Ha enni akarnak, forduljanak a strasbourgi bírósághoz

• Júliusban változott a menekültügyi szabályozás. Ez alapján minden, Szerbiából érkező ember menedékkérelmét elutasíthatják.
• A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, azonnal megindul az idegenrendészeti eljárás, aminek kitoloncolás a vége.
• Az érintett menedékkérőket addig is arra biztatják, hogy menjenek vissza Szerbiába, aki pedig nagykorú, nem kap enni.

Július elsején lépett életbe a menekültügyi szabályozásnak az az új eleme, melynek lényege, hogy elfogadhatatlan a menedékkérelem, ha a kérelmező biztonságos tranzitországon haladt át. Az új szabály miatt július közepén az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel a menekültügyi eljárásra vonatkozó uniós alapelvek szerint ilyen indokra hivatkozva nem lehet elutasítani egy menedékkérelmezőt.

A jogszabályváltozás a BMH-t is készületlenül érhette, július első tíz napjában a Helsinki Bizottság információi szerint egyáltalán nem fogadtak be menedékkérelmeket, a kérelmezők Szerbiában várakoztak. Július 10-én ismét megnyitották a tranzitzónát a menedékkérők előtt, de mivel Magyarország Szerbiát – az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával ellentétben – biztonságos országnak tekinti, a kérelmeket ezen az alapon elutasították.

Az első ilyen hatósági döntéseket a múlt héten kézbesítették. A kérelmezők fellebbeztek, ám kiderült, hogy

a parlamenti többség nem rendelkezett arról, hogy ha a BMH az új okra hivatkozva utasítja el a döntést, a fellebbezésnek halasztó hatálya lenne. (A szándékosság azért jelenthető ki, mert a menekültügyi törvény módosításakor a fellebbezés halasztó hatályára vonatkozó 53. § (6) pontja alatti felsorolásba nem került be az új elfogadhatatlansági okról szóló szakasz (51. § (2) f) is.)

Hiába nem záródott le tehát a családok menekültügyi eljárása, hiába nem lehet addig az uniós jog szerint a menedékkérőket kitoloncolni, és hiába bírálják sokszor felül a magyar bíróságok a menekültügyi hatóság döntéseit, a Helsinki Bizottság ügyfeleinek,

Ideiglenes lakóhelyükként a tranzitzónát jelölték ki. Erre a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet alapján van lehetőség (ami továbbra is érvényben van, hiába szűnt meg Magyarországon a tömeges bevándorlás). A BMH pedig úgy értelmezi a tranzitzóna  idegenrendészeti szekcióját, hogy mivel az ott tartózkodó személyek ki lesznek toloncolva, és az amúgy sem börtön, hiszen szabadon elhagyható Szerbia felé,

A tranzitzónában uralkodó embertelen állapotokról tavaly nyári cikkünkben olvashat részletesen.

E ponton megint eltér a magyar és a nemzetközi jog, ugyanis aki egy évet vagy másfelet töltött egy szerbiai táborban arra várva, hogy beadhassa a menedékkérelmét Magyarországon, nyilván nem akar visszamenni, amíg a menekültügyi eljárása jogerősen le nem zárult. A menedékkérőket az UNHCR szerint se lehet visszaküldeni (71. pont), és a strasbourgi bíróság is kimondta, hogy a tranzitzóna egy fogvatartási helyszín, és nem várható el egy menedékkérőtől, hogy visszamenjen oda, ahol embertelen, megalázó bánásmódban részesülhet.

A hatóságok az afgán családok tagjai közül a kiskorú gyerekeknek adtak csak enni, és az egyik nőnek, aki szoptat. A férje, továbbá egy a 18-at épp betöltött fiú és az ő szülei nem kaptak élelmet, a gyerekeket és a nőt pedig az étkezésekhez átkísérik a zóna egy másik részébe, hogy

A felnőtteket a Helsinki Bizottság szerint arra biztatják, hogy inkább menjenek vissza Szerbiába. Minderről Somogyvári Zoltán, a Helsinki jogásza számolt be az Indexnek.

Az embertelen és teljesen jogszerűtlen bánásmód miatt augusztus 10-én reggel a jogvédő szervezet ideiglenes intézkedést kért a strasbourgi bíróságtól, amely még aznap kötelezte Magyarországot, hogy biztosítsa a két család (a jogvédők csak az ügyfeleik ügyében jártak el) élelmezését. A bíróság közbenső intézkedésének dokumentumait a Helsinki Bizottság az Indexnek is elküldte. Szombaton már kaptak enni a családok, azóta pedig napi háromszori étkeznek.

Az érintettek között van két, a polgárháború elől menekülő, hadköteles korú szír menedékkérő is, akik szintén a Helsinki ügyfelei. Az afgán felnőttekhez hasonlóan pár napig ők is éheztek, de szombaton a hatóságok végre nekik is adtak enni. Minden jól is ment hétfő estig, kedd reggel azonban azt mondták nekik, hogy

Az ügy jelenleg itt tart, a Helsinki Bizottság most azt kérte a strasbourgi bíróságtól: kötelezzék Magyarországot arra, hogy általában mindenki kapjon enni, aki ilyen helyzetbe kerül.

Szerdán kérdéseket küldtünk a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak. Egyebek mellett azt szerettük volna megtudni, hogy

• ha az érintett kiskorúaknak biztosítják az étkezést, azaz elismerik a rászorultságukat, a felnőtteknek miért nem;
• miután a strasbourgi bíróság már intézkedett az afgán családok étkeztetése ügyében, miért nem biztosítják az étkezést mindenkinek, hiszen egyrészt Strasbourg nyilván az ő ügyükben is intézkedni fog, másrészt az ellátás megtagadása kártérítési jogalapot keletkeztethet.

Amint a BMH válaszol, visszatérünk az ügyre.

Frissítés, 2018. augusztus 19., 16.22:

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Válasza

A Hivatal feladatainak ellátása során, így a kérelmezők és a befogadó intézményekben elhelyezettek ellátása kapcsán is a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően jár el, kiemelt figyelmet szentelve a különleges bánásmódot igénylő személyek jogaira és a gyermekek mindenek felett álló érdekeire. A tranzitzónában elhelyezett kérelmezők ellátása a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a menekültügyi eljárás ideje alatt biztosított. Az idegenrendészeti eljárás során a kötelező tartózkodási hely kijelölése esetében az idegenrendészeti szabályozás nem rendelkezik az ellátásról. 

A Hivatal minden esetben eleget tesz a bíróságok - így az Emberi Jogok Európai Bírósága - által hozott döntéseknek, és kivétel nélkül minden esetben intézkedik a bíróságok rendelkezéseiben foglaltak teljesítése iránt.

A menekültügyi és idegenrendészeti jogszabályok megfelelnek az európai uniós irányelvi rendelkezéseknek, így nem merülhet fel, hogy a Hivatal eljárása során akár a magyar, akár az uniós jogszabályokat megsértse.

(Borítókép:  Németh Szilárd a parlament nemzetbiztonsági bizottságának korábbi  fideszes alelnöke (b4) a röszkei tranzitzónában 2017. június 18-án. – fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI)