Ödön
2 °C
11 °C

A miniszter visszakozott, egyelőre nem einstandolják a kutatóintézeteket

DSC 6287
2018.09.15. 11:59 Módosítva: 2018-09-15 13:15:58
Fordulat az MTA körüli politikai háborúban: Palkovics részlegesen visszakozott, az intézményhálózat a jelek szerint mégis egyben maradhat, legalábbis egyelőre, és a jövő évi pénzeket is biztosítják. Ehhez egy nagyon sűrű hét kellett, amin a miniszter előbb egy más célra készült, kinyomtatott powerpointtal közölte az MTA elnökével, hogy elvennék a kutatóhelyeik harmadát, mire az MTA közölte, hogy megszakítja a tárgyalásokat Palkoviccsal. Erre másnap a minisztérium gyorsan mégis megállapodott velük, a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel. Lovász László MTA-elnök az Indexnek mesélt a történtekről: az interjúnk szerdán készült, az MTA kérésére idáig visszatartottuk, amíg nem született meg a megállapodás.

Egy más célra készült, kinyomtatott powerpoint-prezentációból tudta meg hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetése, hogy Palkovics László minisztériuma feldarabolná az akadémiai kutatóintézmény-hálózatot, egyes intézményeket teljesen meg is szüntetnének. Az MTA elnöksége ezután úgy döntött, befejezi a tárgyalásokat a minisztériummal, a velük közölt munkaanyagot nem fogadják el tárgyalási alapnak.

Ezután felpörögtek az események. Palkovics minisztériuma nyilvánosan egyrészt éles hangon reagált, valótlanságokkal vádolva a Magyar Tudományos Akadémiát, másrészt pedig hirtelen a megállapodás felé mozdultak el: egy másnapi, MTA-való való tárgyaláson az előre tervezett operatív ügyeken túl a küldöttségük stratégiai kérdéseket nyitott meg, az MTA számára jóval kedvezőbb feltételekkel. Erről péntek estére született megállapodás: visszavonták a kutatóintézet-hálózat feldarabolásának azonnali tervét, és belementek az Akadémia javaslatába: az MTA fogja átvilágítani saját intézményeit, addig nem nyúlnak a struktúrához.

Mi eközben, szerdán ültünk le beszélni Lovász Lászlóval minderről. Mint mindjárt olvashatják,

interjúnkban az MTA elnöke a támadások politikai motivációjáról beszélt, és kilátásba helyezte, hogy ha tényleg feldarabolja a minisztérium a kutatóintézeti rendszerüket, lemond.

Palkovics László többször bírálta már az MTA vezetését amiatt, hogy szerinte a sajtóban támadják őt hátba. Az Akadémia azt kérte tőlünk, hogy várjunk a cikk megjelenésével addig, amíg nem születik meg az új részmegállapodás a minisztériummal – ez a cikk ezért jelenik meg most.

Röviden az előzményekről

Miután az újabb kétharmados Fidesz-győzelmet követően az addig oktatási államtitkár Palkovics kapott egy új minisztériumot (Innovációs és Technológiai Minisztérium, ITM), a jelek szerint szabad kezet kapott a tudományos élet átalakítására. Ebből az lett, hogy kirúgta a magyar tudományos élet addigi legerősebb emberét, a nagy pályázati pénzekről döntő Pálinkás Józsefet (az ezredforduló környékén Orbán-tanácsadó és miniszter, aztán MTA-elnök), majd nekifogott alapvetően átalakítani a Magyar Tudományos Akadémiát. A tervezet véleményezésére az Akadémia vezetése nem egész egy órát kapott. A lényege, hogy az Akadémia költségvetésének kétharmada felett ezentúl Palkovics minisztériuma rendelkezik, az MTA pedig csak akkor jut hozzá a működéséhez szükséges forrásokhoz, ha ráfekszik a kormány által favorizált témákra.

