Bernát, Felícia
13 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Eltaposott volna téged, mint a szart!

D KOS20180420017
2019.01.16. 07:03 Módosítva: 2019.01.16. 08:27
Meglepő fordulat történt a Fenyő-gyilkosság nyomozásának ügyében, miután a felbujtóként meggyanúsított Gyárfás Tamásról kiderült: a nyáron megint megzsarolták, erről azonban nem beszélt a rendőröknek. A nyomozók végül nemcsak a zsarolókhoz, de egy vádalkunak köszönhetően teherautónyi olyan hangfelvételekhez jutottak el, amiket a több alvilági leszámolásban érintett Portik Tamás titokban vett fel. A megtalált Portik-felvételek túlnőhetnek a Gyárfás-sztorin, és tényleg olyan bűnügyi szenzációnak számítanak, ami más befolyásos vagy egykor befolyásos embert is magával ránthat.

Újabb slamasztikába került Gyárfás Tamás, akit tavaly tavasz óta azzal gyanúsít a rendőrség,  hogy köze van Fenyő János médiamágnás 1998-as meggyilkolásához. A rendőrök szerint a Fenyővel nyíltan haragban álló Gyárfás volt az emberölés felbujtója. Gyárfás ezt tagadja, védekezésének központi eleme az, hogy ő már jóval Fenyő halála előtt rendezte vele az üzleti jellegű konfliktusait, azaz lényegében kibékültek.

Csakhogy a rendőrség nem a semmire gyanúsította meg tavaly tavasszal Gyárfást, ráadásul nem sokkal azután, hogy az ügyön dolgozó egykori nyomozó, Kovács Lajos interjút adott az Indexnek, amiben a potenciális felbujtóra is kitért. Az interjú készítésekor még úgy tűnt, a felbujtó kiléte örökre homályba marad. A nyomozásban azoknak a hangfelvételeknek a megszerzése hozta el a fordulópontot, amelyeket Portik Tamás rögzített titokban, miközben Gyárfással beszélt.

Portik Tamás a kilencvenes évek alvilágának hírhedt alakja, aki 1997 és 2003 között szökésben volt, mert olajjal kapcsolatos gazdasági bűncselekményekkel gyanúsították. De társaival ellentétben őt nem kapta el a rendőrség, 2003 után pedig elévültek az ügyei, így újra szabadon mozoghatott. Ennek ellenére Portik ezután is élte tovább rejtélyes, titokzatos életét, és ma már tudható az is, hogy Gyárfás Tamással is többször találkozott. Hogy pontosan mennyiszer és miért, nem tudni, Gyárfás ugyanis nem emlékszik rá. Az biztos, hogy 1994–95 környékén ismerték meg egymást, az ekkor mindössze 24-25 éves fiatal „vállalkozó" Gyárfás egyik budai házát bérelte, az ingatlanból szabályos erődítményt csinált. 

Az, hogy egyáltalán Gyárfásból gyanúsított lett, lényegében magának köszönhette. Portik Tamás már a börtönben ült (a Prisztás József elleni gyilkosság, valamint az Aranykéz utcai merénylet miatt jogerősen elítélték), amikor egykori fő végrehajtó embere, a szintén elítélt szlovák Jozef Roháč köréből elkezdték zsarolni. Gyárfás nem szólt a rendőröknek, csak jóval később. Ekkor indult eljárás zsarolás miatt és később így kerültek a rendőrség birtokába azok a hangfelvételek, amik alapján a Fenyő-gyilkosságban meg tudták gyanúsítani.

Hogy pontosan milyen felvételek kerültek így a nyomozókhoz és hogyan, nem világos. Az akkori hírek szerint Jozef Roháč testvérének szlovákiai ingatlanában tartott házkutatáson kerültek elő ezek a bizonyítékok, a szlovák hatóságok pedig átadták a magyar szerveknek. Más források szerint a rendőrség birtokába ekkor azok a felvételek kerültek, amiket Gyárfás átadott nekik, nem több.

Az biztos, hogy egy megvágott hangfelvétel leiratával már az őrizetbe vételekor szembesítették Gyárfást.

