkit kizártak, így nyerte el a tendert a legdrágább ajánlatot tevő Elios. Tiborczék ezután felvették az uniós támogatást, majd egyszerűen nem fizették ki az alvállalkozót, aki emiatt egy évvel később pert indított a Fővárosi Törvényszéken. A bíróság beidézte az Eliost vezető Tiborcz Istvánt, aki nem jelent meg a tárgyaláson.

A Népszabadság akkori tudósítása szerint az ügy végül szokatlanul zárult, peren kívül megegyeztek a felek, ami azt jelentette, hogy az Elios végül kifizette az alvállalkozót. A közgépesek szemében viszont mégis elkövette a főben járó bűnt, ugyanis azt mondják, náluk az elsőszámú szabály, hogy alvállalkozó nem maradhat kifizetetlenül. Erről egyébként 2013-ban a Közgép alvállalkozói is beszéltek az Indexnek. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Közgép akkoriban tízmilliárdos nagyságrendű árbevételű cég volt az állami-közbeszerzéses munkák révén, nyilván nem függetlenül a Simicska-Orbán kapcsolattól, szóval nem eshetett nehezükre kifizetni az alvállalkozóikat.

“Normál esetben a birodalmon belül lefejezés járna egy alvállalkozó ki nem fizetéséért, de a miniszterelnökkel való kapcsolatára tekintettel Lajos csak csendesen kiszállt István bizniszéből” - fogalmazott egyik forrásunk.

Kétségbeesésnek nincs jele

Elios-ügyben a labda jelenleg az Európai Bizottságnál pattog. Amint azt a Wall Street Journal megírta, az OLAF azt javasolta az EB-nek, hogy a közvilágítási közbeszerzésekre költött uniós forrás 100 százalékát, közel 13 milliárd forintot kérjen vissza a magyar kormánytól. Információink szerint a bizottság még nem alakította ki az ezzel kapcsolatos álláspontját, és nem is vették fel hivatalosan a kapcsolatot a kabinettel.

Fontos kérdés most, hogy a kormány a következő hetekben nyilvánosságra hozza-e az OLAF-jelentést, ahogy tették azt a 4-es metró esetében. A Miniszterelnökség egy magas beosztású munkatársa szerint a nyilvánosságra hozással mindenképpen meg fogják várni, hogy mennyi pénzt kér vissza a bizottság. Ugyanakkor hozzátette:

Nem érzem annyira a kétségbeesést a kormányban vagy a Miniszterelnökségen. Én még nem voltam olyan megbeszélésen, ahol az OLAF-jelentés szóba került volna.

Politikai és jogi szempontból egyelőre valóban nem tűnik túl veszélyesnek az ügy, hiszen az a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja ki az OLAF által feltárt csalásokat, amely egyszer már nyomozott az ügyben, és 2016-ban arra jutottak, hogy nem történt semmi. A friss nyomozás ténye viszont kapóra jön a kormánynak, mert a folyamatban lévő eljárásra való tekintettel könnyen mondhatják, hogy közérdekű adatigénylésre sem adják ki az OLAF-jelentést.