A politikai nyomás leglátványosabb része, hogy közben a kormánysajtó kipécézett számára ellenszenves témákat és kutatókat, akik – szerintük – nem csinálnak semmit és/vagy sorosista ügynökök. Ebből komoly balhé és tiltakozáshullám lett, megszólalt az európai akadémiák szövetségétől a Nature-ig sok mindenki, itthon meg nagyjából kettéhasadt a konzervatív tudósokat tömörítő Professzorok Batthyány Köre.

Az MTA több saját alternatív javaslatot is kidolgozott, melyek elvették volna az átalakítás élét, de ezeket Palkovics visszadobta. Augusztusban aztán az Akadémia előállt egy erősen kompromisszumos verzióval, amiben komoly engedményeket tettek: belementek egy olyan új testület felállításába, ami felügyelné a kutatóintézeteket, és amibe a tagok felét a kormány delegálná. Bár ez a felállás már nem garantálná a kormánytól való függetlenséget olyan erősen, mint eddig, az MTA vezetése úgy érezte, ez még vállalható. Palkovics azonban nem reagált erre a tervre sem, most hétfőn pedig elment a Magyar Tudományos Akadémiára egy konferenciára, és hosszabb idő után először beszélt az MTA elnökével.

Egy más célra készült ppt-ből derült ki, hogy megszüntetik őket

Innentől átadjuk a szót Lovász Lászlónak.

Amikor Palkovics úrral végre sikerült találkoznom hétfő délután, ő bemutatott egy prezentációt, és elmondta, hogy az intézetek egyharmadát el kívánja venni, magyarán feldarabolná a kutatóintézet-hálózatunkat.

Innen derült ki a terv?

Amikor miniszter úr júniusban kifejtette a terveit, egyértelműen azt mondta, hogy a kutatói intézményhálózat marad az Akadémiánál. Hétfőn aztán Palkovics úr elővette ezt az eredetileg láthatólag más célra készült, kinyomtatott powerpointos prezentációt. Ebből az ember rögtön nehezen olvassa ki, hogy mi is a lényeg, de ő szóban elmondta, hogy az intézetek egyharmadát elvenné. Néhány példát mondott, hogy melyeket.

Mi alapján?

Érdemi indoklást nem adott.

Mi változott meg június óta?

Ezt nem tudom, igazából még találgatni sem tudok. Lehet, hogy különféle lobbinyomások érvényesültek. Miután az akadémiai intézményhálózat a finanszírozással kapcsolatos vita miatt nehezebb helyzetbe került, néhány egyetem úgy érezhette, hogy ezek megszerezhetők.

Az MTA-hoz jelenleg 45 kutatóintézet tartozik, a közölt terv szerint a minisztérium nagyjából 15 intézetet venne el. Hogy melyeket, azt csak ebből a szóbeli tájékoztatásból lehet tudni, de kiszivárgott, hogy például az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontot a Szegedi Tudományegyetem alá vonnák, az MTA Atommagkutató Intézetet pedig a Debreceni Egyetem alá. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont az Állatorvostudományi Egyetemhez kerülne. Az MTA-intézetek egy részét tehát az egyetemekhez vinnék át, másokat az alkalmazott kutatások összefogására újjáalakított BAY-BIO-hoz, vagyis a Bay Zoltán intézményhálózathoz.

Lovász László elmondása szerint Palkovics azt mondta, olyan intézetek is vannak, amelyeket teljesen megszüntetnének. Bár az akadémiai elnök ezeket nem nevezte meg, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének vezetője a héten már erről szóló körlevelet is írt a munkatársainak. Bár Palkovics ezt az intézet szerinte gyenge teljesítményével indokolta, a valós ok politikai lehet. Az intézet munkatársai korábban keményen bírálták az oktatáspolitikát.

Nyilvánvalóan politikai motivációjú dolog

A sebtében ismertetett intézményelvételi, megszüntetési elképzelések mellett Palkovics László nyilvánosan is utalt a tervekre. A Debreceni Egyetem tanévnyitóján (ide is kerülnének MTA-intézetek) arról beszélt, hogy „olyan szinergiát kell létrehozni a kutatóintézetek és az egyetemek között, amely mindegyik szereplőt egyformán erősíti”.