Ez a felvétel azonban információnk szerint  nem túl jó minőségű, a beszélgetés egyes részeit nem lehet érteni.

Másrészt nem is derül ki belőle, hogy Gyárfás bármire is utasítást adott volna Portiknak. Az viszont kiolvasható a beszélgetést leíró, hiányos sorokból, hogy még élt a médiamogul, amikor Gyárfás Portik segítségét kérte valamiben, ami Fenyő Jánossal való konfliktusával függ össze. Portik a beszélgetés során emlékezteti Gyárfást, hogy Fenyő veszélyt jelentett rá.

Eltaposott volna téged, mint a szart!

– úgy tudjuk, hogy szó szerint ez is elhangzott Portik szájából. Információnk szerint ugyanezen a vágott felvételen arról is beszélgetnek, hogy annak idején Portik valamit mutatott a kezével, ezzel érdeklődve Gyárfásnál, hogy mi lenne, ha így oldanák meg. Ennek azért lehet jelentősége, mert a rendőrök gyanúja szerint Gyárfás ráutaló magatartással jelezte szándékát a maffiózó felé. Ám az irányítottnak tűnő beszélgetésben nincs kimondva, hogy Gyárfás bármire is utasítást adott volna Portiknak. 

Gyárfás a nyomozóknak azt vallotta, Portikkal utoljára 2008–2009 körül találkozott, és amikor kiderült számára, hogy a férfi rögzíti a beszélgetéseiket, már nem akart vele többé beszélni. Úgy tudjuk, Gyárfás tavaly tavasszal azzal védekezett a kihallgatásán, hogy egy ellene folyó kaposvári büntetőügyben kérte Portik segítségét, mert tudta a férfiról, jó rendőrségi kapcsolatai vannak. De Portik nem tudott segíteni – ez is kiderül egyébként az egyik felvételből. A kaposvári ügy mögött, amelyben Gyárfást végül felmentették, a Nap Tv tulajdonosa Fenyő ármánykodását sejtette. Az első kihallgatása óta aztán több beszélgetéssel, illetve annak leiratával szembesítették Gyárfást a nyomozók. Legutoljára tavaly augusztusban hallgatták ki.

Nem beszélt arról, hogy megint megzsarolták

Az ügyben a legújabb fejlemény, hogy kiderült: miután Gyárfást meggyanúsították, házi őrizetbe, majd egy 200 millió forintos óvadék fejében szabadlábra került, újból megzsarolták, de erről nem szólt a nyomozóknak. Ezt a hírt a Pestisrácok hozta le, nem sokkal előtte pedig ugyanez a lap írta meg azt is, hogy Gyárfás ügyvédjét, Bánáti Jánost kizárták az eljárásból, nem védheti tovább ügyfelét, a jövőben tanú lesz az ügyben. Bánáti – részben az ügyvédi titokra hivatkozva, részben arra, hogy az eljárásban minősített információk vannak – nem akarta elárulni a Magyar Időknek kizárása okát, csak annyit közölt: fellebbez a döntés ellen.

Ha pontosak a Pestisrácok értesülései, akkor Bánátit azért zárták ki a védelemből, és lett tanú az ügyben, mert a német álnéven bejelentkező zsarolók nyáron az ügyvédnek írtak e-mailt, jelezve: náluk van a hangfelvétel. A Pestisrácok szerint a zsarolók annak a hangfelvételnek a vágatlan és jobb hangminőségű verziójával zsaroltak, aminek a vágott verziója alapján a rendőrök tavaly tavasszal meggyanúsították Gyárfást. A „tárolási díjért" pénzt követeltek, de hogy mennyit, azt Gyárfásra bízták. Jelezték is, hogy nem blöffölnek, ezért elküldték a vágott verziót, de immár egy sokkal jobb minőségben. Ezzel szemben az Index úgy tudja, egy teljesen új, addig nem ismert beszélgetés hosszú, vágatlan változatát küldték meg neki. 

