A magyar politika legfontosabb ebédje
További Belföld cikkek
- Hatalmas torlódásra kell számítani az M3-as és az M5-ös autópályákon, az M1-esen akár két órával is nőhet a menetidő
- Orbán Viktor: Sosem szerettem azokat a politikusokat, akik elhárították a felelősséget
- Súlyos baleset történt Debrecenben, a buszmegállóba hajtott egy autó
- Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból
- Bombariadó miatt megszakadt egy buli Budapesten, több ezren maradhattak hoppon
2003. október 18. fontos dátum a rendszerváltás utáni magyar politika történetében, hiába nem ugrik be senkinek fejből, hogy mi volt ekkor. Két érdekes dolog is történt ezen a napon, kezdjük a kevésbé jelentőssel.
Medgyessy Péter akkori miniszterelnök beszédet mondott Deák Ferenc szülőházánál Söjtörön a reformkori politikus születésének kétszázadik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. A beszéd így hangzott: „Deák azt mondta: jobban tudom szeretni a hazát, mint gyűlölni ellenségeimet, s ezt tudom ajánlani mindannyiunknak" – idézte Medgyessy, majd hozzátette: „Nézzük meg a házat!"
A kormányfő azért beszélt ilyen keveset, mert a helyszínre érkező MIÉP-szimpatizánsok sípszóval fogadták, krumplit, tojást és faforgácsot dobáltak felé, és azt kiabálták, hogy hazaáruló.
Ami Söjtörön történt, az árt a jobboldalnak, és ami árt a kormányképes jobboldalnak, azt el kell ítélni
– kommentálta az esetet Boross Péter egykori MDF-es miniszterelnök a Napkeltében. Boross ekkor még nem tudta, hogy más is történt Söjtörön. Abból a valamiből pedig a Fidesz évekig tartó politikai tőkét kovácsolt magának.
Angolna, fogasfilé, borjúmáj
15 évvel ezelőtt kihelyezett kormányülést is tartott az MSZP-SZDSZ kormány a kis Zala megyei településen, a Blikk pedig kiderítette, hogy a felszolgált ételt nem egy helyi vendéglőből, hanem a budai Mágnáskert étteremből rendelték. A hétfogásos ünnepi ebéd menüje az alábbi volt:
- mandulával töltött angolna
- pácolt fogasfilé és fokhagymás parajjal tekert harcsa
- magyaros erdei gombaleves kakukkfüves vadhúsgombóccal
- házias borjúsült pirított borjúmájjal és sonkás tört burgonyával
- Rigó Jancsi
- gesztenyekupola
- diós holdacska tokajis mazsolával
A lap azt is kiderítette, hogy az egész kihelyezett kormányülés 2,4 millió forintba került, ebből 734 ezer forint volt az ebéd. Száz ember evett ennyi pénzért, a kabinet tagjain kívül a falu és a megye, valamint a Deák-emlékbizottság tagjai is falatozhattak a finomságokból.
Gál J. Zoltán akkori kormányszóvivő a hírre reagálva azt mondta, hogy a szervezők próbálkoztak a közeli vendéglőknél, de azok nem vállalták az ebédszállítást, így végül „a közbeszerzési eljárások rendjének betartásával, szabadkézi vételi eljárással a legolcsóbb ajánlatot fogadták el."
Söjtör sem vállalta a rendezvény lebonyolítását, mint Tamás Kálmánné polgármester mondta, „fizikai képtelenség lett volna" a kormányülés helyszínén főzni. A helyi étterem konyhájáról ugyanakkor négyszáz embert is meg lehetett volna etetni.
A Magyar Hírlap Gál J. közlése után megkeresett tizenkét nagyobb Zala megyei éttermet, ezek közül hat vállalta volna a kormányebéd elkészítését és kiszállítását. A lap arról is írt, hogy részben azért bevonták a söjtörieket is: a Mágnáskert tőlük rendelt kenyeret és pogácsát.