Az MTA elnöke attól tart, hogy a kikényszerített beolvadás nem az egyetemi dolgozók helyzetét javítaná, hanem az akadémiai kutatók lehetőségei romlanának az egyetemek szintjére.

Nem csak arról van szó, hogy az Akadémia ragaszkodik ahhoz, ami az övé. Az intézményhálózat feldarabolása az egész teljesítményét visszavetné. Úgy gondolom, hogy a kutatóintézetek sok szempontból jobb lehetőséget tudnak biztosítani az egyetemeknél.

„Kisebb a bürokrácia is, de az akadémiai kutatóhálózat nagy ereje, hogy az alapkutatás és az alkalmazott kutatások itt egységben vannak, egymást termékenyíthetik meg. Az egyetemeken eleve magasabb fizetésekre lenne szükség, de emellett egy kiemelt professzori kategóriát is kellene csinálni, amivel néhány világszínvonalú tudóst is el lehetne hozni. De nem a kutatóintézetek kárára érdemes ezt megcsinálni.”

Miután hétfőn Palkovics közölte az MTA elnökével, hogy a korábbi tárgyalásoktól függetlenül új tervek vannak, elvennék a kutatóintézetek harmadát, másnap azonnal összeült az Akadémia elnöksége, és a korábbi kompromiusszumkész hozzáálláshoz képest bekeményítettek. Azt írták, ezek után megszakadtnak tekintik a tárgyalásokat a minisztériummal, ez nem lehet tárgyalási alap.

„A feldarabolást, megszüntetést egyáltalán nem tudom elfogadni. Ha lenne egy nagy nemzetközi átvilágítás, és az lenne az eredmény, hogy egyes intézetek nem felelnek meg az akadémiai mércének, akkor akár a megszüntetés is szóba jöhetne egyes esetekben – de a legutóbbi, két évvel ezelőtti átvilágítás nem jutott ilyen eredményre.”

Enélkül én ezt nyilvánvalóan politikai motivációjú dolognak tartom, és nem fogadom el

– mondta az Indexnek Lovász László.

Ki zsarol kit?

Bár Palkovics minisztériumával nem tárgyalnak tovább, az MTA közleményében az is benne volt, hogy a tárgyalásokat ugyanakkor folytatni kívánják a kormánnyal. Ezt nehéz máshogy érteni, mint hogy megkerülnék Palkovicsot, és Orbántól várják, hogy lépjen közbe.

Én ezt ennyire egyértelműen azért nem mondanám. Még bízom abban, hogy ezt a feldarabolási javaslatot visszavonják, hogy nem viszik át erőből

– válaszolta nekünk erre Lovász László. „Mi ezt nem tekintjük tárgyalási alapnak. Ha ezt visszavonják, vagy a minisztérium elfogadja, hogy ilyen átszervezést csak nemzetközi átvilágítás, hatástanulmány után lehet csinálni, akár újra tárgyalhatunk. Ha az intézményhálózat feldarabolása lekerül a napirendről, azt remélem, hogy utána már meg lehet egyezni, mert azért már eléggé közeledtek az álláspontok.”

A tárgyalás-megszakításra szerdán az ITM ellenközleményben reagált, és megtámadta az MTA vezetését: „Szomorú és sajnálatos, hogy az Akadémia különböző nyilatkozatokkal próbál nyomást gyakorolni a kormányra ahelyett, hogy a hivatkozott dokumentumot tárgyalási alapként kezelnék, érdemi észrevételekkel és javaslatokkal kommentálnák.” Ez az Akadémiában a jelek szerint csak olaj volt a tűzre.

„A minisztérium közleményének nagyon sok pontjával nem értünk egyet. Egy más célra készült, powerpointos prezentációt nem érzek olyannak, amit egy testület részleteiben meg tudna vitatni. Alapos munkaanyag nem érkezett azóta sem, ezt nem lehet kiindulópontnak tekinteni” – mondta erről nekünk az MTA elnöke, hozzátéve, hogy szerinte ők idáig nagyon vigyáztak arra, hogy ne a sajtóban vívják a harcot a minisztériummal.