Egyébként tényleg nem mindegy, hogy milyen a felvételek minősége. Azok a vágott felvételek ugyanis, amelyekkel korábban a rendőrök szembesítették Gyárfást, annyira rossz minőségűek, hogy sokszor nehezen kivehető, melyikük mit mond. Sokszor csak szavakat, de van, hogy teljes mondatokat egyáltalán nem lehet érteni. 

Gyárfás: Nem akartam megint nehéz helyzetbe hozni magam

A Pestisrácok cikkének megjelenése után kerestük Gyárfás Tamást, aki az Index megkeresésére elmondta: az újabb hangfelvételt azért nem juttatta el magától a rendőrségnek, mert amikor a 2017. november végén neki küldött ötoldalas irományt és a levélszekrényébe bedobott kazettát „hosszas vívódás után" átadta a hatóságoknak, azok alapján lett tanúból gyanúsított. Most azt mondja, tartott attól, hogy ismét magát hozza nehéz helyzetbe". Azt is felhozta indokként, hogy ezúttal is tartott azoktól a feltételezett bűnözőtől, akik sokadszor kívánták megzsarolni, akik nem kíméletesek a feljelentőikkel szemben". És azt is el akarta kerülni, hogy újra a média középpontjába kerüljön – magyarázta lapunknak. 

Gyárfás azt állítja, hogy a neki postázott memóriakártya olyan beszélgetést tartalmaz, amely tudomása szerint a rendőrség előtt eddig nem volt ismert. De szerinte a felvétel „minden ellenkező híresztelés ellenére nagyon gyenge minőségű". Azt állítja, hogy a hanganyag létezését nem kívánta titokban tartani, a munkatársai is tudtak róla, ezek egyikét kérte meg, hogy gépelje le a mintegy ötvenoldalnyi szöveget. Gyárfás azt is mondta: nyugodt, mert biztos abban, hogy minél több vágatlan, nem manipulált, eredeti felvétel áll a rendőrség rendelkezésére, annál inkább bebizonyosodik az ártatlansága. 

Portik Tamás tőlem nem akart pénzt, a feltételezett kapcsolati tőkémet akarta használni. Arra akart rábírni, hogy hozzam össze befolyásos politikusokkal, akiknek kitálalhatott volna arról, amit tud. Portikot nem mutattam be senkinek, egyetlen találkozót sem szerveztem neki, annak ellenére, hogy többször is rám ijesztett, hogy akkor elmegy és valótlanságokkal besároz a rendőrségen, melynek következtében aztán évekig mosakodhatok. Arra törekedett, hogy kicsikarjon belőlem legalább egy félremagyarázható mondatot, amellyel aztán sakkban tarthat

– mondta az Indexnek Gyárfás, hangsúlyozva, hogy soha senkinek nem adott utasítást Fenyő megölésére. Gyárfás szerint Portik túlértékelte a befolyását. Szerinte sokat elárul ezekről a beszélgetésekről, hogy Portik nem azt mondta, hogy bemegy a rendőrségre és „elmondja, amit tud”, hanem azt, hogy bemegy a rendőrségre, „és azt mondom, hogy...". Úgy érzi, hogy az ügy főnyomozója éveken keresztül szította ellene a hangulatot, ezért valóban tartott attól, hogy a körülötte mesterségesen gerjesztett légkört felkorbácsolhatják."

Ki az a rejtélyes D. I. A.?

A nyári zsarolási kísérlet valamiért megszakadt, és a Pestisrácok szerint magáról a zsarolásról is csak hónapokkal később értesült valahonnan a rendőrség, de nem Gyárfástól. Tavaly december 6-án aztán házkutatást tartottak több helyszínen, köztük Portik egy korábbi üzletfelénél, akit a Pestisrácok D. I. A.-ként emleget.

A monogram mögött az MSZP egykori karitatív tagozatának volt elnöke áll.

D. I. A nem egy túlzottan ismert egykori szocialista politikus, az ezredforduló környékén Schmuck Andor köreiben bukkant fel, az MSZP-n belül, egy, a párt megújítását kitűző G3 nevű klub élére is ő került. Schmuck közelsége pedig azért lehet érdekes, mert éppen őt tartották Karl Imre MSZP-s politikus egyfajta bizalmasának, akit annak idején szintén összefüggésbe hozott a sajtó olajüzletekkel. (Cikkünk megjelenése után Schmuck Andor azt közölte az Indexszel: soha nem volt Karl Imre bizalmasa. „Megtiszteltetés lett volna Horn-kormány egyik biztosának bizalmasa lenni, de nem voltam" – írta Schmuck.)

