19 kamupártnál lélegezhettek fel, a rendőrség futni hagyja őket

D MTZ20140217014
2020.01.04. 12:06
Új rekordot állított fel egy választópolgár, akinek az adataival 19 kamupárt élt vissza a 2018-as választásokon. Minden körülmény visszaélésre utal legalábbis, de rendőrség most lezárta a nyomozást. A nyomozók ugyanis arra jutottak, hogy az aláírásgyűjtök tudata minden bizonnyal "nem fogta át, hogy csalnak".

Azt mondták, én nyertem az aláírásversenyt

– mesélte rendőrségi meghallgatásáról az Indexnek Topits Judit, az a pócsmegyeri választópolgár, akinek az aláírásával 19 párt jelöltjei éltek vissza 2018 tavaszán, az országgyűlési választási kampányban. A nő, aki biztosan tudta, hogy nem írt alá egyetlen kamupártnak nevezhető szervezetnek sem, nem nyugodott bele ebbe: feljelentést tett. Másfél év után kiderült, hiába.

A nő választási eljárásos kalandja úgy kezdődőtt, hogy miután egymást érték a hírek a visszaélésekről, Topits Judit 2018. március 28-án adatigénylést nyújtott be a Pest megyei 3. egyéni választókerület választási irodájához azzal a kérdéssel: hány aláíróíven szerepel az aláírása és az adatai. Április 3-án kapta meg Gerendás Gábor szentendrei jegyzőtől a választ:

21-en.

Pedig Topits Judit nem ajánlott ennyi embert, csak két jelöltnek írt alá: Spät Juditnak (Együtt) és Abonyi Gézának (független), utóbbinak minden egyes adatát kézzel vitte fel az ívre, Spät ívén pedig személyesen szignózott, az adatait diktálta.

Akiknek viszont biztosan nem írta alá semmiféle aláíróívét:

  • Holek Katalin, Összefogás Párt
  • Szabó Zoltán Károly, Iránytű Párt
  • Szolnyik Andrea, Hátrányos Helyzetűek Pártja
  • Waszlavik Miklós György, Kell az összefogás Párt
  • Tóth Mária, Oxigén Párt
  • Borsosné Bayer Krisztina, Haza Mindenkié Párt
  • Gürtlerné Fodor Krisztina, Elégedett Magyarországért Mozgalom
  • Duka Renáta Regina, Szegényekért Párt
  • Szécsi Magdolna, Magyarországi Cigánypárt
  • Mellákné Tóth Éva, Sportos és Egészséges Magyarországért Párt
  • Farkas Éva, Elégedetlenek Pártja
  • Floriska Zoltán, Hajrá Magyarország! Párt
  • Erdős Csaba, Haladó Magyarországért Párt
  • Felián István, Közös Nevező, 2018
  • Dima Beáta, Rend és Elszámoltatás Párt
  • Pásztor Dániel, NET Párt
  • Bossányi Lajos Istvánné, Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja
  • Stollár Károly, Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt
  • Kiss Balázs, Értünk Értetek - A Hiteles Párt

Feljelentésében mindezeket el is mondta, az elmúlt bő másfél évben pedig minden módon igyekezett segíteni a rendőrség munkáját: részt vett tanúkénti kihallgatásán, adott írásmintát, cserébe a hatóság rendszeresen tájékoztatta őt arról, hol tart az eljárás: azaz hol nem tart.

Először néhány érintett pártot kivontak az eljárásból, aztán az a megmaradó pártok, jelöltjeik, vezető tisztségviselőik, aláírásgyűjtőik megkeresése zajlott, majd áttették az ügyet a Szentendrei Rendőrkapitánysághoz, végül pedig január 2-án onnan érkezett a határozat: megszüntetik az eljárást.

Kihallgatás, gyanúsítás, és a nagy semmi

Az Index által megismert dokumentum részletesen beszámol a nyomozás eljárási eseményeiről, például arról, miként vonták össze egyetlen ügybe a több feljelentő, így Topits mellett például Tényi István egészen más típusú, sajtóhíreken alapuló bejelentését a Pest megye 3-as számú egyéni választókerületét érintő, a választási kampánnyal, és elsősorban az aláírásgyűjtéssel, az ívekkel való visszaéléses nyomozásba. Most tehát ezt egyben zárta le a rendőrség, a vonatkozó választókerület ajánlóíves csalásait következmények nélkül hagyva.

