Teréz körúti robbantás: 25 évnél is tovább tartaná börtönben az ügyész a vádlottat

Nagyot csapott a combjára és halkan felkiáltott a Fővárosi Ítélőtábla dísztermében a hallgatóság soraiban egy középkorú nő, amikor Újvári Ákos bíró közölte: a Teréz körúti robbantással vádolt P. László Gergely védőjének minden egyes indítványát elutasítja.

Annak a maroknyi csapatnak a tagja a nő, amely az elsőfokú tárgyalás első napjától részt vesz az eljárásban, és véleményük szerint a Teréz körúti robbantással vádolt férfi ártatlan, ellene koncepciós per folyik.

Szikinger István védőügyvéd újabb tanúvallomásokat, szakértői véleményeket szeretett volna a kedden induló másodfokú eljárásban, például pszichiátriai szakvéleményt is, de mivel ezeket kivétel nélkül elutasította a bírói tanács, így a Teréz körúti robbantás ügyének másodfokú tárgyalása azonnal az ügyészi perbeszéddel, majd rögtön a védőbeszéddel kezdődött, mérsékelt érdeklődés mellett. A sajtó képviselőivel együtt tizenöten ültek a tárgyalóteremben.

A vádlott nem jött el

A Teréz körúti robbantással vádolt P. László Gergelyt tavaly szeptemberben első fokon életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék, a férfi nem vett részt a keddi tárgyaláson, így az utolsó szó jogán sem tudott felszólalni. Már korábban lemondott arról a jogáról, hogy jelen legyen az eljárásban, édesapja a tárgyalás előtt azt mondta az Indexnek, habár ő nem ért egyet ezzel, de fia azt mondta neki, továbbra sem jön el a tárgyalásokra, mert „nem akar a politikai színjátékban részt venni". P. László édesapja személyesen nem tartja a kapcsolatot a fiával, mert a vádlott nem szeretett volna vele találkozni, de telefonon szoktak beszélni.

Az elsőfokú ítélet szerint a huszonéves férfi legkorábban 25 év múlva szabadulhat, az ügyészi perbeszédben Nyírfa Ilona amellett érvelt, hogy az elsőfokú ítélet a legtöbb helyen indokolt volt, de például az első fokon eljáró bíróság tévedett, amikor a terrorcselekményt befejezetlennek tekintette. 

Az elsőfokú ítélet indoklása szerint egyébként az alábbi bizonyítékok alapján döntött a bíró P. László bűnössége mellett:

• A vádlottat több, a robbantás helyszínén járt szemtanú is felismerte. 
• A robbanószereket a férfi otthonában megtalálták.
• Részletesen beszélt a merényletről a nyomozóknak, a tanúvallomásokkal egybevágóan, habár ezt később visszavonta.  
• A DNS-ét több bűnjelen megtalálták, például a pokolgéphez tartozó távirányítón.
• A robbanószerkezethez szükséges összetevőket interneten keresztül szerezte be, egy gyorsétkezde parkolójából. A felhasznált „kistibor" nevet használó emailcímről mindig ugyanazon az IP-címen keresztül érkezett üzenet, a Google a nyomozóknak megerősítette a merénylő kilétét.

Szikinger István védő ezeket a pontokat vette végig, szerinte az elsőfokú bíróság nem vett figyelembe bizonyítékokat, másokat pedig tévesen azonosított. Hosszadalmasan beszélt például arról a kérdésről, hogy hány centi a vádlott (183 cm), és hogy ez nagyban eltér a bizonyítékoktól, ahogy a szakértők a videófelvételek alapján 47 mérés során, tereptárgyakhoz viszonyítva azonosították az elkövető magasságát. Ugyanis ők jóval alacsonyabbnak (168-182 cm) becsülték a robbantót, így az ügyvéd szerint ezzel teljes mértékben megkérdőjeleződik az elkövető kiléte. A 26 éves vádlottat a védő egyébként következetesen gyereknek nevezte, a pert pedig a móri ügyhöz hasonlította:

Memento mori!

– kiáltott fel a védőbeszéd legelején, majd gyorsan hozzátette, hogy ezt nem az eredeti, „Emlékezzünk a halálra” jelentésben, hanem „Emlékezzünk a móri perre” jelentéssel használja.