D. I. A-ról még annyit tudni, hogy német–magyar kettős állampolgár, talán erre is visszavezethető, miért német álnéven jelentkeztek be Bánátinál az újabb zsarolók. Apró érdekesség, hogy az olajozással foglalkozó, 1994-ben létrejött Energol egyik alapítója, Gulyás Emil szintén német–magyar kettős állampolgár. Portik az Energol egyik igazgatója volt. 

Az Energol volt az a cég, amelyből Portik meggazdagodott. Hivatalosan a cég marketingigazgatója titulust viselte, de a közhiedelemmel ellentétben ő nem az olajos cég vezetőjeként, hanem annak amolyan biztonsági főnökeként tevékenykedett. Jozef Roháč pedig Portik „beosztottjaként", a társaság telephelyén volt őr, legalábbis az elején neki és szlovák társainak még ez volt a feladata, a gyilkosságokkal csak később bízták meg az egyébként profi szlovák gyilkost.  

D. I. A-ról a Heti Válasz már 2012-ben azt írta róla, hogy ő Portik „pénzkezelője". Most tehát, amikor a rendőrök elővették D. I. A.-t és társát, ők vádalkut köthettek, és így jutottak el a zsaruk azokhoz a helyszínekhez, ahol végül összesen egy teherautónyi hangfelvételt foglaltak le. D. I. A társáról annyit tudtunk meg, hogy S. Gábornak hívják. Gyárfás az Indexnek azt mondta: nem tudja, hogy kik ezek a személyek.

A megtalált felvételekben az a közös, hogy Portik beszélgetéseit tartalmazza. Önmagában ezen nem lepődött meg senki,

Portikról ugyanis jó ideje tudható, hogy szinte minden beszélgetését rögzítette titokban.

Részben ennek is köszönhette, hogy a kétezres években már az alvilági, felvilági körök sem túlzottan bíztak meg benne, és tartottak is ettől a szokásától, féltek tőle. 2012-es letartóztatása után Portik nem is csinált titkot belőle, hogy készített felvételeket. Az Átlátszónak 2015-ben például maga árulta el, hogy az egyik, annak idején Rogán Antallal is jó kapcsolatot ápoló Csipak Péter vállalkozóval folytatott beszélgetéséről is van hangfelvétele, ahogy fogalmazott, „biztos helyen".

Nos, ez az a „biztos hely," ami már biztosan nem az, a felvételek ugyanis előkerültek. Ezek után a rendőrök megkeresték Bánátit, a számítógépéről levették a zsarolókkal folytatott levelezést, és a bizonyítékokhoz csatolták. Kérték a jó minőségű felvételt is, de Bánáti elmondta, hogy azt átadta Gyárfásnak. Végül Gyárfás adta oda a rendőröknek. 

Márpedig ha Portikhoz közel álló körök kezdték el zsarolni Gyárfást, majd ugyanez a kör folytatta a zsarolást később is, akkor választ kell kapni arra, miért állt ez a jelenleg börtönben ülő bűnöző érdekében – feltéve, ha ő ezt az akciót jóváhagyta. Erre magyarázat lehet az, amit alvilági körökben már jó ideje rebesgetnek: Portik a kétezres évek vége felé már közel sem volt akkora befolyásos az alvilágban, hogy a kilencvenes években még gond nélkül fenntartott brigádját biztonsággal pénzelni tudja. És még inkább megváltozhatott a helyzet azután, hogy rács mögé került, majd jogerősen elítélték. Úgy tudni, a svájci hatóságok megerősítették, hogy odakint van számlája, de arról, hogy mekkora összeg van rajta, van-e egyáltalán rajta pénz, a banktitokra hivatkozva nem árultak el semmit. 

