Kitalálták, hogyan rendszabályozzák meg a parlamenti képviselőket

Nézzük meg, hogy kell-e, és ha igen, miben a fegyelmi rendelkezéseken változtatni. Mert úgy tűnik, hogy mindaz, ami eddig benn volt, talán nem tűnik elég visszatartó erejűnek.

Kövér László házelnök ezt egy nappal azután jelentette ki az InfoRádióban, hogy az ellenzéki képviselők meglehetősen rendhagyó eszközzel próbálta megakadályozni a túlóratörvény megszavazását. Az MSZP, a Párbeszéd és a DK politikusai testükkel zárták le az elnöki pulpitushoz vezető lépcsőt, majd az LMP és a Jobbik képviselőivel kiegészülve síppal és szirénákkal zavarták meg az ülést.

Kövér „anarchiába hajló, eszetlen rendbontásnak" nevezte a történteket, és nem titkolta, hogy nagy büntetéseket fog javasolni. A héten a házelnök írásba is foglalta a javasolt szankciókat: a pulpitust elálló képviselőktől megvonná teljes, egyhavi tiszteletdíjukat, de kilenc jobbikos és LMP-s képviselőnek is harmadával csökkentené a pénzét.

A fideszes házelnök a parlamenti események után az említett interjúban azt sem titkolta, hogy változtatni szeretne a parlamenti ülésekre vonatkozó fegyelmi szabályokon. A kérdésre, hogy bízik-e abban, hogy a szigorúbb tiltás meg fogja akadályozni a későbbi hasonló folyamatokat, úgy válaszolt:

Nem vagyok optimista. De ha az ellenzéknek ez állandó jelleggel alkalmazott eszköze lesz, akkor – hadd válaszoljak kicsit ironikusan – legalább fájjon nekik.

A házelnök vagy a Fidesz más politikusa azóta sem árulta el, pontosan hogyan szigorítaná a szabályokat, ám a Fidesz agytrösztjének nevezett Századvégben hetekkel ezelőtt elkezdtek kidolgozni egy parlamenti képviselőkre vonatkozó szabálygyűjteményt. A munkát katalizálta, hogy a parlamenti botrány után az ellenzéki képviselők egy része az utcán is akcióba lépett, és a decemberi tüntetések egyik csúcspontjaként a köztévé épületébe is behatolt, majd ott éjszakázott.

Mit nem szabad a képviselőnek?

A Századvég erre az eseményre is reagált a január végén a honlapjára is kitett tanulmányában, amely a dolgozat céljáról sokat sejtető címet kapott:

Törvénymódosítási javaslatok: az Országgyűlési törvény és az EP-képviselők jogállásáról szóló törvény kiegészítése magatartási kódexszel.

Az alapötlet egyszerű: a törvény részeként elfogadnának egy magatartási szabálygyűjteményt, amely a jogi előírások és lehetőségek mellett részletesen szabályozná, hogy egy képviselőnek milyen magatartási és etikai előírásokat kellene betartania.

A Századvég nemcsak általános (feltehetően senki által nem vitatott) közhelyeket – „felelősség a nemzetért, „a közjó szolgálata", "a köznyugalom biztosítása" – tenne bele a kódexbe, hanem konkrét felvetései vannak a képviselők kötelezettségeit illetően. Idézetek következnek:

• „semmilyen módon nem gátolhatják egy állam azon képességét, hogy megvédje az adott országot a fizikai veszélyektől”;
• „nem gátolhatják az államot abban, hogy megvédje államhatárait vagy mozgósítani tudjon katonai erőket és egyéb támogatásokat”;
• „A képviselők közvetlenül sem vehetnek részt olyan veszélyes akciók, cselekmények megvalósításában, amelyek elhárítása nemzetbiztonsági fellépést igényel.”
• „Nem végezhetnek jogellenes információszerzést – kémtevékenységet – más állam, külföldi vonatkozású magánszemélyek vagy szervezetek részére.”
• „Nem kérhetnek ki nemzetbiztonsági szempontból fontos titkos dokumentumokat, és nem szolgáltathatnak részükre semmilyen információt ilyen iratokból.”
• „A közrend elleni bűncselekmények (pl. terrorcselekmény, nemzeti jelkép megsértése, garázdaság, rendbontás vagy közérdekű üzem megzavarása) megakadályozásával kapcsolatos országgyűlési képviselői felelősséget, illetve az ilyen cselekményekben történő részvétel tilalmát explicit módon rögzíteni kellene.”