„Engem azért bíráltak nagyon keményen, hogy július-augusztusban nem fordultunk a sajtóhoz, nem mondtuk el részletesen, hogy mi a véleményünk.”

Én úgy gondoltam, hogy a minisztériumnak nem nyilvánosan fejtjük ki első körben az álláspontunkat. Ezzel szemben a minisztérium többször is nyilatkozott, szivárogtatott. Úgyhogy az, hogy ki próbál nyomást gyakorolni a sajtón keresztül a másikra, az így nem felel meg a valóságnak.

Az MTA elnöke kilátásba helyezte a lemondását

Milyen kompromisszumokba mehet még bele az MTA vezetése? Lovász László azt mondja, rengeteget vitatkoztak erről nyáron az Akadémián belül.

„Van egy elég határozott elképzelésünk arról, hogy meddig lehet elmenni kompromisszumokban. Biztosítani kell, hogy a kutatók nyugodtan dolgozzanak, hogy az intézeteknek meglegyen a mozgástere, és olyan alapkutatásokat is tudjanak indítani, amiket nem a közvetlen haszon reménye motivál.

Ehhez ragaszkodunk, és ahhoz is, hogy a kutatóink számára a stabilitás is meglegyen. Mondjuk hogy ne akadályozzák a kutatását politikai okokból, mert a témája esetleg bizonyos körben kevésbé népszerű. Nem lehet abba belemenni, hogy egy intézetigazgatót a tudományos közösség véleményével szemben nevezzenek ki.

„Abba sem lehet belemenni, hogy a sikeres kutatási projektet leállítsunk akár olyan hivatkozással, hogy az erőforrásokat másra kell fordítani. Az akadémiai szférán kívülről jövő ilyen nyomásokat nem lehet elfogadni.”

Amikor a pénzek tervezet elvételével kapcsolatban júniusban interjút készítettünk Lovász Lászlóval, a kérdésünkre, hogy lemondana-e, az MTA-elnök azt válaszolta, hogy bár nem először merül fel ez a lehetőség, nem akar ilyesmivel fenyegetőzni. Az új helyzet ismeretében most ismét rákérdeztünk, gondolkodott-e azon, hogy meddig hajlandó elmenni, mi az a pont, ami után már nem hajlandó a nevét adni az MTA átalakításához. Válasza szerint Lovász László lemond az MTA-elnökségről, ha feldarabolják az akadémiai intézethálózatot.

Ha sérülne az intézményhálózat integritása. Az integritásba azt is beleértem, hogy egyben marad, és azt is, hogy a szakmai autonómiájába kívülről nem szólnak bele.

A minisztérium visszakozott, az MTA világíthatja át az intézményeit

A Lovász Lászlóval folytatott beszélgetésünk után az MTA és az ITM tárgyalásai eredményre vezettek. Az eredetileg csak operatív ügyekről, a jövő évi pályázatokhoz szükséges teendőkről szóló szerdai egyeztetésen a minisztérium képviselői új javaslatot tettek. Az elfogadott részmegállapodás értelmében

  • a jövő évi pályázati forrásokat a minisztérium biztosítja;
  • és visszalépnek az MTA kutatóintézmény-hálózatának szétszedésétől. Nem fogják most feldarabolni az intézményhálózatot, az MTA végez egy nagy átvilágítást, és annak alapján tekintik át , hogy szükség van-e átalakításokra.

Lovász Lászlót szombat délelőtt kérdeztük a friss fejleményekről. Az MTA elnökének reakcióját szó szerint idézzük:

Örülök, hogy legalább egy részleges megállapodás létrejött, és ezek alapján tovább folytatjuk a tárgyalásokat. Ezek alapján az intézetek státuszában való bármiféle változás csak egy alapos, nemzetközi normák szerinti felmérés alapján fog megtörténni, aminek állunk elébe. Ezeket mi is minél hamarabb szeretnénk megkezdeni, de az átvilágításnak alaposnak és elfogulatlannak kell lennie.

Borítókép: Bődey János / Index.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?