A Fidesz ott is tarolt, ahol aktívak a civilek

Ha egy pillanatra eltekintünk a fideszes választási rendszer aránytalanságaitól és a pártok rendelkezésére álló erőforrások egyenlőtlenségeitől, akkor a Fidesz magabiztos győzelmében a vidék, elsősorban a falvak és községek voltak a kulcsszereplők. Míg a Fidesz országos listája 49 százalékot kapott, addig a községekben élők 58 százaléka szavazott Orbánékra. A legszegényebb magyarok között még inkább tarolt a kormánypárt, a leghátrányosabb területeken 80 százalék fölötti eredményt értek el.

Annak okát, hogy a legkiszolgáltatottabbak körében miért sikerült ennyire tarolnia a Fidesznek, több elemzés abban látja, hogy az érintett területek teljesen el vannak vágva a Fideszen kívüli világtól, médiatértől. Ezeken a helyeken nem létezik más, csak a közmédia, nem létezik más kapocs a külvilággal, csak a maradék, Fidesszel átitatott közszféra. Egy ilyen közegben nem csoda, hogy az emberek a Fideszre szavaznak, még akkor is, ha a Fidesz hivatalosan szervezetileg nincs is jelen ezeken a településeken.

Adja magát a kérdés, hogy milyen választási eredmények születtek azokban a falvakban, ahol évek óta erős a civil jelenlét, képzésekkel, programokkal igyekeznek fejleszteni a mélyszegénységben élő emberek képességeit. Vagyis: miként szavaztak azokon az egyébként kilátástalan helyzetben lévő településeken, ahol a külvilággal nemcsak a Fidesz, hanem pártoktól független szervezetek is kapcsolatot jelentenek?

Bővebben:

• A Bagázs Egyesület 2011 óta dolgozik a 4000 fős Pest megyei Bagon. „A szegregátumokban az országos átlagtól messze elmarad az ott élők iskolai végzettsége, még egy-egy szakma megszerzése is ritkaságszámba megy. Sokan még az általános iskolát sem fejezik be, és előfordul a teljes analfabetizmus is” – írja a szervezet a honlapján. A szervezet rendszeresen gyerek- és felnőttképzéseket tart, nem adományoznak, hanem fejlesztő programokkal segítik a közösséget. „A változás már elindult: egyre többen tanulnak és fejezik be az iskolát, találnak munkát, törlesztik adósságaikat” – írták. Április 8-án itt bőven az országos átlag fölött kapott a Fidesz, a második helyezett pedig toronymagasan a Jobbik lett.
• A Freskófalu projekt 2009-ben indult Bódvalenkén. Állandó munkája csak a polgármesternek és egyetlen hivatali alkalmazottnak van, a többiek nagyrészt közmunkából élnek. Az egy főre jutó átlagjövedelem havi tizenkétezer forint – olvasható a szervezet oldalán. Hozzáteszik, hogy a projekt eredményeit az elmúlt években számos díjjal ismerték el, 2013. április 5-én Andor László uniós biztos és Balog Zoltán miniszter Bódvalenkéről együtt köszöntötték a nemzetközi roma napot. Április 8-án 65 érvényes szavazatból 53 a Fidesz listájára ment a borsodi faluban.
  

  Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatási, szociális és társadalmi összetartozási ügyekben illetékes magyar tagja (b) és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (j) a nemzetközi roma napon Bódvalenkén 2013. április 5-én.

  Fotó: Vajda János / MTI
• A Heves megyei Szúcson 2016-ban indított közös felzárkóztatási programot az Autonómia Alapítvány és a Katona József Színház. „A színház és az alapítvány szakemberei heti rendszerességgel tartanak gyerek és felnőtt közösségépítő és oktatási programokat a Katona színészeinek és budapesti középiskolások részvételével, Emellett létrehoznak egy közösségi színházi előadást, amely a társadalmi törésvonal két oldalán élők együttes munkájának eredménye lesz. A cél a helyiek mentális és fizikai szegregációjának lebontása, másik oldalról pedig a programban részt vevő fiatalok társadalmi érzékenységének javítása” – írták oldalukon. A választáson itt is tarolt a Fidesz, a szavazatok több mint 80 százalékát szerezték meg Orbánék. (A szúcsi programról több riportot is készítettünk, ezeket itt és itt olvashatják.) 
• „Toldon semmi nincs és mégis minden van. A román határ melletti kis zsákfalut az állam és a piac is magára hagyta: a házak többségben nincsen se víz, se villany, az orvos hetente egyszer, a hivatal hetente kétszer jár ki, munka- és közlekedési lehetőség alig, és már a kocsma sem üzemel. Az egy főre jutó szociális innováció viszont egész biztosan itt a legnagyobb az országban: van díjnyertes biobrikett üzem, webshopba termelő hímzőmanufaktúra, közösségi kert és egy virágzó kultúrház” – írtuk 2013-ban a településen készült riportunkban. Toldon 2009 óta zajlik az Igazgyöngy Alapítvány modellfejlesztése, ahogy cikkünkben is bemutattuk, eredményesen. A választáson 80 százalék fölött szerzett a Fidesz, a többi szavazatot a Jobbik kapta.
  

