Orbán eddig nagyon mást mondott a médiáról

Ez egy nagyon ingoványos terület. Óvatosan fogok beszélni, van bajom épp elég enélkül is.

Ezzel a felvezetéssel kezdett beszélni Orbán Viktor Olaszországban egy jobboldali párttalálkozón a politizálása szempontjából stratégia jelentőségű területről, a médiáról. A kormányfő szerint Nyugat-Európában a média nagy része lelkében, történetében, filozófiájában, értékrendjében meggyőződésesen baloldali, szocialista és liberális. "Ha csak az újságírók szavazhatnának egy parlamenti választáson, akkor a nyugat-európai országokban 90-10 arányban a baloldal nyerne".

"Magyarországon ez nem így van. Ha a magyar médiára vetünk egy pillantást, akkor a baloldalnak maximum 60, de inkább csak 50 százaléka van, és a keresztény-konzervatív jobboldalnak szintén 40-50 százaléka van" - folytatta Orbán, aki szerint ezért "Magyarországon nem lehet összevissza beszélni a médiában".

Nem lehet például "euroblablát meg pc-t beszélni, mert másnap a konzervatív sajtó megírja, hogy az micsoda szamárság". Hozzátette: "Magyarországon a különböző irányultságú nyilvánosság között nyílt verseny van", majd hogy állítását szemléltesse, a következőt mondta:

Majd holnap persze megírják a magyar sajtóban, hogy micsoda fasiszta beszédet mondtam itt. De azt is meg fogják írni, hogy micsoda remek beszédet mondtam, és az emberek majd eldöntik, hogy mivel értenek egyet.

Szerettük volna megtudni, honnan származnak az Orbán által bemondott számok, azonban sajtófőnöke, Havasi Bertalan nem válaszolt az ezzel kapcsolatos levelünkre. 

Ténykérdésnek tekintette

Orbán kiegyenlített hazai sajtóviszonyokról szóló fejtegetése éles váltás ahhoz képest, ahogy idén januárban látta a helyzetet. A miniszterelnök egy nemzetközi sajtótájékoztatón nyomatékosította, hogy Magyarországon szerinte balliberális fölény van a médiában.

Úgy élem az életemet, nekem az a képzetem van a magyar a realitásról, hogy Magyarországon ma baloldali, liberális és kormányellenes médiatöbbség van. Ezt én ténykérdésnek tekintem. Indulat nélkül mondom, nincs bennem harag, nem rázom az öklömet. Egész egyszerűen, mint ahogy reggel felkel a nap, én is fölkelek, és azt látom, hogy a mai nap is ellenszélben fogok dolgozni.

A 444 kérdésére, hogy a kiadványok száma vagy az elérés alapján állítja ezt Orbán, a kormányfő azt mondta, hogy "minden szempontból". Szerinte a mindenkori jobboldali magyar miniszterelnöknek arra kell készülnie, hogy "ez még hosszabb ideig így is lesz", azonban "a választási eredmények azt mutatják, hogy ilyen körülmények között is lehet sikert elérni".

Kétharmad, négyötöd

Orbán nemcsak év elején látta máshogy a magyar média helyzetét, mint hétvégén Rómában, az utóbbi időben a balliberális médiafölényről szóló állítás számított a Fidesz központi narratívájának; 2018 végén egy kormányközeli elemzőintézet, a Médianéző is kiadott egy szöveget a témában, amely Orbán magyar realitásról alkotott képzetét támasztotta alá.

"Bizonyítható, hogy a magyar médiapiacon – a közszolgálati médiumokat nem számolva – továbbra is balliberális, Magyarország kormányával szemben szinte kizárólagosan kritikus médiatermékek túlsúlya érvényesül" - írták a módszertani szempontból ezer sebből vérző elemzésben, amelyben arra jutottak, hogy a kormánybarát médiumok elérése 38-62 arányban elmarad a kormánnyal szemben kritikus felületekétől. A megállapítást a Fideszt igyekezett elmélyíteni a köztudatban, a kormánypárti sajtó minden felületén beszámoltak róla.

A Mérték Médiaelemző Műhely ezzel szemben idén tavasszal arra jutott, hogy árbevételek alapján a kormányközeli médiumok piaci aránya 77,8 százalék, míg a nem kormánytól függőké 22,2 százalék.

Orbán az EP-választások előtt is kitartott a balliberális túlsúly elmélete mellett. "Engem a média minden felületén élesen kritizálnak.

Jó volna, ha egyszer hátszelem lenne a magyar sajtóban, mert most folyton ellenszélben haladok

- mondta egy német bulvárlapnak, majd felsorolta, hogy a média egy-egy szegmensében a legnézettebb felületek "mind az ellenzéket támogatják".

Még mindig téma az EU-ban

Érdemes megemlíteni, hogy míg Orbán előszeretettel emlegeti a médiában keresztény-konzervatív oldallal szemben álló balliberális sajtótermékek táborát, ez egy politikailag motivált felosztás, ami nem állja meg a helyét; Magyarországon a Fidesz kezében lévő, a kormány által irányított tartalmú, központosított sajtótermékek, és a kormánnyal szemben kritikus (vagy éppen semleges) médiumok vannak. A miniszterelnök a kategorizálása során azt is kifelejti, hogy a jelenlegi kormánnyal szemben általa csak balliberálisnak címkézett sajtótermékek többsége 2010 előtt is kritikus volt a korábbi kormányokkal szemben.

Visszatérve az Orbán szerint az ellenzéket támogató vezető médiumokra, az EP-választás után Kocsis Máté a parlamentben is elismételte a kormányfő szavait, amelyet Orbán elégedetten konstatált:

"Lehet, hogy ez önöknek nem tetszik, de a médiadiktatúrás hőbörgésüket jobb, ha befejezik" - tette hozzá a Fidesz frakcióvezetője. Bár Kocsis szerint jó lenne már lezárni a hazai médiaviszonyokkal kapcsolatos topikot, az néhány nappal ezelőtt ismét előkerült az Európai Unió általános ügyek tanácsában, ahol több EU-s kormány is a Fidesz számára aránytalanul kedvező helyzetet firtatta. 

"Hogyan lehetséges, hogy a magyar sajtó 80 százalékát egyetlen kormányközeli alapítványba szervezték (KESMA)? Miért jutott arra az EBESZ, hogy a tavalyi parlamenti választás tisztaságát beárnyékolta, hogy a közmédia a kormánypárt propagandáját erőltette?" - kérdezték Varga Judit igazságügyi minisztertől, aki állítólag azt mondta, hogy a KESMA egy piaci folyamat eredményeképp jött létre, ahhoz semmi köze a kormánynak. Egyébként pedig minden a legnagyobb rendben, a kormány számításai szerint például az emberek 54 százaléka "ellenzéki beállítottságú tévécsatornákat néz".

 Borítókép: Orbán Viktor / Facebook