Fábián, Sebestyén
-3 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak

2020.01.14. 12:43 Módosítva: 2020.01.14. 12:44
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi vitájában és szakmai támogatásában, közölte az MTA. A tudományos testület 2018-ban alaposan elemezte és véleményezte a NAT akkori változatát, amelyre semmilyen visszajelzést nem kapott. 2019-ben is felajánlották segítségüket az anyag átdolgozásához, de erre sem kaptak választ.

Mint korábban megírtuk, az új NAT kidolgozásával megbízott, Csépa Valéria akadémikus által vezetett munkacsoport 2018 augusztusára készítette el az új Nemzeti alaptanterv első tervezetét. Ezt az MTA Elnöki Titkárságának is elküldték.

Az Akadémia komolyan vette a feladatot, a véleményezésbe az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága bevonta az MTA teljesebb köztestületét. Véleményezésre kérték az MTA tudományos osztályait, egyes, különösen érintett tudományos bizottságait, szakmai társaságokat és egyéni szakembereket. Összességében az elkészült vélemény több mint 100, a köznevelés ügyében elkötelezett tudós erőfeszítéseit tükrözte.

A KEB két szöveget készített: egy rövid összefoglalót és egy 100 oldalas, részletes véleményt. Ezeket az anyagokat 2018. október 29-én elküldték a NAT-tervezet készítőinek, az akkor az Eszterházy Károly Egyetemen működő Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoportnak. Az MTA azóta sem kapott visszajelzést minderről. 

2018. november 13-án az MTA által szervezett Tudomány és Parlament című rendezvényen Lovász László az MTA elnöke azt mondta: az Akadémia az oktatást szakpolitikai kérdésnek tartja, amikor pedig úgy látja, hogy szükséges, kinyilvánítja róla a véleményét.

A célunk, hogy bizonyítékokon alapuló tudományos eredményekkel segítsük a döntéshozókat.

2018 őszén a kormányszóvivő már jelezte, hogy a társadalmi vitára bocsátott NAT a bemutatott formájában biztosan nem fog a kormány el kerülni, mert nem találják elég nemzetinek a magyarra és a történelemre vonatkozó részeket, és a természettudományos tartalmak is átdolgozásra szorulnak. 2019 januárjában ezért Kásler Miklós miniszter Hajnal Gabriellát, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökét nevezte ki a Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztosnak. Az ő feladata lett az anyag átdolgozása, és a kerettantervek előkészítése.

Az MTA közleménye szerint 2019. február 8-án Pléh Csaba, az MTA rendes tagja, a KEB elnöke levélben fordult Hajnal Gabriellához. Neki is felajánlotta az MTA KEB további szakmai támogatását a NAT tervezett bevezetési szakaszában, például a kerettantervek kidolgozásában. Válasz eddig erre a levélre sem érkezett. 

Mint megírtuk, a belső szakmai viták miatt húzódó új NAT közben hamarosan meg fog jelenni a Magyar Közlönyben. Ennek épp ideje lenne, hiszen idén szeptemberben felmenő rendszerben be akarják vezetni. A kormánypárti sajtóban megjelent információk alapján a tantervben a korábbinál hangsúlyosabban jelenik meg Wass Albert és Szabó Magda munkássága, de Csukás István, Herczeg Ferenc és Aga­tha Christie is helyet kap benne, új tantárgy lesz az informatika- és technikatananyag összeolvadásával létrejövő technológia és tervezés,  és megszűnik önálló tárgy lenni a mozgóképkultúra és médiaismeret.