Emma
9 °C
26 °C

Orosz mintára teríti a gyűlöletet és az álhíreket a teljes Fidesz-média

youtube migrans
2018.03.22. 19:51

Közeledik a választás, és ahogy ilyenkor lenni szokott, a pártok mindent megtesznek, hogy üzenetüket a lehető legtöbb emberhez eljuttassák. Ahogyan sok minden más, úgy a politikai hirdetések rendszerére is komoly hatással volt az internet megjelenése, de nálunk ennek is inkább az árnyoldalai kezdenek jobban előtérbe kerülni. Az elmúlt hetekben ugyanis ellepték a Youtube-ot és a Facebookot a kétes hátterű és valóságtartalmú hirdetések, amelyekben az Európára veselkedő migránsveszélyre hívják fel a figyelmet, sokszor manipulált vagy szándékosan kontextusából kiragadott felvételekkel. A jelenség nem egyedülálló, az amerikai választást ugyanilyen módszerekkel befolyásolták Oroszországból, azonban a magyar hirdetéseket sem a kormány, sem az érintett közösségi oldalak nem ellenőrzik.

Csak az igazat, csak is az igazat

Donald Trump megválasztása óta egyre-másra jelennek meg a hírek arról, hogy a kampány alatt Oroszországból ismeretlenek pénzt és energiát nem kímélve igyekeztek zavart kelteni az amerikai társadalomban.

  • Egy Medium-oldal folyamatosan gyűjti azokat a Facebook- és Instagram-oldalakat és -hirdetéseket, amelyeket Oroszországból hoztak létre kifejezetten amerikai politikai témákhoz kapcsolódva. Ezekből kiderül, hogy a posztok és hirdetések célja kifejezetten az amerikai társadalom vagy a baloldali választók megosztása volt, sokszor kifejezetten gyűlöletkeltő vagy félrevezető tartalmakkal, legyen szó bevándorlókról, afroamerikaiakról vagy rendőri brutalitásról.
  • Oroszországban komplett trollhadsereget tart fenn az állam hasonló célból, mint az előbb említett hirdetések.
  • A Facebook tájékoztatása szerint 2017 és 2015 között 126 millió amerikai felhasználó találkozhatott az oldalán orosz propagandával.
  • A Google is elismerte, hogy több tízezer dollárért vettek oroszok – köztük az orosz kiberhadviselés központja, az Internet Research Agency – hirdetéseket a cégcsoport olyan felületein, mint a Gmail, a Google-kereső vagy a Youtube.
  • Magyarországon úgy 2016 környékén érte el a csúcsát a műfaj, amikor közel 100 álhíreket gyártó orosz propagandaoldal anyagai pörögtek folyamatosan a közösségi felületeken.

Jobbikosnak álcázott fidelitasosok végzik a kommentháborút

Egyelőre a 444 korábbi cikkén kívül meglehetősen kevés információ van arról, hogyan működik a háttérben a Fidesz bérkommentelő trollserege, amelyet az oroszhoz hasonló mintára hoztak létre. Nemrég azonban a jobbikos Szávay István buktatott le egy joghallgató fidelitasost, aki egy screenshot szerint arra biztatta a társait, hogy magukat jobbikosnak kiadva szidják különböző Facebook-csoportban a határon túli magyarokat. A trükk az egészben az, hogy ezeket a kommenteket később lehozta a Magyar Idők, majd a hozzászólások a cikk élesedése után eltűntek. Külön érdekesség egyébként, hogy a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Magyar Idők korábban a Jobbikot vádolta bérkommentelők alkalmazásával, de emiatt később helyreigazítást kellett lehozniuk. Mindkét cikk szerzője egyébként ugyanaz.

Egy másik érdekes, szintén az orosz példára utaló húzás, hogy azonos névvel, címmel, képekkel létrehozzák ugyanazt az ellenzéki Facebook-oldalt, de ott a Fidesz-média cikkeit osztják meg, így eljutva azokhoz is, akik esetleg ebből nem kérnek. A Szövetség a II. kerületért – Kerületünk az otthonunk nevű oldallal pontosan ez történt, valakik lemásolták az oldalukat, megosztották rajta a Magyar Hírlap LMP-ellenes cikkét, majd a különböző kormánypárti oldalak és politikusok már így kezdték el terjeszteni az Ungár Péterről szóló hírt.

Az oroszok nagyon hamar rájöttek arra, hogyan lehet kijátszani és a saját előnyökre fordítani a Google és a Facebook algoritmusokon alapuló rendszerét, majd folyamatosan egy lépéssel megelőzni a technológiai változásokat. Ha valaki Facebookon vagy Google-ön akar hirdetni, akkor nem egy salesessel kommunikál, hanem egy online felület segítségével saját maga lövi be, hogy hova, kinek és mit szeretne hirdetni. Kicsengeti a pénzt, aztán hátradőlve figyeli, ahogy terjed az általa kirakott információ. Ugyan ezek a felületek folyamatosan fejlesztik a rendszerüket a visszaélések miatt, ameddig ezt a munkát gépek és algoritmusok végzik, addig lehetetlenség véglegesen megállítani az álhírek és a propaganda terjedését. És ez pont kapóra jön a magyar kormánynak.