A rendőrségi határozatból kiderül, hogy némely érintett párt aláírásgyűjtőit, akiknek az ívein a hamis aláírások szerepeltek, gyanúsítottként hallgatták. Egy részük viszont nem kívánt vallomást tenni – ennek pedig különösebb következménye nem lett.

Volt, ahol az érintett pártok vezetőjét, azaz a felvett állami kampánytámogatások felelősét, vagy éppen az aláírásgyűjtő ívet átvevő, azért jogi felelősséggel tartozó személyt nem azonosították gyanúsítottként, és elfogadták az érvelést, hogy nem lehetett tudni, kinek adták át az íveket a konkrét gyűjtéshez.

Más esetben, ahol a konkrét aláírásgyűjtő beazonosítható volt, írásmintát vettek, éppen úgy, mint a feljelentőktől, akiknek az adataival visszaéltek. Persze a rendőrök megkeresték valamennyi érintett pártot, amelyek ajánlóívein hamis aláírás szerepelt, de a Szentendrén hagyott 16 pártból (3 esetében Budapesten a külön eljárás még folyik) a legtöbb esetben az aláírásgyűjtő személy „nem került beazonosításra", sőt: a megkeresésekre érdemi válasz sem érkezett.

A felkért írásszakértő eközben megállapította, hogy a kérdéses ajánlóíveken szereplő hamis aláírás nem az ügyben szereplő gyanúsítottaktól származik, azaz nem azoktól a kevesektől, akik papír szerint gyűjtötték egyes kamupártoknak az aláírásokat.

Mindezek alapján végül a hatóság arra az előzmények ismeretében meghökkentő végkövetkeztetésre jutott, hogy

a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az ajánlóíveken szereplő hamis aláírások nem az ügyben szereplő gyanúsítottaktól származnak, valamint az eljárás során nem sikerült olyan adatot beszerezni, amely azt bizonyítaná, hogy a gyanúsított személyek tudata ténylegesen átfogta, hogy valótlan aláírásokat is tartalmazó aláírásgyűjtő íveket használnak fel, így az eljárás megszüntetésének van helye.

A határozat tartalmát Topits Judit egy nyilvános Facebook-bejegyzésben úgy kommentálta, „minden világos: a gyanúsítottak nem kívántak vallomást tenni és a kamupártoktól érdemi válasz nem érkezett, így nem bizonyított, hogy a gyanúsított személyek tudata ténylegesen átfogta, hogy összecsaltak egy csomó kamu aláírást. Szerintem Mikszáth Kálmán, Jaroslav Hasek és Franz Kafka sírva könyörög a receptért". Az Index kérdésére azt mondta, egyelőre nem biztos benne, hogy panasszal él, hogy van-e bármi értelme tovább vinni ezt az ügyet.

Egyelőre úgy tűnik, nincs, holott az érintett kamujelöltek beazonosíthatóak, mindegyikük személyes jogi felelősséggel kellett, hogy bírjon a saját ajánlóíveiért, ahogy az ominózus pártok vezetői is. Topits Judit lapunknak azt is elmondta: nem írt alá ezeknek az embereknek semmit, de ezek a pártok sem keresték meg, sem személyesen, sem e-mailben, semmilyen formában – sem korábban, sem a tavalyi választáson.

Ugyanakkor az érintett választópolgár a tanúkihallgatásán megismert, személyes adatait tartalmazó ajánlóívek alapján levont egy lényeges következtetést, amelyet a rendőrséggel is megosztott. Egyrészt az ajánlóíveken néhány, vele egy településen élő adatait ismerte fel az övéivel együtt, köztük egy olyan személyét is, aki 2016 óta nem ott él. Másrészt egy Topits Judittal egy háztartásban élő személy is, aki ugyanazt a két jelöltet támogatta és ugyanakkor írta alá az ajánlóíveket, leellenőriztette az ajánlásait a jegyzőnél, és az ő esetében nem volt kamupártos eltérés. Mindebből arra következtetett, hogy

a tömeges ajánlóív-másolás alapját képező lista, illetve névjegyzék 2016 előtti lehetett.

Mindezt azonban, mint a határozatból kitűnik, a rendőrség figyelmen kívül hagyta, és a Pest megye 3. választókerületét érintő valamennyi feljelentés ügyében lezárta a nyomozást, eredmény nélkül.