Párhuzamot vont a két ügy között, magyarázata szerint ott és itt is nagyot téved a bíróság, sőt, védőbeszédét azzal zárta, hogy óvná a bíróságot attól, hogy téves ítéletet hozzon. (A nyolc halálos áldozatot követelő móri mészárlásért először Kaiser Edét életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, majd bebizonyosodott, nem ő volt az elkövető.)

Szikinger ügyvéd kitért arra, hogy ugyan P. László beismerő vallomást tett, de később azt visszavonta, így ennek a felhasználását problémásnak tartja: megkérdőjelezi a hitelességét. Sok olyan tény van Szikinger István szerint, amit csak ez a bizonyos vallomás támaszt alá, más pedig nem, továbbá felrótta, hogy az elsőfokú bíróság a vádlott furcsa viselkedését (például azt, hogy nevetgél) védekezési taktikának minősítette. A védő hangsúlyozta: vannak olyan szakértői vélemények is, amelyek szerint P. László pszichiátriai betegsége állhat a háttérben, ezért sem fogadható el a vallomása. Ezzel szemben álló szakvélemény is ismeretes az elsőfokú eljárásból: ami azt mondta ki, a férfinak személyiségzavara van, de beszámítható.

A védő arra is kitért, hogy véleménye szerint befolyásolhatta az eljárást, hogy a miniszterelnök kimondta: vadásszák le az elkövetőt, szedjék ki belőle az információkat, a rendőrkapitány szerint pedig a cselekmény a rendőrök ellen irányult a cselekmény („a rendőreimet akarták kivégezni”, fogalmazott) – a védő szerint erről szó sem volt.

Mi történt 2016-ban az elsőfokú ítélet szerint?

Tavaly szeptemberben minősített emberölési kísérletért, robbanószerrel való visszaélésért és terrorcselekmény előkészítéséért szabták ki az elsőfokú ítéletet. A vád szerint P. László Gergely 2016. szeptember 24-én késő este Budapesten, a Teréz körúton egy általa készített pokolgéppel életveszélyesen megsebesített két rendőrt.

A következmények azonban sokkal súlyosabbak is lehettek volna: a robbanószer mellett több kilónyi, 5-10 centiméteres szögek voltak. Az elkövető nem sokkal később e-ómailt küldött a Belügyminisztériumnak, amelyben leírta, hogyan készítette a bombát. Egy másik el nem küldött, de a számítógépén megtalált emailben pedig – újabb halálos kimenetelű robbantásokkal fenyegetve – egymillió eurót követelt volna.

A férfi először beismerő vallomást tett, később, a tárgyalás első napján ezt  visszavonta, több tárgyaláson is zavartan viselkedett, és minden alkalommal megtagadta az érdemi vallomástételt. 

Az elmeállapot kérdése

A később visszavont és az elsőfokú ítélet hirdetésekor felolvasott vallomásában P. László belső hangokra, megfigyelőkre panaszkodott, amelyek rákényszerítették tettére, amelytől – a váltságdíjjal együtt – saját szabadságát remélte. A tárgyalásokon a férfi többször cirkuszolt, például

• végig vigyorogva hallgatta a tanúkat;
• lefeküdt a vádlottak padjára, mert fáradtnak mondta magát;
• amikor a bíró megkérte az őröket, hogy vegyék közre, levetette magát a földre. Ekkor mentőt is kellett hozzá hívni,
• amikor arra kényszerítették, hogy üljön vissza a padra, ellenállt, az őröknek kellett lefogniuk.

Mindezek ellenére P. László Gergelyt az elmeorvosi szakértő beszámíthatónak mondta, a férfinak személyiségzavara van, de elmeállapota nem kóros. (Igaz, a hírek szerint a fiatalembert később őrjöngő rohamok, a cella megrongálása miatt egy időre orvosi megfigyelés alá helyezték letartóztatása első szakaszában.) Idén augusztusban ismét elmeorvosi megfigyelés alá került, most a védője azt mondta a tárgyaláson, hogy valójában nem megfigyelésről, hanem kezelésről volt szó.

Március 12-én a Fővárosi Ítélőtáblán várhatóan ítélethirdetéssel folytatódik másodfokon a per.

(Borítókép: P. László Gergely ügyének másodfokú tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán 2019. március 5-én. Fotó: Huszti István / Index)