Vona Gábor azt javasolja, ne indulhassanak pártjelöltek az önkormányzati választáson

A Második Reformkor Alapítvány alapítója ismerteti az első törvényjavaslatát, állt a néhány napja megküldött meghívóban. Ez az alapító pedig Vona Gábor, a pártpolitikától visszavonult egykori Jobbik-elnök.

Vona hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, legújabb terve, hogy másfél-két havonta egy ügyet megvitatásra javasoljon a magyar civil társadalomnak, majd a végén törvényjavaslatot készítsen. „Konstruktív vitákra késztetném a társadalmat a magam eszközeivel” – mondta Vona.

Tervei szerint a dolog úgy nézne ki, hogy van egy nyers javaslattétel – az elsőről lentebb olvashatnak –, azt társadalmi vitára bocsátaná, online szavazással, kerekasztal-beszélgetésekkel, fórumokkal, esetleg konferenciákkal. Majd ha ennek a kampánynak vége lesz, akkor a törvényjavaslatot elküldené a parlamenti pártok frakcióinak és a független képviselőknek. Évente legalább hat kampány lenne.

Amikor híre ment ennek a sajtótájékoztatónak, a legtöbb helyen úgy jött le, hogy Vona visszatérne a politikába. A sajtótájékoztató elején külön kiemelte, hogy ez így nem pontos, ő nem szeretne visszatérni a pártpolitikába – sem régi, sem új pártban –, csak  még jobban szeretne aktivizálódni a közéletben.

Azt mondta, ötletének három célja van: motiválni, jó értelemben provokálni és támogatni a civil szférát, a polgári társadalmat. Vona szerint az ország legsúlyosabb problémája, hogy nincs erős, érdekérvényesítésre képes civil, polgári társadalom, a politika pedig kihasználja ezt. A pártpolitika látja, hogy nincs fölötte civil kontroll – aki pedig fellázad ez ellen, azt eltapossa. Éppen ez ellen dolgozna, szeretné felrázni a civil szférát, és segíteni.

– mondta. Szerinte mindkét vezető hatalma a polgári Magyarország hiányára épül.

Hogy mennyi esélye van, hogy ezek a törvényjavaslatok végül törvénnyé válnak, arról Vona azt mondta: pontosan annyi, mint hogy egy ellenzéki párt mostani javaslatát elfogadja a törvényhozás. Az esély tehát szinte a nullával egyenlő, de szerinte akkor is van értelme a munkának, mert adófizetői pénzbe nem kerül, felrázhatja a civil társadalmat, bátorítást adhat azoknak, akik nem mernek ügyeket felvállalni. Hosszú távon pedig – egy nagyobb politikai változás után – használhatók lehetnek ezek a javaslatok.

Pártmentes önkormányzatiság

A konkrét, első vitára javasolt ötlete a pártmentes önkormányzatiság. Vona elmondta, a jelenlegi rendszer szerint pártok, egyesületek küldhetnek jelölteket, vagy magánszemély indulhat önkormányzati választáson. Ő ebből kivenné a pártokat.

– javasolta Vona, aki szerint a pártok inkább csak ártanak az önkormányzati munkának, beszűkítik a vitákat, értelmes ügyeket gáncsol el a pártos logika. Plusz meg is különbözteti a településeket, ugyanis jobban dotálják azokat a településeket, ahol az épp aktuális kormány pártjának embere a vezető. De azt is hozzátette, szerinte az önkormányzatiságot kontraszelektálja a pártos logika: „logóparaziták” lesznek képviselők, polgármesterek, „lopós bélák” lesznek megválasztva, és ilyenek indulnak, csak mert az adott párt logója van mögöttük.

„Már pártelnökként is dokumentálhatóan ez volt a véleményem” – mondta Vona, aki szerint ez a javaslat, ha megvalósulna, az felelős döntésre is kényszerítené a választókat, mert nem lenne elég csak pártban gondolkodni, és behúzni így a jelölt mellé az ikszet, tényleg el kellene gondolkodnia azon, melyik jelöltet válassza, és miért. Ráadásul sok civil érezné, hogy van lehetőség értelmes munkát végezni, amihez nem kell párthoz csatlakozni.

– mondta.

Azt elismerte: javaslatának gyenge pontja, hogy a pártok erre is rátelepednének, a saját képükre formálnák, saját civil szervezetek alapításával, ahogy egyébként már most is látni néhány helyen ezt, de szerinte még mindig jobb lenne ez, mint ha direktben lennének ott a pártok, esély lenne arra, hogy pártoktól független viták jelenjenek meg. Sok reményt nem fűz ahhoz, hogy valóban törvény legyen most ebből, de szeretné „elültetni a bogarat a fülekben”.

Az pedig teljesen tudatos, hogy az önkormányzati választás kampányában állt elő ezzel az ötletével, mert ebben a pártos csatazajban szerinte jobban eljuthat ez az ötlet is az emberekhez.

Jobbiktól az alapítványig

Vona Gábor 12 éven keresztül volt a Jobbik elnöke – 2006 és 2018 között –, és nyolc éven át volt országgyűlési képviselő, 2010 és 2018 között. Lemondását a párt vezetéséről a 2018. áprilisi országgyűlési választás estéjén jelentette be, miután a Fidesz ismét kétharmadot szerzett. Vona végül a parlamenti mandátumát sem vette fel, és kivonult a magyar politikai életből, vlogolni kezdett .

A 2018-as választás után pár hónappal egy interjúban már úgy fogalmazott, már azt is csodának érzi, hogy annyi szavazatot össze tudtak szedni az elbukott választáson, mint amennyit végül kaptak. Aztán idén májusban is megerősítette, hogy szerinte fölösleges minden Orbán leváltásáért folytatott harc, a jelenlegi politikai, társadalmi és médiaviszonyok mellett kilátástalan a küzdelem.

Vona itt arról is beszélt, azért indította a vlogját, hogy a fiatal korosztályt megszólítsa, számukra is érdekesen beszéljen fontosnak gondolt témákról. Illetve elindítana egy tehetségkutatót, mert olyan fiatal tehetségeknek akar megjelenési lehetőséget adni, akik fontos társadalmi ügyekben akarják és tudják megszólítani a kortársaikat. Akkori elmondása szerint a terv, hogy az akkor bejegyzett alapítványa őket támogatja. Az elnevezés pedig nem véletlen, szerinte ugyanis egy újabb, „közös építkezésre” lenne szüksége az országnak, csakúgy, mint a 19. században. Az alapítvány pedig elmondása szerint a fontosnak gondolt ügyeket támogatná.