Megrovás és bűnbocsánat
A megjelenő hírek olyan reakciót váltottak ki a kormányoldalból, ami manapság elképzelhetetlennek tűnik: bocsánatot kértek. Pulay Gyula, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára az alábbi közleményt adta ki:
Személyesen szeretném megkövetni a söjtöri ünnepi rendezvény meghívottjait, hogy a díszebéd, amellyel a kormány a község és a megye vezetőit szerette volna megtisztelni – részben a saját hibámból is – a kormány által a gondosságról és takarékosságról vallott felfogással ellentétesen, jogos kritikák tárgyává válhatott.
Az ügyben Kiss Péter kancelláriaminiszter azonnali vizsgálatot rendelt el, amely során „megállapítást nyert, hogy az előkészítésben résztvevő munkatársak nem tájékozódtak eléggé, hogy a helybeli és környékbeli cégek az ebéd megrendezésére tudnak-e vállalkozni, a teljes megye területén nem vizsgálták ezt a kérdést".
Pulay azzal folytatta, hogy bár a közbeszerzési szabályok szerint a munkatársaik a legolcsóbb ajánlatot fogadták el, „ugyanakkor a versenyeztetési feltétel kialakításában elkövetett hibák miatt a személyi konzekvenciákat a hivatal vezetése levonja". Az államtitkár hozzátette még az Indexnek, hogy az esettel összefüggésben a Miniszterelnöki Hivatal két dolgozója is írásbeli figyelmeztetésben részesült.
Virslievés élőben
A söjtöri kanosszajárás legemlékezetesebb lépését Kovács László akkori külügyminiszter és MSZP-elnök követte el. A politikus a Napkeltében azt mondta, hogy „szégyelli magát a kormány", valamint hogy
két pár virsli egy kis mustárral és tormával, és egy szelet barna kenyérrel (...) nagyon megfelelt volna
Hozzátette még, hogy „ne urizáljon egy nehéz helyzetben lévő ország kormánya".
Kovács nem állt meg itt, néhány nappal később a szocialisták online fogadóórát tartottak, ahol a pártelnök élőben válaszolt a világhálón keresztül érkező kérdésekre. Az esemény közben a politikus egyszer csak elkezdett virslit és kenyeret enni, ezzel is demonstrálva pártjának puritánságát.
Mellékszál, de az ügyben megszólalt a kormányebédet készítő és szervírozó Mágnáskert tulajdonos-ügyvezetője is. Vas György azt mondta, hogy minden kormány idején szerveztek állami rendezvényeket, de „pályafutásának legbonyolultabb programja és legrosszabb üzlete volt a söjtöri".
Orbánék levágott disznója
Hiába kért bocsánatot több körben a kormány, a Fidesz (mai szemmel nézve) elképesztő elánnal ugrott rá a témára. Először is nem tetszett a Fidesznek sem Kovács bocsánatkérése, sem virslievős akciója:
Nehéz szó nélkül elmenni amellett is, hogy mi szükség volt Kovács László legújabb képmutató akciójára. A Mágnáskertből rendelt ebéd jóízű elfogyasztása után ugyanis erkölcsileg is szegénységi bizonyítványt állít ki magáról, aki azt mondja, hogy a kormány – amelynek egyes tagjai néhány év alatt százmilliókat ügyeskedtek össze – az elköltött fejedelmi lakoma helyett egy pár virslivel is beérte volna
– írta a párt frakciója. Orbánék szerint a szocialistáknak „a nyugdíjasokat félrevezetni kívánó szórólapokra a söjtöri ebéd menüjét és a hozzá tartozó milliós számlát" kellett volna kinyomtatniuk.
Szalai Annamária, a Fidesz azóta elhunyt médiapolitikusa szerint a kormány megsértette a Zala megyei embereket, amiért nem helyből hozatott ételt, pedig a környéken is találhattak volna olyan helyet, ami megfelelt volna a kormány „kényes ízlésének". Megjegyezte, hogy az előző ciklusban (1998–2002) is volt kihelyezett kormányülés a megyében, Kalócfán. Mint mondta, akkor egy helyi gazda vágott disznót és vendégelte meg a kabinet tagjait, valamint „a falu apraját-nagyját".
