Tényleg jön a fizetős felsőoktatás?

IMG 1773
2018.10.09. 10:29
Nem ördögtől való ötlet, hogy a Corvinus Egyetemet alapítványi fenntartásba helyezzék át, csakhogy ez homlokegyenest ellentmond mindannak, amit a kormány az elmúlt nyolc évben a felsőoktatásban képviselt. Az alapítványi fenntartás rugalmasabb működést, könnyebben bevonható vállalati forrásokat hozhat, az oktatók nem közalkalmazottak lesznek, így többet kereshetnek, más kérdés, hogy könnyebben ki is lehet rúgni őket. Az egy idő után már csak tandíjas képzéseket indító egyetem hiába hoz létre saját ösztöndíjat, ez csak az esélyegyenlőség illúziója lesz. Ezt a neoliberális modellt ráadásul aligha lehet minden magyar egyetemre kiterjeszteni.

Kérdések és válaszok, amelyek a felsőoktatás helyzetére rálátó szakértőkkel folytatott háttérbeszélgetések alapján készültek.

Hogyan fog átalakulni a Budapesti Corvinus Egyetem?

2019. július elsejétől egy állami alapítású alapítvány veszi át az egyetem működtetését. Ezt maga Gulyás Gergely kormányszóvivő jelentette be.

Miért olyan különleges ez?

Azért, mert egy nagy múltú, állami fenntartású egyetemről van szó, amely most egy kísérlet része részévé válik. Magyarországon többségében állami egyetemek működnek. Mellettük van néhány alapítványi fenntartású egyetem. Az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemet például egy közalapítvány tartja fenn, amely a magyar és az osztrák állam, valamint a bajor és a baden-württembergi tartomány összefogásával alakul, a budapesti CEU-nak pedig egy magánalapítvány, a Budapesti Közép-európai Egyetem Alapítvány a fenntartója.

A Corvinust is egy közalapítvány fogja fenntartani?

Nem. 2016 óta már nem lehet új közalapítványt létrehozni. Az új Ptk. már csak alapítvány létrehozását teszi lehetővé. Ebben az esetben tehát az állam hoz létre egy alapítványt, amely közcélt szolgál, de privát szereplők is megjelenhetnek benne. Ez már csak azért is érdekes, mert a kormány az elmúlt 8 évben éppen ellenkező irányba tett lépéseket: egyre erősebb állami befolyást igyekezett gyakorolni az egyetemek felett. Az pedig különösen érdekes, hogy Palkovics László innovációs miniszter a hétvégén azt mondta: "a Corvinus Egyetem új működési modelljéhez vezető folyamatot az egész magyarországi felsőoktatásra szükséges kiterjeszteni."


Honnan származik ez az ötlet?

Orbán Viktor már évekkel ezelőtt megemlítette ezt a megoldást magyar rektorok előtt. A példát Finnországból vették, ahol az egyetemek egy része állami fenntartású, más egyetemeknek viszont korábban az állam azt javasolta: ha egyesülnek, racionalizálják működésüket, szabadabb, alapítványi formában működhetnek. Ilyen például a finnországi műszaki, közgazdasági- és iparművészeti egyetemek és főiskolák egyesülésével létrejött Aalto Egyetem, amely jelentős piaci forrásokhoz jutott és most a nemzetközi versenyben igyekszik megállni a helyét.

Milyen változások várhatók az alapítványi átalakulás miatt a Corvinuson?

Megváltozik az egyetem irányítása. A Corvinus rektora és kancellárja ezután az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának lesz felelős, amelyben egy idő után nemcsak állami, hanem privát szereplők is megjelenhetnek. A kuratórium összetételéről egyelőre nem sokat tudni. Az egyetemen dolgozók nem közalkalmazottak lesznek, hanem szerződéses munkavállalók. Könnyebb lesz így felmondani nekik, a másik oldalon viszont a fizetésük magasabb lehet a közszolgák törvényileg meghatározott bérénél. Így versenyképesebb fizetésért lehet például oktatókat hívni külföldről vagy a vállalati szférából. A kínai Fudan Egyetemmel közösen indítanak egy kettős diplomaprogramot is - szemeszterenként mintegy négymillió forintos tandíjjal (ami részben szintén emlékeztet a sokat támadott CEU kettős képzési modelljére). Az egyetem 2030-ra a jelenlegi 15-ről 45 százalékra akarja növelni a fizetős külföldi hallgatók arányát, ezért egy nemzetközi kollégium felépítését is tervezik.

A magyar hallgatóknak nem kell tandíjat fizetnie?

De, a diákok 40 százaléka ma is tandíjat fizet. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a kormány évekkel ezelőtt megszüntette a legnépszerűbb gazdasági képzések állami finanszírozását. Ma tehát ezeken a képzéseken csak az tanulhat ingyen, aki elég magas pontszámot ér el a felvételin, azaz jó tanulmányi eredménnyel kerül be. Az egyetem azt szeretné, hogy a fizetős magyar és külföldi hallgatók aránya 2020-ra 60 százalékra emelkedjen, és ezért már nem is fog meghirdetni állami helyeket.