Kutatások szerint is súlyosan oroszosodik a kormánybarát média

A Corruption Research Center 2010 és 2017 között vizsgáltak kilenc magyar nyelvű portált, köztük fideszes propagandaoldalakat, magyar nyelvű orosz hírportált és az Indexet, hogy megnézzék, mekkora a hírportálokra történő orosz befolyás Magyarországon. Az erről szóló cikkünkből kiderül, hogy több híroldal is úgy működik itthon, mint az orosz állami propagandalapok. Az orosz állami média hatásáról a magyar sajtóban ebben a cikkben foglalkozunk részletesen.

Példaképünk, Oroszország

Ugyan az orosz típusú propaganda megjelenése nálunk sem most történt (lásd orosz álhíroldalak), a választási kampány hajrájában egészen látványosan bukkannak fel olyan Facebook- és Youtube-hirdetések, melyek üzenete tökéletesen egybecseng a Fidesz választási üzenetével, de ezeket mégsem a kormánypárt, hanem ismeretlen szervezetek, beazonosíthatatlan magánemberek, vagy éppen olyan médiafelületek futtatják, amelyek tulajdonosai szorosan kötődnek a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez.

Az egyik legrejtélyesebb jelenség mostanság ütötte fel a fejét, amikor is egyre-másra bukkantak fel migránsozós fizetett hirdetések véletlenszerű Youtube-videók előtt vagy akár közben. Vasárnap például egyik kollégánk vette észre, hogy a gyereke Manó Benő és Lili hercegnő meséit nézte a Youtube-on, amikor egyszer csak felbukkant a jól ismert kerítésbontós Fidesz-reklám. Az etikai és erkölcsi határokról ebben az esetben is lehetne vitatkozni, de itt legalább lehet tudni, hogy ki az, aki megrendelte a hirdetést. Az orosz módszer azonban ennél jóval puhább, és láthatóan több helyen is próbálkoznak azzal, hogy ne lehessen egyértelműen a Fideszhez kötni a kormány migránskampányának kiemelkedően durva részeit.

Március 12-én például feltűnt Facebook-hirdetésként egy videó, amelyben oszmán keménymotorosok beszéltek Európa elfoglalásáról, az új oszmán birodalomról, miközben ezeket a részeket összevágták Karácsony Gergő és más ellenzéki politikusokkal készült felvételekkel és azzal a már ismert kormányüzenettel, hogy az ellenzék lebontaná a kerítést és segítené a muszlimoknak elfoglalni Európát. A videót egy mindössze 4 darab lájkkal bíró, Tiltott Videók nevű oldal osztotta meg és futtatta fizetett hirdetésként. A videóról közben kiderült, hogy részben egy Remzi nevű török-német rapper klipjéből vágták össze, a magyar felirat szándékosan nem egyezik azzal, amit a videóban mondanak, és semmi köze ahhoz állításhoz, hogy oszmán harcosokként készülnek elfoglalni Európát. A videót azóta eltávolította a Facebook, ahogy a Tiltott Videók Facebook-oldal is köddé vált pár tízezer megtekintés után. Ennek az oldalnak március 15-én, egy titkosított domainproxyról létrehoztak egy rendes honlapot is Tiltott.net címmel. Itt kizárólag az eddigiekhez hasonló migránsos propagandavideók találhatók, és érdekes módon az egyik ilyet pont fizetett hirdetésként tolta a Habony Árpád-féle 888.hu a Facebookon egy ideig.

És ugyanezt az ismeretlen hátterű migrángyűlölő álhíroldalt futtatja hirdetésben a választási kampány alatt a Fidesz-közeli Ripost is.

weqwe
Fotó: Kép: Facebook

Viszont elérhető még a Youtube-on a 2018 – Lehetséges jövő c. videó, ami műfajában szinte ugyanaz, mint az előbb említett kamu német rapperes alkotás. A videó egy tök ismeretlen, Civis et Fedelitate nevű csatorna töltötte fel, és közel hat percben próbálják benne bemutatni, hogy milyen lenne egy muszlim-jobbikos-balos ellenzéki Magyarország, ha nem a Fidesz nyerne a választásokon.