Országos tendencia az eredménytelenség

Ráadásul ez a rendőrségi eljárás országos tendenciának tűnik. Tavaly éppen az Index számolt be arról, hogy felfüggesztette a nyomozást a terézvárosi választási csalási ügyben a BRFK, habár a rendőrség számára is egyértelműen csaltak az ajánlóívekkel. A 341 aláírásos ügyként elhíresült 2018-as botrányban ugyanilyen tömeges választási visszaélés történhetett Budapest 5. számú választókerületében (a VI és VII. kerületet foglalja magában). Ott még a kampányban a későbbi győztes, DK-s Oláh Lajos választási bizottsági delegáltja bukkant rá, hogy feltűnően sok ajánlás egyezett a fideszes Bajkai István, illetve a Lévai Katalin-féle Lendülettel párt jelöltjének, Bagyó Hildának ajánlóívein.

Előtte ráadásul pont ugyanilyen egyezéseket találtak Zuglóban – és ott is éppen a Fidesz és a Lendülettel ajánlóívein. A terézvárosi esetben is volt tanúkihallgatás, valamint gyanúsítottakat, aláírásgyűjtő pártaktivistákat is meghallgattak, majd pedig a rendőrség megállapította az ügyben, hogy jogellenesen töltötték ki az íveket, ám

a nyomozás során személyi és tárgyi bizonyítékokat felkutatni, melyek alapján a tényleges elkövető kiléte megállapítást nyerne, nem volt lehetséges.

Ezért a rendőrség abban az ügyben felfüggesztette a nyomozást, ott ugyanakkor legalább az hozzátéve, hogy amennyiben az elévülési határidőn belül az elkövető kiléte kiderül, újra folyamatba helyezik az eljárást. És úgy tűnik, eredetileg ezt szánták egyenválasznak, hiszen tavaly azt is megírtuk, a BRFK után a Székesfehérvári Rendőrkapitányság is széttárta kezét: habár a csalás a Fejér megyei 2-es választókörzetben a nyomozás során beigazolódott, mégis felfüggesztik az eljárást, mondván, az elkövető kiléte a nyomozás során nem derült ki.

De mégis miért fontos ez?

A parlamenti választáson valaki úgy lehet jelölt, ha összegyűjt a választókerületben 500 ajánlást – a választónak az adatai feltüntetése mellett alá is kell írnia az ajánlóívet. A jelenlegi törvény szerint egy választó akárhány jelöltet ajánlhat, de mindenkinek külön alá kell írnia az ajánlást. A kamupártok azok az országgyűlési választások előtt alapított pártok, amelyek kizárólag a kampánytámogatás elnyerésének céljából indulnak. A választáson az országos listaállításhoz legalább 27 körzetben kellett egyéni jelöltet állítani, az egyéni jelöltséghez pedig egy választókerületben 500 választó ajánlása és aláírása kellett. A jelölt és az országos listát állító pártok jelentős összegű kampánytámogatást kapnak a költségvetésből.

Olyannyira nagyot, hogy mára az is egyértelmű: szervezett bűnözés épült erre. Ám a magyar állam képviseletében nemcsak a rendőrség nem találta az elkövetőket, de a pénz nyomát is bottal üthetik az illetékesek. A 2018-as választás utáni állapot szerint:

a NAV-nak 2,5 milliárd forintot kellene behajtania 13 olyan kamupárton, amelyek nem értek el 1 százalékos eredményt az országgyűlési választáson, emiatt pedig kötelesek lennének visszafizetni az állami támogatásukat.

Azt a közpénzt, amivel sosem számoltak el, hiszen a Magyar Államkincstár 5,4 millió forintot kér azért, megtudjuk, mire használták fel az államtól kapott százmilliós kampánytámogatásukat a nyilvánvalóan csak a törvénytelen pénzszerzésre utazó kamupártok.

Közismert az is, hogy a kamupártok úgy nyitották meg az állami pénzcsapot, hogy segítőik egy-egy ajánlóívről átmásolgatták egy csomó ember adatait és az aláírását is a többire. Ez az eljárás nem tükrözi a választó valódi akaratát – ráadásul magánokirat hamisítása történik. A kamupártok ilyen másolós módszerrel állították a jelöltek százait, ezreit – egyikük részletesen elmesélte az Indexnek, mi volt az „írók feladata” –, és láthatóan könnyen megúszhatják a felelősségre vonást.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Máthé Zoltán / MTI)