Logikusnak tűnik az, hogy ha a befolyását Portik fenn akarja tartani, akkor pénzt kell szereznie. Tehát akár az is elképzelhető, hogy Gyárfás zsarolása azt a célt szolgálja, hogy Portik szabadon lévő embereit fizetni lehessen. Vagy fedezni olyan költségeket, amelyeket Portik a rácsok mögül nem tud már finanszírozni. Ha viszont a szintén börtönben lévő Jozef Roháč embere és testvére, valamint később D. I. A és társai esetleg önállósodtak, akkor az azt jelenti, hogy Portiknak már nincs akkora befolyása, hogy féljenek tőle, ellenben mindenáron pénzt akarnak. De kevésbé életszerű, hogy a Portik-felvételekkel készítőjének jóváhagyása nélkül kezdték el zsarolni Gyárfást, és még ki tudja, kiket.

Azt, hogy Portik a kétezres évekre valóban meggyengült, erősítheti az is, hogy 2008–2009 környékén már nem Gyárfás kapcsolati tőkéjére utazott, hanem pénzt akart a Nap Tv egykori tulajdonosától. Sőt, úgy tudjuk, panaszkodott is neki, hogy nem megy jól a sora, és kérte, „pottyantson egy-kétmilliót" az autója csomagtartójába, amit Gyárfás – a rendőrségen tett vallomása szerint – nem tett meg. Ekkor mutatta meg Portik Gyárfásnak, hogy a beszélgetéseiket rögzítette. 

Az alvilág nemcsak a szocialistákkal kereste a kapcsolatot, hanem mindenkivel, aki számíthat

Kétségtelen, hogy a Portik-felvételek megtalálása bűnügyi szenzáció – ebben a Pestisrácoknak igaza van. Ha igaz ugyanis, hogy Portik Gyárfással hasonló bizalmi viszonyba került másokkal, köztük politikusokkal, befolyásos közéleti figurákkal,

akkor a hatóságok birtokába került felvételek felérnek egy új "ügynöklistával". 

Már csak azért is, mert amikor 2008-ban Portik együtt ebédelt Laborc Sándorral, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal akkori vezetőjével és annak közvetlen munkatársával, maga dicsekedett el azzal, hogy szocialista politikusokat pénzelt.

Az is igaz ugyanakkor, hogy az alvilág a kilencvenes években minden oldalon próbált kapcsolatokat építeni, tehát a Fidesz, sőt a kisgazdák felé is. Olyannyira, hogy akkoriban egy kisgazda politikus is bizonyíthatóan találkozott és egyezkedett az Energol egyik vezetőjével, Csikós Józseffel. Így tehát szinte kizárt, hogy csak MSZP-sek lennének érintettek.

MINDEMELLETT vannak homályos pontjai is a hangfelvételes történetnek.

A Pestisrácok azt írta, hogy a több száz órányi hangfelvételeket hetekkel ezelőtt, tavaly decemberben találta meg a rendőrség különféle helyszíneken, házkutatásoknál. Ez csak azért furcsa, mert már tavaly nyáron pedzegette a Magyar Idők, hogy több száz órányi hangfelvétel kerülhetett a hatóságok birtokába. A Heti Válasz is hasonlóról írt a Gyárfás-sztorival kapcsolatban. A Heti Válasz akkor tényként írta, hogy nem egy, hanem több kompromittáló hangfelvételt készített Portik Tamás a Gyárfás Tamással folytatott beszélgetéseiről 2000 és 2004 között, és ezek a felvételek a rendőrség birtokában vannak. (Ez azért is kemény állítás, mert 2000 és 2003 között Portikot még körözték, tehát bujkálása idején találkozott Gyárfással.)

Az biztos, hogy már nyáron több felvétel létezett, hiszen összesen legalább nyolc felvétel részlettel szembesítették a rendőrök Gyárfást, akit utoljára augusztusban hallgattak ki. 