Az alkotás egy igazi kormánykommunikációs royal flush, táncoló Gyurcsánytól "nőverő" Juhász Péteren át van benne muszlim Vona, a Keletinél vagy a II. János Pál pápa téren látható menekültek, Fekete-Győr András meg Árpád-sávval vonuló, zsidózó jobbikosok. De a legjobb, hogy 0:52-nél amolyan migránselrettentésként (???) felbukkan a legendás technoviking is, az egyik legősibb internetes mém, hasonlóan kiragadva a kontextusából, mint feljebb a német rapvideó. A videóról azért nem nehéz megállapítani 1-2 perc után, hogy megmosolyogtató fikciós elmebaj, de nem is ez a lényeg, hanem a tartalom terjedésének elősegítése. Például amikor az egyik kormánypropagandista az orosz álhíroldalak helyét átvevő (a link megtekintéséhez tessék csatlakozni az Index politikai kibeszélő csoportjába Facebookon) Mindenszó.com-ra hivatkozva osztja meg rettegő hangnemben:

Érdekességként meg lehet nézni a csatorna két feltöltött videójából a másikat, amely egy aranyos, kedves, szépelgő kampányfilm a Fidesz mellett. A Civis et Fidelitate a videó bemutatója, de erről a szervezetről nem tudni semmit, semmi nyomuk a neten azon túl, hogy feltöltötték ezt a két videót.

Szabad sajtó, szabados sajtó 

Természetesen mindenkinek szíve joga olyan videókat csinálni, és azokat pénzzel hirdetni, amilyet csak akar. Azonban több, mint érdekes, hogy a látszólag átlagemberek vagy kis szervezetek által feltöltött videók üzenete, tartalma, minősége, stílusa, sőt, akár betűtípusa is mennyire egyezik azokkal, amelyeket egy ideje elkezdett tolni a Fidesz házi médiája is. Körülbelül egy héttel ezelőtt bukkant fel a Youtube-on egy bizonyos Kovács Tamás, aki alig pár nappal korábban regisztrált, gyorsan feltöltött több félperces videót, majd ezeket a Youtube hirdetésként kezdte el sugározni különböző videók előtt. A "MIGRÁNSOK TOMBOLNAK NÉMETORSZÁGBAN, A RENDŐRÖK FÉLNEK TŐLÜK" című videó az egyik ilyen volt.

A profilt azóta törölték, és ezzel együtt eltűntek a videók is, azonban aki rendszeresen figyeli a kormánysajtót (vagy csak szimplán mazochista), észrevehette, hogy pont Kovács Tamás felbukkanásának napján (március 13.) töltött fel hasonló üzenetű, feliratok (piros alapon fehér betűk) és szöveg (Ezt akarja? Ezt akarjuk? Te ezt akarod?) alapján is egyező videót a Tények, az Origo és 888.hu, három olyan felület, amelyek magukat újságnak, médiának álcázva működnek a kormánypropaganda szócsöveként. Ráadásul az itt kifotózott hirdetésrészlet pontosan ugyanaz a videó, amit március 13-án, vagyis a rejtélyes Kovács Tamással egy időben az Origo is feltöltött a saját oldalára, és azóta sem szedte le onnan. Feltűnhet az is, hogy a Magyar Idők munkatársa szintén ennek a narratívának megfelelő szöveggel (Én nem szeretnék ilyen Magyarországot. És ti?) rakta ki az ismeretlen szervezet által létrehozott videót.

A 444 ráadásul azt is észrevette, hogy a választási kampányba beszállt a közpénzből működő Híradó.hu, a köztévé híradójának a weblapja is. A Híradó.hu a Svédországból a migránsok miatt Magyarországra menekült nő "vallomásával" hirdeti magát a Youtube-videók előtt, pedig azóta kiderült, hogy a nő szavahihetősége több bűncselekmény miatt is enyhén szólva megkérdőjelezhető, ráadásul ő maga is menekültként érkezett annak idején Svédországba. 

Tehát az adófizetők pénzéből egy olyan videót reklámoz az MTVA, amelynek szereplőjéről többszörösen is kiderült, hogy hazudott, amiért el is ítélte már a svéd bíróság.

Fogd a tényt, és fuss!

Hogy mennyire súlyos a helyzet, arra a HVG hívta fel a figyelmet március 14-én. Az Origo fizetett hirdetésben futtatott egy, a Facebookjukon máig elérhető videót, amelyről azt állítják, hogy 2017-ben történt történt Európában. A videó az látható, hogy két fiatal allah akbárt kiált, majd megtámad egy templomban egy idős nőt, és természetesen az Origo feltette az ismerős kérdést: Ezt akarjuk? Igen ám, de a HVG kiderítette, hogy az eset 2015-ben történt az Egyesült Államokban, ráadásul az esetet rögzítő ipari kamera nem vett fel hangot, tehát utólag keverték alá az allah akbar felkiáltást. Vagyis az Origo fizetett hirdetésben nem csak arról hazudott, hogy hol és mikor történt a támadás, de a hang szándékos manipulációjával a kontextust is meghamisították, hogy az beleilljen a kormánykommunikációba. Az ilyen esetekben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak kellene állást foglalnia, azonban a médiahatóság évek óta képtelen rendesen ellátni a feladatát, és inkább segíti, mintsem akadályozza a magyar médiapiac brutális torzulását. Természetesen megkerestük őket ezzel az üggyel is, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.