A kódex nemcsak a magyar Országgyűlés képviselőre, hanem az EP-képviselőkre is vonatkozna. Pontosabban az EP-képviselőkre külön szabályokat is meghatároznának a rájuk vonatkozót törvényben. Például a kódexben rögzítenék „az őket delegáló Magyarország nemzetbiztonsága, területi integritása, közbiztonsága, közrendjének és köznyugalmának biztosítása, továbbá Magyarország külpolitikai és nemzeti érdekeinek figyelembe vétele tekintetében is viselt képviselői felelősség elvét".

A Századvég javaslata nyíltan utal azokra az aktuálpolitikai eseményekre, amelyekre a kódex szabályai reagálnak. A dokumentum készítői szerint „megállapítható, hogy – akár 2018. december 12-én az Országgyűlésben, akár később az MTVA-székháznál – a képviselői hatalmukkal, illetve a mandátumuk nyújtotta védelemmel akartak visszaélni egyes képviselők".

Az EP-képviselőkre vonatkozó résznél pedig megemlítik, hogy „az úgynevezett Sargentini-jelentést – amely számos durva valótlanságot és félinformációt tartalmaz – több magyar ellenzéki EP-képviselő is megszavazta, amely aktussal a magyar emberek markáns többsége szerint elárulták a hazájukat".

Vagyis a kódex szabályozása arra irányulna, hogy ilyen eseményeknek elejét vegyék, vagy legalábbis a képviselői magatartási kódex rendelkezéseibe ütközzön, ha egy ellenzéki képviselő az elmúlt hetekben látott módszerekkel él. A dokumentumban ugyanakkor semmilyen utalás nincs arra, hogy milyen szankcióval járna, ha egy képviselő megszegi a kódexet. És arról sincs szó, ki szabná ki a szankciót.

A Fidesz gondolkozik rajta

A fent ismertetett kódex nem eldöntött terv, egyelőre csak javaslat. Úgy tudjuk, a Fideszben háttéranyagként kezelik, de többen valószínűnek tartják, hogy már a tavaszi ülésszakban megtárgyal és elfogad a parlament egy ehhez hasonló kódexet.

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője azt mondta az Echo TV-nek pár nappal ezelőtt:

Bízunk abban, hogy a jogalkotó meghallja, megismeri a javaslatot, és implikálja az agendába.

A Fidesz-frakciótól hivatalosan azt a választ kaptuk, hogy „a Fidesz-frakció nem alakította ki az álláspontját ebben a kérdésben."

Lomnici a már említett interjúban azt mondta, hogy a Századvég a külföldi példákat is megvizsgálta, ugyanis például a nagy hagyományokkal rendelkező brit parlamentnek is van magatartási kódexe. A Lordok Házának tagjaira valóban vonatkozik egy magatartási szabálygyűjtemény, a Code of Conductot bárki megtalálja a brit parlament honlapján.

A Code of Conduct egyrészt általánosságban írja elő a képviselők olyan kötelességeit, mint integritás, elszámoltathatóság, nyilvánosság, őszinteség, de arról is szerepelnek szabályok, hogy senkitől nem fogadhatnak el pénzt vagy egyéb javadalmat a hivatalukkal kapcsolatban. A Code of Conduct a kódex megsértőiről is rendelkezik, és egy külön erre a célra létrehozott testület, albizottság (Sub-Committee on Lords' Conduct) elé utalja a jogsértéseket. Végső soron pedig a teljes Lordok Háza dönt a szabálysértésről és a szankcióról.

Nem tudni persze, hogy mennyiben másolná a brit mintát a majdani magyar szabályozás. De az ellenzéki képviselők vélhetően nem lesznek nyerő helyzetben, ha egy kétharmados parlament dönt az etikai és magatartási ügyeikről.

Erre utalt is ifj. Lomnici az interjújában, amikor kijelentette, hogy az ellenzéki képviselők aligha szavaznák ezt meg, hiszen „úgy félnek ettől, mint ördög a tömjénfüsttől".

(Borítókép: Ellenzéki képviselők tiltakozó akciója a Parlament üléstermében a túlóratörvény szavazásának napján, 2012. december 12-én. Fotó: Bődey János/Index)