Kiderült, mi történik a rendőrségen a kormányzati visszaélések miatti feljelentésekkel
További Belföld cikkek
-
Figyelmeztet a katasztrófavédelem, a tűzijáték nem játék - Az idei karácsony sem múlt el tragédiák nélkül
- Csizmadia Ervin: A Nyugat bizonyos erői birodalomépítőként tekintenek Orbán Viktorra
- Szép csendben eltűnt Pesty László korrupciós ügyekkel foglalkozó weboldala
- Egy volt londoni nagykövet kerülhet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat élére
A kormány februárban „tájékoztató” kampányt indított, mely során az utcákat óriásplakátok lepték el Jean-Claude Juncker és Soros György fenyegető arcképével, és a következő fontos tájékoztatással:
Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel.
Szél Bernadett független parlamenti képviselő a plakátkampány láttán februárban feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, mivel érvelése szerint
- hűtlen kezelés történt azáltal, hogy a kormány jogosulatlanul költött el közpénzt egy pártérdekeket szolgáló kampányra, ami már az európai parlamenti választási felkészülést szolgálta
- a hivatali visszaélés is megvalósult, mert a kampány mögött állók visszaéltek hatalmukkal, amikor az EP-kampányban jogtalan előnyhöz segítették a kormánypártokat
A rendőrség dolgát megkönnyítette, hogy az első gyanút, miszerint az „önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel” plakátok az EP-választás kampányának a részét képezték, Szijjártó Péter külügyminiszter nyíltan elismerte a BBC-nek adott interjújában. Szél érvelése szerint az összes magyar háztartásba kiküldött levél az állítólagos brüsszeli tervekről azért nem volt tájékoztatás, mert a Fidesz-KDNP választásai üzeneteire rímelő hazugságokat tartalmazott – egyébként az „állításokat” az Európai Bizottság tételesen cáfolta is. A „tájékoztató” jelleget kérdőjelezte meg az a tény is, hogy az egymással kapcsolatban nem álló Soros és Juncker szerepeltetése a szlogen kíséretében semmiféle tájékoztató-felvilágosító jelleggel nem bír.
Márpedig a törvény szerint a kormány nem terjeszthetne pártpropagandát, és a kampány hivatalos indulása előtt nem indíthat politikai kampányt. Mondjuk a kormány erre a törvényi előírásra lényegében 2010 óta fittyet hány, és eddig csak 2019 első három hónapjában már 15 milliárd forintot költött „kommunikációra”, ami legalább tizenötször több pénz, mint amennyit az összes ellenzéki párt együtt költött az EP-választás reklámjaira.
Az ügyészség a BRFK korrupcióellenes osztályához továbbította Szél feljelentését, de a rendőrök nem a kampányt megrendelő kormányzati tisztviselőket, hanem őt hallgatták meg a Gyorskocsi utcában, majd pedig pár héttel később értesítették, hogy nem nyomoznak, mert nem találtak bűncselekmény gyanúját felvető körülményt. A nyomozás elutasításának indokát azonban csak kedden tudta meg a képviselő, miután betekintést nyert a nyomozás során keletkezett iratokba.
Ezekből kiderült, hogy a rendőrség azonnal jegelte a feljelentést, és egyetlen kihallgatás, telefon, vagy szemle nem történt a gyanú elbírálásának érdekében.
Szél ugyanis az ő írásban elküldött feljelentésén és a meghallgatásának jegyzőkönyvén kívül semmi mást nem talált a nyomozás során keletkezett iratok között. Csak annyi történt, hogy a képviselő által felvetett gyanúk mellé odaírták, hogy hogy NEM.
Majd pedig azt az indoklást rittyentették alá, hogy
A kampányból nem lett sem kára, sem pedig haszna senkinek, és jogtalan előnyhöz sem jutott általa senki.
Pedig ugye a kormány adóforintokat költött el a junckerezésre-sorosozásra, amivel ráadásul kommunikációs szempontból a választáson induló összes ellenzéki pártot hátrányba hozta.
(Borítókép: Nagy Attila Károly / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