Ami ennél árulkodóbb, hogy Heti Válasz már nyáron megírta: a Fenyő-ügy csak mellékszál egy olyan bűnügyi szenzációban, ami majd valamikor ősszel robban. A cikk szerzője arra is utalt, hogy ebben a történetben baloldali politikusok sérülhetnek leginkább. Az MSZP-n belül már akkor megindult a találgatás arról, kik lehetnek érintettek, de csupa olyan nevet említettek, akik már nincsenek a pártban, vagy a perifériára szorultak. 

Mindebből pedig arra lehet következtetni, hogy a több száz órányi hangfelvétel létezéséről a nyomozók már nyáron tudhattak. 

Az sincs kizárva, hogy a hangfelvételek már akkor a rendőrség birtokában voltak, és a várható „bűnügyi szenzációt" taktikai okok miatt szivárogtattak a sajtónak, így akarták esetleg kiugrasztani a nyulat a bokorból, hogy az érintettek telefonálgatni kezdjenek egymásnak. Ez nem lenne ördögtől való, hiszen amikor Gyárfás gyanúsított lett,  akkor sem tártak fel előtte minden bizonyítékot, még az iratismertetéskor is úgy tűnt, van, amit visszatartanak a rendőrök.  Ráadásul ebben az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda és a belső elhárítás (Nemzeti Védelmi Szolgálat) is mozgolódik, és még ha együtt is működik ez a két szerv, akár az is elképzelhető, hogy a „titkosszolgálatként" működő belső elhárítás esetleg már korábban többet tudott, mint amennyit nyílt eljárásban dolgozó rendőrök. Persze mindezek csak feltételezések. 

Az mindenesetre bizonyos, hogy bármikor is kerültek elő a teherautónyi anyagok, azokat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat dolgozza fel, ők készítik el a leiratokat. Márpedig ha ez több száz órányi anyag, akkor időbe telik, amíg ezeket leírják. És csak ezután kerül a rendőrségi vizsgálókhoz, akik a tartalmát fel tudják dolgozni. Az is sok idő, erre is utalhatott a Heti Válasz, amikor azt írta, hónapokig tarthat a megszerzett anyag feldolgozása.  

Az újabb fordulat mindenesetre azért is jöhet rosszul Gyárfásnak, mert azt a gyanút erősíti, hogy valamit el akar titkolni. Ő ugyanis már a kezdetekkor hangoztatta, mindenben együttműködik a rendőrséggel. Nem először bizonyosodik be, hogy ez így nem teljesen igaz. Még nem gyanúsították meg, amikor Bánáti közvetítésével találkozott Horváth Andrással, aki Pintér Sándor bizalmi embere. (Sőt, jóval több ennél: Pintér Horváthot nevezte ki miniszteri biztosnak, hogy vizsgálja ki, derítse fel a kilencvenes évek leszámolásos ügyeit.) 

Csakhogy Horváth szerint Gyárfás átverte őt ezen a találkozón, mert a legfontosabb kérdésekben félrevezető volt. A miniszteri biztos szerint Gyárfás nem említette neki, hogy a zsaroló levélről másolatot készített, ellenben azt állította: a bizonyítékot ő visszaadta a fenyegetőjének. Horváth ezért sem kérte el azt, és ekkor úgy tűnt, itt szó sincs zsarolásról, legalábbis büntetőjogi értelemben. Horváth szerint Gyárfás elmondásából ugyanis úgy tűnt, az őt megkereső férfi nem ismertette a fellépés célját, nem szabott meg időpontot, helyet bárminek az átadására. Ez pedig így nem zsarolás. Aztán kiderült, hogy mégiscsak az.  

De ha tényleg egy teherautónyi anyag volt Portikék embereinek a birtokában, amelyeken nagyon sokan beszélnek a bűnözővel, akkor az sincs kizárva, hogy az elmúlt időszakban nem csak Gyárfást akarták megzsarolni, és ezáltal pénzhez jutni, hanem másokat is. 

(Borítókép: Gyárfás Tamás volt úszószövetségi elnök és médiavállalkozó nyilatkozik tárgyalása után a Budai Központi Kerületi Bíróság folyosóján 2018. április 20-án. A bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolásának ügyében felbujtóként meggyanúsított Gyárfás ellen. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

Ezt az anyagot az Index olvasóinak támogatásából készítettük.