Ezek a videók ráadásul még most is hirdetésként futnak a Facebookon, vagyis az átlagember számára sima hírportálként vagy tévéműsorként ismert felületek saját maguk költenek arra pénzt, hogy a kormány üzenetét továbbítsák az embereknek. És ezzel tökéletesen egybecseng az is, hogy Lázár János és Deutsch Tamás személyében most már száguldó riportereket is alkalmaz a Fidesz, hogy a budapestinél rendezettebb városokból mutassa be, milyen életveszélyes állapotokat okoznak arrafelé a migránsok. A legdurvább példa a már indulása előtt közpénzmilliókkal kitömött Riposthoz köthető, ahol az előbb említett Kovács Tamás több videója is megtalálható saját feltöltésben, két orosz hírvideóval együtt Németországból. A feltöltés ideje mindegyik videó esetében március 15-16., miközben feltűnő, hogy egészen eddig a dátumig a Ripost kizárólag olyan videós anyagokat töltött fel, mint "Ripost konyha - Bolognais töltött zsömle", "Ripost SztárKarácsony Mujahid Zoli" vagy "Karácsonyi fények az Opera környékén".

Közösségi oldalak a kormánykommunikáció szolgálatában

Joggal merül fel a kérdés, hogy ez az egész telibe tolt migránspropaganda hogyan juthat mesét néző kisgyerekek vagy igazából bárki más közelébe. A facebookos hirdetések egyik előnye, hogy a fogyasztó lekérheti az oldaltól azokat a kulcsszavakat, amelyek alapján a közösségi oldal beméri, kiknek lehet érdekes egy adott hirdetés. Ezt nevezik targetálásnak, vagyis ha mi focilabdát szeretnénk reklámozni, akkor értelemszerűen megadhatjuk, hogy a focilabdás hirdetésünket azok láthassák, akik kedvelik a Fradi, a Real Madridot, tagjai focis csoportoknak, és mondjuk 14-35 közötti férfiak. Még idén januárban derült ki, hogy a fideszes Bajkai István alpolgármester migrációs beszélgetését – olyan sztárvendégekkel, mint az ufóhívő George Spöttle vagy Nógrádi György – hirdetésben tolta a Facebookon, a hirdetés célcsoportjának pedig gyerekes apukákat és anyukákat adott meg, hiszen ki mást érdekelne ez a téma ennyire.

Azonban politikusként Bajkaitól ez a lépés még úgy ahogy megmagyarázható, az már viszont kevésbé, hogy egy hírportál miért céloz be egy-egy hirdetésével kizárólag olyan embereket, akiket a Fidesz érdekel. Márpedig ez a helyzet az Origo migránsos videójával kapcsolatban, amit kifejezetten azoknak hirdetnek, akik kedvelik a Fidesz oldalát.

11
Kép: Facebook

Miközben az Origo elvileg rendes hírportálként próbál kizárólag a Fidesz szavazóihoz szólni a hirdetésével, ugyanezt csinálja a Vona-Gyurcsány koalíció nevű oldal is, aminek mindössze 300 lájkolója van, ugyanúgy március 13-án hozták létre, mint a sok névtelen, gyanús propagandafelületet- és videót, és kizárólag olyan tartalmat posztolnak, amelyek megpróbálják lejáratni a DK és/vagy a Jobbik elnökét.

Természetesen kerestük a Facebookot és a Google-t is, hogy mit gondolnak erről a jelenségről, amelynek haszonélvezői és egyben segítői is a különböző platformjaikkal.  A Google-től csak egy nagyon szűkszavú reakciót kaptunk:

A Google hirdetési rendszerében szereplő hirdetőkre és a csatornatulajdonosokra kiterjedt szabályrendszer vonatkozik, melyek szigorúan tiltják a diszkriminatív, káros és sértő tartalmak közzétételét. Az egyedi szabálysértési eseteket nem tudjuk kommentálni. Folyamatos monitorozással igyekszünk minden szabálytalan tartalmat kiszűrni, és gondoskodni az irányelveink betartásáról. Az elmúlt évben szigorúbb feltételeket vezettünk be, több manuális egyedi javítást is végrehajtottunk, miközben jelentősen bővítettük a reklámokat átnéző csapatunkat, annak érdekében, hogy biztosítsuk a reklámok a megfelelő helyeken jelenjenek meg.