Onnantól teljesen fizetős egyetem lesz, és akinek nincs pénze, az nem is tanulhat ott?

Ha nem is lesznek állam által támogatott helyek az egyetemen, maga az egyetem létre akar hozni egy saját ösztöndíjat, hogy aki jól tanul, de nincs elég pénze, az is bekerülhessen. Ezt a módszert alkalmazza a legtöbb angolszász magánegyetem is.



Ha ezután is bekerülhet egyetemre az, aki szegény, akkor mi ezzel a baj?

Ez nem ilyen egyszerű. Vannak szakértők, akik szerint a méregdrága angolszász magánegyetemek ösztöndíjprogramja inkább csak az esélyegyenlőség illúzióját teremti meg. Persze aki sokat tanul és kiváló eredményt ér el, az ebben a rendszerben is bejuthat tandíjmentes helyre. Magyarországon azonban ma már az is pénzkérdés, hogy az ember egyáltalán eljuthasson idáig. Mivel az állami közoktatás a legtöbb helyen nem kielégítő, a családoknak már jóval előbb komoly összegeket kell áldozniuk különórákra, hogy a gyerekük egyáltalán egy jó középiskolába bekerüljön. Aztán ismét nem kevés pénzt kell fordítani arra, hogy a gyerek nyelvvizsgát szerezzen, újabb előkészítőkre járjon, majd jó érettségit és felvételit tegyen. Ha egy családnak nincs elég pénze erre, annak a gyereke már sokkal hamarabb elbukik ebben a versenyben.

Attól, hogy alapítványi formában fog működik, több pénze lesz a Corvinusnak?

Önmagában az alapítványi formától még nem lesz több pénze. Az alapítványi forma azonban rugalmasabb működést tesz lehetővé, és könnyebben tud az egyetem külső vállalati forrásokat bevonni az oktatásba vagy a kutatásba. Az állami egyetemek gyorsaságának gátja ma sokszor az, hogy az eléggé elavult államháztartási törvény alapján működnek. Az ötletet most felvezető Palkovics László tavasszal egy interjúban azt mondta: ha egy egyetem egy vállalati partnerrel dolgozik együtt, akkor kft.-ként kellene működnie. Ha akkurátusan be kell tartania például a közbeszerzési szabályokat, akkor mire megveszi az első eszközt, már lezárult a projekt. A külső tőke bevonását ösztönözheti, hogy a közhasznú alapítványnak juttatott adományokra 20-40 százalékos társasági adókedvezmény érvényesíthető.

A tandíjakból és adományokból fog működni az egész egyetem?

Nem. A tandíj fontos bevétel, nem véletlenül akarják növelni ennek mértékét, de ez önmagában nem elég egy egyetem fenntartására. A kormány jelentős vagyont juttat az alapítványnak két állami vállalat részvénycsomagjából. Ezek hozamát csak az egyetem működtetésére és fejlesztésére fordíthatják. A Portfolio.hu szerint jelentősebb osztalékot ma a Mol, a Richter, az Elmű és az Émász fizet, úgyhogy ebből a négy cégből kerülhet ki az a kettő, amelyikről a kormányszóvivő beszélt.

Azért kell alapítvánnyá alakulni, mert az állami egyetemek ma nem tudnak vállalatokkal együttműködni? 

Nem. Számos példa van arra, hogy egyetemek a mostani állami működési modellben is komoly kooperációkban állnak vállalatokkal. A veszprémi Pannon Egyetem a Mol támogatásával képez szakembereket az olajipari cégnek, a győri Széchenyi Egyetem az Audi Hungaria Motor Kft.-vel közösen folytat képzést és fejlesztést, a Szegedi Tudományegyetem a Mollal és az Audival indít közös kutatást megújuló üzemanyagok fejlesztésére, a Miskolci Egyetem a Robert Bosch Facultyval, az IBM a Műegyetemmel, az Ericsson az ELTE-vel működik együtt.


Ha több vállalat száll be az egyetemekbe, sok pénzt hoznak, akkor az ott dolgozók is többet kereshetnek?

Az egyetemnek több lehet a bevétele, jobban ki tudja használni a kapacitásait. Ha önálló gazdálkodó szervezetként a hatékonyságra is ügyel, akkor talán az a legjobb válasz erre, hogy kevesebb, de többet és jobban dolgozó ember többet kereshet így az egyetemeken, mint ma.

Az egyetem nem azért van, hogy tanuljanak ott az emberek? Most csak az a lényeg, hogy a vállalatoknak kutassanak és képezzenek embereket, és minél több pénzt keressenek? 

