Kétszázan demonstráltak a hamis mítoszépítés ellen Nagy Imre újratemetésének évfordulóján

Miközben Nagy Imre újratemetésének 30. évfordulóján az emberek készülődtek a rendszerváltást ünneplő, kormányzati szervezésű Szabadságkoncertre (amiről később egy riportban még beszámolunk), egy nagyjából kétszáz fős csoport csendben demonstrált a Hősök terén, a Műcsarnok felé fordulva. A tüntetést a Kádár-rendszer alatti, egykori demokratikus ellenzék tagjai, történészek, az MTA tagjai és korábbi baloldali politikusok szervezték, többek közt Eörsi László, Jánosi Katalin és Rajk László.

A tiltakozás némán zajlott: a kétszáz feketébe öltözött ember között egyszer csak kifeszítettek egy molinót, ami a Műcsarnokot és előtte koporsókat ábrázolt – a 30 évvel ezelőtti díszletet megidézve –, majd percekig csendben álltak a téren, miközben rengeteg ember érkezett a később kezdődő, ingyenes koncertre. A kisebb tömegben ott volt Bródy János, Dés László, Magyar Bálint, Lendvai Ildikó és Gyabronka József is.

A tiltakozás alapja az volt, hogy a résztvevők szerint egész egyszerűen történelemhamisítás zajlik Magyarországon. Ennek egy része az a videó, amivel a kormány a Szabadságkoncertet beharangozta: ez a videó Rényi András művészettörténész szerint leegyszerűsítve azt sugallja, mintha Orbán Viktor a Nagy Imre temetésén elmondott beszéddel döntötte volna meg a rendszert.

Szerintük, amit a kormányzat ma emlékezetpolitikailag művel, az egy hamis mítoszépítés, és a történelem nettó meghamisítása: a rendszerváltás lényegében el van kenve, és az, ami akkor lényeges tartalom volt – azaz a demokratikus jogállam és a polgári demokrácia követelése –, az mára értéktelenné vált. A napokban a tüntetéstől függetlenül ugyanilyen történelemhamisításról beszélt az egykori külügyminiszter, Jeszenszky Géza is.

A rendszerváltás idején a Kádár-rendszer ellenzőit '56 fogta össze, ez volt a közös nevező, mondta nekünk Rényi. De mára sokan sokféleképp értelmezik az 1956-os történéseket, és a Fidesznek '56-ból mára a nyers antikommunizmus és a nacionalizmus maradt.

És mi van most Nagy Imrével?

Azt, hogy a Nagy Imre-szobor helyére egy antikommunista emlékmű kerül, a volt miniszterelnök szobra pedig a Fehér Házhoz, a volt pártközponthoz, az egykori Marx és Engels szobor helyére, azzal „helyre teszik” Nagy Imrét is, mondták. Miközben a kormány a mai Szabadságkoncertet Nagy Imre újratemetésének 30. évfordulóján rendezi, eközben Nagy Imrét próbálják eltávolítani maguktól: nem radírozzák ki a történelemből, de nem is bocsájtják meg neki, hogy kommunista volt. Az emlékévben pedig, amire a kormány három év alatt 12 milliárd forintot költött, kiradírozták a politikai elit és az értelmiség '56-os szerepét, helyette jött a pesti srácok kizárólagos legendája egy etnonacionalista narratíva mentén – mondta Rényi.

Ezt a képet mindenképp árnyalja, hogy Orbán Viktor ma virágot vitt Nagy Imre sírjára.

Több szervezőnek is személyes kötődései is vannak '56-hoz, és az aköré emelt kormányzati emlékezetpolitikához: például Donáth Lászlónak és Vásárhelyi Márianak is a szülei a Nagy Imre-per vádlottjai voltak. Ungváry Krisztián és Rainer M. János történészek, akik az 1956-os Intézetben dolgoztak több évtizede, valószínűleg abbahagyják az eddigi munkájukat, mert a kormány berendelte őket a Veritas Intézet alá. Erről a történetről egy átfogó videót készítettünk pár napja:

(Nyitókép: Bődey János / Index)