A Facebook a Google-nél jóval részletesebb tájékoztatást adott a témában. "Hogy fenntartsuk a biztonságát és megbecsültségét a Facebook közösségének, van egy nemzetközi hirdetői irányelvünk arról, milyen reklámokat engedélyezünk a Facebookon, és milyeneket nem. Amikor egy hirdetés megérkezik, átmegy egy részletes ellenőrzési procedúrán, és ha ezen fennakad, akkor visszautasítjuk. A következőket vizsgáljuk egy hirdetéssel kapcsolatban:

  • a reklámhoz tartozó kép(eke)t,
  • szöveget,
  • targetálást,
  • pozicionálást,
  • illetve azt az oldalt, amire a hirdetés linkje mutat."

Az álhírekkel kapcsolatban azt írta a Facebook szóvivője, hogy az utóbbi években rengeteget dolgoztak azon, hogy csökkentsék a hoaxok és kamuhírek számát, ezzel kapcsolatban több linket is küldtek, ahol erről olvasni lehet. A probléma csak annyi, hogy megkeresésünkben elküldtük a HVG által bemutatott origós hírhamisítást, annak részleteit lefordítottuk angolra, a szándékosan manipulált, meghamisított videó azonban továbbra is él és virul a Facebookon, és már 250 ezerszer látták egy hét alatt.

A gyűlöletkeltő, kirekesztő, rasszista tartalmakkal kapcsolatban a közösségi elveikkel kapcsolatos oldalt hozták fel, amiben kitérnek arra, hogy tiltják azokat a tartalmakat, amelyekben embereket nemzetiség, vallás, etnikum, szexuális orientáció vagy más hasonlók miatt támadnak meg. Mint cikkünkből, illetve a 444 korábbi posztjából kiderül, a magyar Facebookot szó szerint letarolták a muszlim-, feketeellenes tartalmak, legyen szó áloldalakról, Facebook-csoportokról vagy akár olyan médiafelületekről, amelyek több mint egy hete megállás nélkül üszítanak olyan emberek ellen, akiknek etnikuma, származása egyáltalán nem beazonosítható, mégis általánosságban migránsként hivatkoznak rájuk.

Kiemelten önszabályozó felület vagyunk, és felhasználóink tudják és szokták is jelenteni azokat a tartalmakat, amelyet szerintük sértik a közösségi elveinket. Minden bejelentés átmegy a közösségi műveleti csapatunkon, amelynek több ezer magasan képzett szakértője van, és a nap 24 órájában, a hét minden napján dolgoznak világszerte. Köztük vannak magyar nyelvű specialistáink is a magyar tartalmakra

– írta nekünk a Facebook szóvivője, majd hozzátette, hogy néha hibásan olyan tartalmak is eltűnnek az oldalukról, amiknek nem kéne, de ezeket vizsgálják és később visszarakják. Valószínűleg itt a nagy port kavart Lázár-videóra gondolhattak, amely egy ideig tényleg eltűnt az oldalról. "A csapatunk hetente több millió bejelentést vizsgál, és néha hibázunk. Továbbá az ellenőrzési procedúránk még útközben is változhat a kontextustól függően, illetve attól, ha az adott oldalon vagy profilon további problémás tartalmak bukkannak fel. A bejelentések száma egyébként nincs hatással arra, hogy egy tartalmat eltüntetünk vagy sem. Soha nem tüntetünk el csak azért valamilyen tartalmat, mert ezt sokan jelentették" – zárja a levelét a Facebook.

Természetesen kerestük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, hogy egyáltalán vizsgálódnak-e ezekben az ügyekben, mi az álláspontjuk az előbb felsorolt esetekkel kapcsolatban. Emailes megkeresésünkre egy ideig nem válaszoltak, telefonon pedig azt a tájékoztatást adták, hogy a levél valószínűleg feldolgozás alatt áll, majd válaszolni fognak. Telefonos érdeklődésünk után körülbelül egy órával az alábbi poszt jelent meg az NMHH Facebook-oldalán:

Az NMHH közleménye azért kifejezetten ijesztő, mert a saját honlapjuk szerint panaszt lehet náluk tenni tévés, rádiós és más ügyek mellett internetes tartalom, telefon (!), sőt, még a posta miatt is. Ezen linken páldául külön bejelentést lehet tenni kéretlen hirdetések miatt az interneten, ahogy ezen a linken például a sajtótermékekben észlelhető kirekesztés, gyűlöletkeltés miatt lehet panaszt tenni náluk. Az NMHH kormánybarát intézkedéseiről és arról, hogy segítették a Fidesz-média térnyerését a magyar piacon, egyébként itt írtunk.