Mint az angol gyarmatosítók
A Fidesz kommunikációs offenzívája nem ért véget néhány közleménnyel, és a Magyar Nemzetben megjelent karcos publicisztikával. Rogán egész parlamenti felszólalást szentelt a témának, hogy elmondja, a söjtöri ebéd megalázó volt a vidéki embereknek:
Megalázó magatartás a vidéki embereknek, akik azt látják, hogy közéjük jön a kormány. De ma a Magyar Köztársaságnak olyan kormánya van, amely a vidéki emberekben nem bízik, nem hajlandó enni az ő főztjüket (...), hanem saját szakácstól, miként az angol gyarmatosítók.
Rogán szerint Kovács László farizeus módon viselkedett, amikor virslire vágyott „egy jó kis mandulás angolna, na meg egy finom pisztráng után". A politikus szerint amit a kormány csinált, majd Kovács mondott, az a pesti szlengben úgy hangzott volna, hogy „főzzön terád a Medgyessy, de a számlát állítsa ki a Kovács."
Az urizáló szocialisták témát olyannyira nem engedte el a kormány, hogy még decemberben is írásbeli kérdéssel bombázták Kovácsot, bocsánatkérést követelve Söjtör és az azt követő bocsánatkérés után. A kérdést benyújtó fideszes politikus írásában egyébként a Deák-módra készült csirkehúsfilé receptjét is a miniszter figyelmébe ajánlotta.
Nem mertek újságírók előtt enni
A söjtöri ebéd több szempontból is mérföldkőnek tekinthető a rendszerváltás utáni magyar politikában. A Fidesz innentől kezdve szisztematikusan építette az urizáló luxusbaloldal imidzset. Az ügyet évekkel később is felemlegették, amikor médiafelülethez jutottak, igyekeztek a baloldalra sütni ezt a bélyeget.
2006-ban is arról beszéltek, hogy a Medgyessy-Gyurcsány „luxuskormány" nem szűkölködött a „luxuskiadásokban", ott van például a söjtöri lakoma. 2008-ban egy szocialista kongresszust kommentáltak azzal, hogy „miközben gigantikus megszorító csomagot készít elő a kisebbségi kormány, kiderült: az MSZP talán még az elhíresült söjtörinél is fényűzőbb falatokkal kedveskedett magának a rendkívüli kongresszuson. Ez az arcátlanság netovábbja!
Az is figyelemre méltó, hogy a baloldal mennyire nem tudott mit kezdeni azzal, hogy a Fidesz Söjtör idején hatásosan rásüsse a dőzsölő hatalmasok címkét, pedig az Origo gyakorlatilag a botrány kirobbanásának pillanatában megírta, hogy az előző Orbán-kormány idején kétszer annyiból (4,7 millió forint) rendeztek kihelyezett kormányülést Zala megyei Vörsön, az ebédet pedig több mint száz kilométerről, a Veszprém megyei Alsóörsről hozatták.
Az sem mellékes, hogy a söjtöri ebéd némileg megváltoztatta a politikusok és újságírók kapcsolatát. A parlamenti büfében évekkel később is visszatérő topik volt, hogy
a képviselők nem mertek újságírók jelenlétében drága vagy drágának tűnő ételeket enni, a legnagyobb sláger pedig a virsli lett.
Csak a miheztartás végett érdemes megjegyezni, hogy a söjtöri ebéd fejenként 7340 forintba került az adófizetők pénzéből. Vagyis mai értéken egy 12 773 forintos (a szolgáltatások kumulált inflációjával számolva) evésből lett hónapokig elhúzódó hangos botrány. Hol vagyunk már ma ettől a szinttől?
(Címlap és borítókép: Ajpek Orsi, szarvas / Index)