Az egyetem régen az akadémikus tudás fellegvára volt, de szerepe a XXI. századra átalakult. Döntés kérdése, milyen egyetemeket akar egy ország. Olyanokat, amelyek széles és 10-20 évvel később is használható, továbbfejleszthető tudást adnak, vagy olyanokat, amelyek a gazdaság 3-5 éves időtávú igényeihez termelnek szakképzett munkaerőt. Az egyetemek és vállalatok közötti együttműködéseknek annyi haszna biztosan van, hogy bizonyos dolgokat sokkal jobban meg lehet tanulni egy gyakorlati kutatási projekt közben, mint egy előadóteremben ásítozva. Fontos az is, hogy egy egyetem fenn tudja tartani magát, legyen saját bevétele, sok külföldi hallgatója, aki tandíjat fizet, de nem lehet csak ez a célja.   

Miért fontos, hogy az egyetemek és a vállalatok együttműködjenek?

Gazdasági szemmel ma már nem hatékony, ha teljesen elszigetelt módon működik egymástól a kutatási, az oktatási és a vállalati szféra. Az angolszász országokban az egyetemek forrásaik jelentős részét profitorientált vállalatoktól szerzik, és ott az anyagi érdekeltség egy hajóba ültette az oktatókat, kutatókat, hallgatókat, fejlesztőket és pénzügyi szakembereket. Azóta más országok is igyekeznek átvenni ezt a modellt. A magyar kormány mostani terveinek középpontjában például az áll, hogy az elmúlt 30 évben megerősödött magyar vállalatok innovációs képességét fejlesszék (a rossz nyelvek szerint ugyanis a magyar vállalati szektor eddigi két legfontosabb innovációja az adóelkerülés és az állami források elszipkázása volt). 

Akkor mi a baj azzal, ha mi is ezt a modellt követjük?   

Ez hasznos dolog, de vannak következményei. A kutatásokba a vállalatok hatalmas összegeket fektetnek, de csak olyanokat finanszíroznak, amelyek számukra termékekben vagy más innovációban hasznosulnak. Ennek jelentős torzító hatása lehet a tudományra: bizonyos kutatások, fontos vagy fontosnak vélt tudományágak erősödnek, mások elsorvadnak. Az anyagi érdekeltség sem tesz feltétlenül jót a felsőoktatásnak. Az egyetemi tudományosság fontos értéke a tudásmegosztás. Az új felfedezéseket, tudományos eredményeket nyilvánossá teszik, hogy az mások által is hasznosulhasson. A profitérdekből finanszírozott kutatásokra azonban ez kevéssé igaz. Egy új felfedezés onnantól már nem közkincs, hanem üzleti titok. Magyarország láthatóan megpróbál most beszállni ebbe a versenybe vagy legalábbis valamelyest felzárkózni a mezőnyhöz. Ez érhető tetten az alkalmazott kutatásokat erőltető innovációs miniszter és az inkább az alapkutatásokkal foglalkozó Magyar Tudományos Akadémia vitájában is.

Ha ez bejön, akkor felkerülhetünk az egyetemi világranglistákra?

Kimondott cél, hogy a Corvinus Európa legjobb száz, és a világ legjobb kétszáz egyeteme közé kerüljön 2030-ra. Ez ambiciózus célkitűzés, tekintve, hogy ezeken a világranglistákon sokszor olyan amerikai vagy kínai egyetemek szerepelnek, amelyek költségvetése a teljes magyar felsőoktatásénak felel meg. Ezeket a ranglistákat épp olyan szempontok szerint állítják össze, amelyekben a magyar felsőoktatás eddig gyenge volt: sokat nyom a latba az egyetemek és a vállalatok kutatás-fejlesztési együttműködése, a külföldi hallgatók aránya vagy a nemzetközi kutatási programokban való részvétel. Vannak ugyanakkor olyan neves egyetemek, amelyek nem a listákon való rangsorokhoz igazítják működésüket, hanem a saját útjukat járják.   

Elképzelhető, hogy később minden magyar egyetem alapítványi formában fog majd működni?

Ez nem valószínű. A Corvinus egyfajta pilot projekt, amelyet főként műszaki és technológiai területen erős egyetemeknek érdemes követniük. Számos olyan terület van azonban, például a tanárképzés, vagy a szociális- és egészségügyi képzések, amelyek nem vonzanak vállalati tőkét, de elengedhetetlenül szükségesek a közszolgáltatások fenntartásához. Ezeket valószínűleg továbbra is csak tisztán állami finanszírozással lehet fenntartani. A hvg értesülései szerint sem várható, hogy a Corvinus-modell általános lesz, inkább arra lehet számítani, hogy az intézmények létrehoznák a saját működési szervezetüket, ami lehet valami gazdasági társaság, és az állam fenntartói szerepe megszűnne.

Borítókép: a Corvinus Egyetem épülete a Fővám téren. Fotó: Kisantal Tamás / Index.