Frissítés: Péntek délutánra megérkezett az NMHH részletes reakciója a megkeresésünkre. A választ terjes terjedelmében ebben a legördülő menüben közöljük, változtatás nélkül:

Az NMHH Kommunikációs Igazgatóságának válasza megkeresésünkre

Tisztelt Sajó Dávid! Köszönjük a megkeresést és a türelmét, a téma szerteágazó jellegére tekintettel csak most tudjuk küldeni válaszunkat. Vizsgálják-e, hogy az Origo hetek óta rendszeresen manipulált híreket publikál? http://hvg.hu/itthon/20180314_Igy_hazudik_az_Origo_a_2017es_europai_migranstamadas_2015os_amerikai_rablas Vizsgálják-e, hogy a 888.hu, a TV2 és a Ripost uszító, hamisított videókat helyez el az oldalán, illetve a közösségi oldalaikon? Vizsgálják-e, hogy az Origo most már egy hónapja a sajtóetika minden szabályát felrúgva több éves történéseket ír meg friss eseményként és publikálja ezeket? A magyarországi médiatartalmakban közzétett tényállásokról A hatóság a médiatartalmakban megjelent valótlan tényállítások vizsgálatára nem jogosult, arra más közhatalmi jogkörrel felruházott állami szerv – a bíróság – rendelkezik hatáskörrel a sajtóhelyreigazítási eljárás keretében. A hatóságnak nincs hatásköre annak eldöntésére, hogy egy adott nyilvánosságra hozott információ igaz-e, és annak mekkora a valóságtartalma. Megjegyzendő, hogy az egyes médiaszolgáltatók a médiatörvény 3. §-ában foglalt szerkesztői szabadságuk körében szabadon dönthetnek a hírszerkesztés és a hírek megválasztása tekintetében is. Az NMHH, illetve a Médiatanácsnak a médiatörvényben meghatározott feladat- és hatáskörével kapcsolatban a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértésére hivatkozással bárki bejelentéssel élhet, amely alapján a hatóság – mérlegelése szerint – hivatalból eljárást indíthat. Hogy pontosan milyen témakörökben milyen típusú bejelentés tehető, azt a honlap Forduljon hozzánk! menüpontja részletesen tartalmazza, és ugyanitt bejelentés indítható: http://nmhh.hu/tart/report/2 Sajtótermékek esetében, akár nyomtatott akár online médiatartalomról legyen szó, kizárólag 3 kategóriában lehet bejelenteni: 1. gyűlöletkeltés, kirekesztés; 2. kiskorúak védelme; 3. egyéb, fenti kategóriába nem sorolható ügy - az Smtv-ben részletezettek szerint a 14. §, valamint 16-20. §-ok szerint. A televíziók és rádiók esetében összesen 9 kategóriában érkezhetnek bejelentések: 1. reklám elválasztása – figyelemfelhívás elmulasztása; 2. műsoridő-megszegés; 3. reklámhangerő, reklámidő; 4. emberi méltósághoz való jog sérelme; 5. gyűlöletkeltés, kirekesztés; 6. kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség megsértésének vizsgálatára irányuló kérelem; 7. kiskorúak védelme, pornográfia, erőszakos tartalom, korhatár besorolás; 8. reklámtartalom, termékmegjelenítés; 9. egyéb, fenti kategóriákba nem sorolható ügy – az Mttv. 182-es paragrafusa szerint. Jogi értelemben két külön kategóriát képez az uszító, gyűlöletkeltő tartalom – amelyben van hatásköre a testületnek eljárni -, és az álhírek jelensége, fogalma, amelynek vizsgálatára nincs jogköre, hiszen ez cenzori hatáskört jelentene, hogy eldöntse egy hírről, hogy igaz-e vagy hamis. Közösségi felületeken megjelenő tartalmak, hírek A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH), illetve az NMHH Médiatanácsának hatásköre kizárólag a médiaigazgatási jogszabályok betartatására terjed ki a sajtóterméknek minősülő médiatartalom-szolgáltatók, valamint a rádiók és televíziók esetében, és számukra a médiatörvény, illetve a médiaalkotmány csupán korlátozott jogkört telepít az online sajtótermékek ellenőrzésére. A sajtóterméknek nem minősülő weboldalak – ilyenek a közösségi és videómegosztó portálok is – esetében pedig egyáltalán nincs jogköre. A közösségi portálok közül mind a Facebook, mind a Youtube lehetőséget ad felhasználóik számára bejelentést tenni: előbbi esetében álhír, utóbbi esetében megtévesztés, csalás kategóriában. Amennyiben pedig a megtévesztő információk kereskedelmi üzenetben jelennek meg, akkor a fővárosi és megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi osztályai vagy a Gazdasági Versenyhivatal járnak el az ügyben. A hatóság egyébként társadalmi felelősségvállalásának keretében működteti az Internet Hotline weboldalt (www.internethotline.hu), ahova bejelenthetők káros (nem sajtóterméknek minősülő) internetes tartalmakat jelenthetnek be akár anonim módon, és a hatóság munkatársai tanácsot adnak a megfelelő jogi eszközök igénybe vételéhez, illetve bűncselekmények gyanúja esetén feljelentést tesznek a rendőrségnél. Fontos, hogy a jogsegélyszolgálat nem szemlézi az interneten megjelenő tartalmakat, nem felügyeli azokat, kizárólag bejelentés alapján közbenjár a tartalom- vagy tárhelyszolgáltatónál a bejelentő jogaiért és érdekeiért. Online sajtótermékek felügyelete A médiatörvény (A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény), illetve a médiaalkotmány (a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény) az internetes (és a nyomtatott) sajtótermékeknél csak bizonyos tartalmak kontrollját rendelte a hatóság hatáskörébe (a 14. §, valamint 16-20. §-ok szerint). A hírportálokat (az online sajtótermékeknek minősülő weboldalakat) a tanács gyakorlata szerint a társadalmi elvárásoknak eleget téve önmaga hivatalból nem, kizárólag állampolgári bejelentés nyomán vizsgálja önkorlátozó módon. Amennyiben a bejelentés olyan portált érint, amely a Médiatanács valamelyik társszabályozói szervezetének