  14

  Ilyen a kész a biobrikett.Galéria: Told és a biobrikett(Fotó: Huszti István / Index)

Teljes kiszolgáltatottság a kormánynak

Sokan nem értették a kialakult helyzetet, L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője szerint még az a vád is megfogalmazódott velük, a segítő civilekkel szemben, hogy ennyit ér a munkájuk. A pedagógus hosszú bejegyzésben reagált a (toldi) választási eredményre.

L. Ritók szerint 2014-hez képest áprilisban még többen szavaztak a Fideszre Toldon. „Mi nem befolyásoltunk semmit, megtehettük volna, de akkor épp olyanok lettünk volna, mint akik a tudatlanságot, a befolyásolhatóságot kihasználják.. .Mi a képessé tevésben hiszünk, de ez egyelőre csak azoknál működik, akikkel a legszorosabb a kapcsolatunk, akikkel munkakapcsolatban vagyunk. A többiekkel egyszerűen nem tartunk még ott, hogy olyan szinten legyenek képesek átlátni a helyzetet, az összefüggéseket, mint ők. Igen, nem tartunk még ott, ennyi év után sem. És ez pontosan mutatja a probléma mélységét” – írta a Facebookon.

A pedagógus szerint a támogatottjaiknak „fogalmuk sincs arról, mi az a civil szervezet, mi az a Soros-törvény”, és azt sem tudják, milyen helyzetben kell dolgoznia az alapítványnak. „Az üzenet, ami átment, és mindent vitt, az a rettegés a migránsoktól. Egyetértenek mindannyian abban, hogy a Fidesz megvéd a nőerőszakoló migránsoktól. Ezt hallották a tv-ben, állandóan... mit gondolhattak volna? – kérdezték most tőlem.”

A leszakadó kis falvak megélhetése két tényezőtől függ: a közszférától és a közmunkától. Más nincs. Ez pedig mindkettő kormányfüggő. Az amúgy is alacsony érdekérvényesítési képességgel rendelkező itt élő embereknél ez, a migránsoktól való félelemmel elég volt ahhoz, hogy ezt az eredményt produkálta a választás.

L. Ritók szerint vádaskodás helyett fontosabb lenne a miértek megértése. „Az Igazgyöngy sem tud varázsolni, és reális világlátással felruházni generációs tudatlanságban élő, mindig is függőségi viszonyban szocializálódó embereket. Manipulálni pedig nem fogjuk őket.”

Pártsemleges célokra ment a pénz

A választási kampány részeként a Fidesz 2017 decembertől sokat beszélt arról, hogy Soros György bevándorlásszervező irodákat akar nyitni vidéken. Ezzel nagyrészt arra reagáltak, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány új irodákat nyitott Pécsen és Debrecenben, valamint több százmillió forint értékben pályázatokat írtak ki helyi problémákra reagáló civil szervezeteknek.

Bár a Fidesz megállás nélkül bevándorlásszervezésről beszélt, már tavaly megírtuk, hogy ezeknek a pályázatoknak semmi közük a migrációhoz. A választások közeledtével a Fidesz tovább emelte a tétet, és már azt állították, hogy márciustól kezdődhet a bevándorlók vidéki betelepítése. Mindebből semmi sem történt, a Nyílt Társadalom Alapítvány pályázatai rendben lezajlottak, és senki sem telepített bevándorlókat vidékre (ilyesmire egyébként is csak a kormánynak lenne módja).

A pénz politika- és pártsemleges célokra ment. Jutott kisközösségek fejlesztésére horgászklubon keresztül, helyi könyvtárra, de még hagyományőrző tevékenységre is. Az alapítvány Indexhez eljuttatott listáját böngészve egyértelműen ugyanaz a trend látszik, mint a fent bemutatott eseteknél: azokon a településeken is tarolt a Fidesz, ahová a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül jutottak források közösségépítésre.

Nem azért adtuk a pénzt, hogy hatással legyünk a választásokra, nyilvánvaló, hogy ezek a választástól teljesen független programok voltak. Nem ellenőriztük le, hogy milyen választási eredmény született azokon a településeken, ahová a pécsi és debreceni programon keresztül juttatott támogatás a Nyílt Társadalom Alapítvány

– összegezte a helyzetet Csontos Csaba, a szervezet kommunikációs vezetője.

A Fidesz győzelme az ellenzék felelőssége

A fenti eredményekből érdemes néhány következtetést levonni. A civil szervezetek nem politikai mozgalmak, ahogyan azt az elmúlt években az Orbán-kormány foggal-körömmel igyekszik beállítani. A mélyszegénységben élőkkel foglalkozó civilek tevékenységének fókuszában egyáltalán nem az áll, hogy befolyásolják az emberek politikai preferenciáit, hanem hogy az érintettek mindennapi problémáira megoldást találjanak, velük együtt. Ezeknek az embereknek pedig kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy négyévente melyik pártra szavaznak. 

Éppen emiatt téves azt a következtetést levonni, hogy a civilek munkája felesleges lenne a Fidesz vidéki választási napalmozása miatt. Orbánék vidéki sikere egyáltalán nem azzal függ össze, hogy a civilek milyen munkát végeztek el az elmúlt négy évben. A Fidesz vidéki tarolásának okát javarészt abban kell keresni, hogy mi az a politikai munka, amit a többi párt egyáltalán nem végez el több mint egy évtizede. Erről egyébként külön is részletesen beszámoltunk.

Borítókép: Fotó: MTI / Balázs Attila