Több mint ezer betege írt petíciót a kirúgott szívsebészért

Ahogy arról korábban beszámoltunk, szeptember 20-án kirúgták Székely Lászlót, az ország egyik legnevesebb szívsebészét a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetből. Andréka Péter megbízott főigazgató a kirúgást azzal indokolta, hogy az orvos egy tavaszi szívbillentyű-műtéthez behívott a műtőbe egy privát plasztikai sebészt is, aki a beteg sérült mellimplantátuma helyett újat ültetett be. A szívsebész elmondta, többször is volt már, hogy plasztikai sebész segítségét kérte, neki a műtőben az emberélet az első, ennél az esetnél is ez volt. 

Az ügy végül akkor kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor a kirúgott orvos egyik volt betegének a műtétje elmaradt, majd meghalt. Innentől ment az egymásra mutogatás: az intézet azt állította, nem is tudtak a betegről, majd a szívsebész bemutatta a dokumentumot, amiben bizonyította: Székely munkatársa, Ender Gábor szívsebész felhívta az intézmény figyelmét a betegre. 

Az orvos mellett több mint 50 kollégája állt ki petícióban, a Blikk most azt írja, Székely páciensei is petíciót írtak: 1100 volt és jelenlegi páciense írta alá. Az aláírók között van Schobert Norbert si, akit még 2012-ben operált Székely. "Megmentette az életemet, tartozom neki annyival, hogy harcolok érte! Félek, elveszítheti őt az ország, nagy valószínűséggel külföldről kap majd ajánlatot" - mondta Schobert. De a volt fideszes képviselő, Tiffán Zsolt is kiállt Székely mellett, mint egykori páciense: Facebook-posztjában azt írja, "az én szívem meggyógyult! De nem viseli el,ha Prof. Dr. Székely Lászlót bántják".

A kirúgott szívsebész hosszabb interjút adott a Népszavának, amelyben a konkrét esetről, általában a műtétekről, és a közben fellépő, azonnali megoldásokat követelő helyzetekről is beszélt. Ahogy arról is, hogy bár az intézet igazgatója egy etikai bizottsági döntést emleget, mint kirúgásának oka, ám

- mondta Székely. Az orvos a nemrég meghalt volt betegéről is beszélt. Azt mondja, a betegei hívását volt kollégája fogadja jelenleg, aki kénytelen őket az új osztályvezetőhöz irányítani.

Az a beteg, aki meghalt a napokban, többször is telefonált, hogy mi lesz vele, mikor jöhet. Neki sem volt mit a válaszolnia, jelezte a betegnek, hogy az új osztályvezető főorvossal kell kapcsolatba lépnie. Amikor csütörtökön reggel megtudta, hogy, a betegünk meghalt, a kolléganőm csaknem összeroppant.

- mondja Székely. Azzal kapcsolatban pedig, hogy az intézet tudott-e, vagy nem tudott a most meghalt páciensről, illetve állapotáról, a szívsebész azt mondja:

Felmentésemet követően felhívtuk a figyelmet a csütörtökön elhunyt betegre is, tekintettel arra, hogy ekkor már nem állt módomban az előjegyzést megtenni. Így átadtuk azt a levelet is, amelyben a beteggel kapcsolatos összes információt mellékeltük, s kértük a helyembe lépő osztályvezető főorvost, nézze át, és ha kell, értékelje újra három beteg kezelési tervét, műtéti programját. Az azóta meghalt férfi is köztük volt, róla a kirúgásom körüli időszakban érkezett meg a külföldi szakvélemény, amit a beteg operálhatóságával kapcsolatban kértünk.

Székellyel szemben egyébként azt rótta fel az intézet igazgatója, ahogyan az állami és a magánellátást keverte az orvos munkája során. Székely a kérdésre, hogy máskor is lépett-e át íratlan vagy írott szabályokon a műtőben, Székely azt mondta:

Ha szükség volt rá, mert nem várt esemény miatt kellett beteg életét menteni, szinte mindig. Egy műtőben sok minden történhet, amikor baráti szívességtől a kölcsön műszerig bármire szükség lehet.

A jövőjével kapcsolatban azt mondta, "Romániából, de a Lajtán túlról is kaptam ajánlatot, több lehetőség adódna a fővárosban is, és vidéken is, de ezekről még korai beszélni."

Azokról a műtétekről, amelyeket az intézmény igazgatója kifogásolt részletesen beszél az interjúban.