tagja, akkor a bejelentő hozzájárulása esetén (adatvédelmi előírások) a bejelentést továbbítja intézkedésre, eljárásra az illetékes szakmai szervezetnek. A testület ugyanis felügyeleti tevékenységét szakmai szervezetekkel kötött nyilvános közigazgatási szerződések alapján – amelyeket a médiatörvény lehetővé tesz – négy másik önszabályozó szervezettel együtt látja el (Magyar Lapkiadók Egyesülete, Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesület, Önszabályozó Reklámtestület és a Magyarországi Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete.) Ezek a szervezetek a szerződésekben meghatározott ügytípusok esetében tehát eljárnak mindazon médiatartalom-szolgáltatókkal szemben, amelyek az adott társszabályozási eljárásnak önként alávetik magukat. A szervezetek tagsága önkéntes alapú, és az online sajtótermékek szakmai szervezeteként működő Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének tagja az Origo.hu. Amennyiben a kifogásolt online sajtótartalom közzétevője nem tagja egyik társszabályozó szervezetnek sem, úgy a Médiatanács saját eljárásában dönt a vizsgálatról. Vizsgálják-e, hogy a közmédiában azonos arányban jelennek a magyar pártok képviselői? Egyáltalán vizsgálnak-e bármit a választási kampány alatt a magyar médiával kapcsolatban? Külön kell választani a politikai szereplők médiareprezentációjának vizsgálatát a kiegyensúlyozottsági előírásoktól. Az előbbire vonatkoztatva a médiatörvény nem tulajdonít hatáskört a Médiatanácsnak, utóbbi esetében pedig kizárólag bejelentés útján járhat el. Felügyeleti hatáskör az országgyűlési választások médiareprezentációjában Az NMHH évek óta havi bontásban, nyilvános vizsgálati jelentéseket publikál honlapján: http://nmhh.hu/szakmai-erdekeltek/mediafelugyelet/politikai-szereplok-mediahasznalata. Az ezekből készített aktuális éves piaci összefoglalókat pedig a Médiatanács országgyűlési beszámolói tartalmazzák: http://nmhh.hu/kozerdeku-adatok/tevekenyseg-mukodes/orszaggyulesi-beszamolok. Az NMHH felügyeleti hatásköre, eljárási jogosultsága kizárólag a politikai reklámként közzétett médiatartalmakban megvalósult jogsértések, tehát a médiatörvény politikai reklámokkal kapcsolatosan előírt kötelezettségeinek megsértése esetén áll fenn. A választási kampánnyal kapcsolatos eljárásokról az idei választások előtt is – a korábbi választási évekhez hasonlóan – olvasható az NMHH honlapján bővebb információ: http://nmhh.hu/cikk/194487/Az_NMHH_hataskore_az_orszaggyulesi_valasztasok_kampanyidoszakaban_kozzetett_mediatartalmakkal_kapcsolatban A kiegyensúlyozottság vizsgálata Azzal kapcsolatban, hogy mennyire megfelelően kiegyensúlyozott a pártok megjelenési aránya a televíziós médiaszolgáltatók híradásaiban, a Médiatanácsa hivatalból nem járhat el. Ún. kiegyensúlyozottsági ügyekben ugyanis csak akkor van lehetősége eljárni, ha valaki ez ügyben kérelemmel fordul hozzá azután, hogy a médiaszolgáltatónál eredménytelenül tett panaszt álláspontjának megjelenítésére. A részletes szabályokat a médiatörvény 181. §-a szabályozza. – Bejelentést itt lehet tenni: http://nmhh.hu/tart/report/62/Kiegyensulyozott_tajekoztatasi_kotelezettseg_megsertesenek_vizsgalatara_iranyulo_kerelem A Médiatanács – kizárólag ebben a kategóriában – önmaga indítványára tehát nem járhat el, csak és kizárólag állampolgári bejelentésre reagálva cselekedhet, önszántából nem dönthet vizsgálat mellett. Így volt lehetséges az is, hogy míg tehát a Médiatanácshoz nem érkezett bejelentés, tehát nem eredményezett eljárást, így ennek hiányában elmarasztaló eljárást sem, addig múlt héten a Választási Bizottsághoz eljuttatott beadványt megvizsgálva a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelv megsértése témájában hozott elmarasztaló döntést. Mi az NMHH álláspontja arról, hogy az Origón ezeknek a sokszor véleményes cikkeknek nincs forrása, nincs hivatkozása, nincs szerzője? Önök szerint ez sérti a sajtóetika és -törvényt? Jogsértések A kérdésben felvetettekkel kapcsolatban a médiatörvény csupán az impresszum hiánytalan meglétét írja elő annak érdekében, hogy beazonosítható legyen a médiatartalom-szolgáltató. A hatóság pedig kizárólag jogsértés esetén járhat el. Etikus magatartás Etikai kódexeket a társszabályozók dolgoztak ki. Ahogy írtuk, az Origo mivel tagja az MTE-nek, ezzel elfogadta magára nézve az MTE-ben kidolgozott tartalomszolgáltatás, illetve annak etikai kódexeit, azok megsértése esetén az MTE-hez szükséges fordulni. A Médiatanács kezdeményezésére a közmédiára vonatkozóan áll rendelkezésre Közszolgálati Kódex, amelyet a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma gondoz: http://nmhh.hu/cikk/169245/Valtozik_a_Kozszolgalati_Kodex_tartalma Vizsgálják-e, hogy jogerős bírósági döntés után sem szedte le az Origo Gulyás Márton szexuális orientációjával kapcsolatos cikküket, amiről kimondta a magyar bíróság, hogy bűncselekményt követtek el? Személyiségi jog megsértése esetén bírósági és nem médiajogi eljárás indul, így annak kimenetelére, teljesülésére nincs hatásköre az NMHH-nak, illetve a Médiatanácsnak. Egyébként kollégája, Hanula Zsolt korábban is kimerítően írt az álhírekről és internetes csalásokról, áljelenségekről az Indexen, amelynek elkészüléséhez az NMHH is megküldte válaszait: https://index.hu/tech/2017/01/25/gyuloletbol_es_rettegesbol_epitik_az_alternativ_univerzumot/ https://index.hu/tudomany/altudomany/2017/02/13/tenyleg_kisepruzik_a_josmusorokat_a_tevebol/

Ahogyan a cikkből is látszik, az amerikai választáson érzékelt orosz befolyásolási technikákhoz képest Magyarországon ez a rendszer egy jóval vadabb változatban jelent meg. Ameddig az Egyesült Államokban főleg bérkommentelők, különböző témákban pro és kontra oldalon álló közösségek és megvezető hirdetések formájában dominált a propaganda, addig nálunk ez ki van rakva az asztalra, és pár gombnyomás és görgetés után le lehetett ellenőrizni, hogy március 13-tól nem csak maga a Fidesz és annak politikusai kezdték el ugyanazt a kommunikációs háborút, hanem rejtélyes magánemberek, ismeretlen szervezetek és Facebook-oldalak, és a kormánypárt gazdasági holdudvarához tartozó vállalkozók médiafelületei is.

Az egészből két dolog rajzolódik ki. Az egyik, hogy bizonyos médiafelületek már meg sem próbálnak úgy tűnni, mintha nem hatalom kiszolgálására jöttek volna létre, nem annak az üzenetét igyekeznének folyamatosan kommunikálni, kifejezetten a Fidesz saját táborának. A másik már jóval veszélyesebb, ahogyan erről korábban mi is írtunk. Az álhírek hatását vizsgáló genti kutatással foglalkozó cikkünkben mi is írtuk, hogy a sokat hallott információk idővel elkezdenek pusztán a rendszerességük miatt hitelesnek tűnni, és ez egy ismert szociálpszichológiai jelenség, illetve azt is, hogy egy korábbi kutatás szerint még azok is hajlamosak voltak elfogadni a három napon keresztül ismételgetett hamis állításokat, akik előtte még tudták rájuk a helyes választ. És ahogyan a cikkünkből is látszik, a kormánypárt politikájával és üzenetével azonosuló magyar állampolgárok az elmúlt időszakban soha nem látott mennyiségben kapják a kétes hátterű és igazságtartalmú információkat immáron nem csak átlátszó orosz propagandaoldalakról, hanem a közmédiából, kereskedelmi tévékből, nyomtatott napilapoktól, egykoron hiteles hírportáloktól, sőt, most már Facebookról és Youtube-ról is.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)