Az biztos: elsunnyogták a perui nagykövet botrányát

A nyilvánosság kizárásával, zárt ülésen tárgyalja majd Kaleta Gábor gyermekpornós botrányát a parlament külügyi bizottsága hétfőn. Az ülésen várhatóan jelen lesz Vargha Tamás, a Külgazdasági-és Külügyminisztérium államtitkára, Czukor József vezérőrnagy, a külügyi tárca alá tartozó titkosszolgálat, az Információs Hivatal (azaz a hírszerzés) főigazgatója, valamint a rendőrségtől Töreki Sándor vezérőrnagy, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes. "Tájékoztató Magyarország Peruban akkreditált korábbi nagykövetével kapcsolatban napvilágra került információkról" - így hangzik az ülésnek az a napirendi pontja, ami Kaletáról szól. 

Már önmagában az is elég abszurd, hogy noha Kaleta közel egy éve lett visszahívva Peruból, büntetőügyében pedig tavaly novemberben már vádat is emelt a Fővárosi Főügyészség, a parlament külügyi bizottságának tagjai a botrány egy héttel ezelőtti kirobbanásáig gyakorlatilag azt sem tudták, hogy létezik ilyen ügy. Sem formálisan, sem informálisan nem tájékoztatta senki a külügyi bizottság tagjait arról, hogy mi is történt és ha az Index nem írja meg, hogy miért jött haza a nagykövet, valószínűleg hétfőn bizottsági ülés sem lenne.

A tisztánlátás azért is nehéz, mert bár már vádat emeltek az ügyben, az érintett szervek nem túl bőbeszédűek, az általunk megszerzett információk alapján összerakott történet pedig itt-ott még nem teljesen kerek. Ezért ebben a cikkben azt vesszük sorra, hogy melyek azok a tisztázatlan kérdések, amelyeket a hivatalos szervek valószínűleg csak a zárt ülésen válaszolnak majd meg. Vagy még ott sem. 

Miért hallgatott erről a kormány?

Ez az egyik kérdés, amire választ kell kapni, mert ugyan van egy magyarázat, de az csak részben magyarázat: eszerint amerikai kérésre hallgattak erről.

Az Index korábban kormányzati forrásból úgy értesült, hogy egy amerikai bűnüldöző szerv derítette fel az ügyet, a felderítés hosszú időn át, titokban zajlott. Eszerint az amerikaiak szóltak a magyar hatóságoknak, és ezután lépett az ügyben a Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium: azonnal "elengedte" Kaletát, megfosztotta a rangjától, amikor pedig már Budapesten volt, a magyar rendőrség meg tudta gyanúsítani. Lényegében ezt a verziót erősítette meg hivatalosan Gulyás Gergely miniszter is, aki azt mondta: az amerikaiak kérésére tartotta titokban a kormányzat Kaleta ügyét, mert ha nyilvánosságra került volna, akkor az az amerikaiak által folytatott nemzetközi nyomozást nehezítette volna. 

Kaleta ellen tavaly novemberben emeltek vádat. És bár nem tudjuk, hogy Gulyás milyen nemzetközi nyomozásra utalt, de  mi csak egyetlen ilyet találtunk. Az amerikai szervek 2015-től folytattak nemzetközi szintű nyomozást egy koreai netes oldallal kapcsolatban, és miután 2018-ban be tudták azonosítani az oldal operátorát, megindult a felderítés a felhasználók ellen is. 

Csakhogy ez a nemzetközi nyomozás 2019 októberére már bizonyosan lezárult, hiszen az amerikaiak akkor sajtótájékoztatón jelentették ezt be. Ebből a tájékoztatóból derül ki, hogy az ügyben Magyarország is érintett volt, itt is volt, akit emiatt letartóztattak. (A rendőrségnél rákérdeztünk erre, de egyelőre még nem kaptunk választ.)

Mindezek alapján tehát valószínűsíthető, hogy Gulyás is erre a nyomozásra utalt. 

A hatóságok sem szóltak semmit, pedig a rendőrség a nyomozások lezárásakor, még a vádemelések előtt is szokott nagyobb-és kisebb ügyekben közleményeket kiadni, akkor, amikor vádemelési javaslatra elküldi az aktákat az ügyészségnek. Az ügyészség is hallgatott, pedig amikor megtörtént a vádemelés, kiadhatott volna egy közleményt erről.  

Hogyan hozták haza Kaleta Gábort tavaly tavasszal? Vagy magától jött haza?

A botrány szempontjából ez a legkevésbé jelentős kérdés. Mindenesetre az erről szóló információk ellentmondásosak, ezért érdemes egy kicsit alaposabban is elemezni, mi történhetett.

Kormányzati forrásból úgy tudjuk, hogy a nemzetközi nyomozást végző amerikai bűnüldöző szerv az Információs Hivatalt (IH) értesítette Kaleta érintettségéről. Ez annyiban nem életszerű, hogy egy bűnüldöző szerv partnerszolgálata egy másik országban nem egy titkosszolgálat, hanem a hasonló ügyekkel foglalkozó bűnügyi szerv, ez esetben a Nemzeti Nyomozó Iroda azon részlege, ahol kiberbűnözéssel foglalkoznak. Persze ettől még simán történhetett úgy, hogy az amerikai bűnüldözők az NNI-t értesítették, de ha esetleg így is történt, mivel egy Peruban diplomáciai mentességet élvező, a külügy állományában lévő diplomata volt az érintett, ezért a rendőrök nem tudták megkerülni a külügyet. Bárhogyan is értesült az amerikaiak nyomozásáról a külügy, mivel a külföldi diplomáciai testület védelme az IH hatásköre, kizárt, hogy a titkosszolgálatnak ne lett volna valamilyen szerepe ebben a történetben. Valamint abban, hogy Kaleta rendőrkézre kerüljön, de ne Peruban, hanem Magyarországon - lehetőleg csendben.  

Több, egymástól független külügyi forrás is azt mondta az Indexnek, hogy Kaletáért az IH két munkatársa ment el Peruba, a nagykövetet "meglepték", valamint gondoskodtak arról, hogy az általa használt számítástechnikai eszközöket lefoglalják.

Az Indexhez korábban eljutott olyan, más forrásból nem megerősített információ, miszerint nem az IH, hanem külügyi segítséggel az NNI, azaz a rendőrség emberei mentek Peruba a nagykövetségre. Ez annyiban logikus, hogy az IH nem nyomozhat, ellenben a rendőrség igen, a követség épülete pedig "magyar terület", így a perui rendőrséget sem kell beavatniuk. Tehát életszerű is lehet akár az, hogy a perui műveletnél az NNI és a külügy, valamint az IH valamilyen formában együttműködött. A Peruban lefoglalt bizonyítékokat pedig valahogy haza kellett hozni, ez feltehetőleg diplomáciai futárpostával történt, amiben szintén szerepet kaphatott az IH. A futárpostán küldött csomagokat nem szabad sem feltartóztatni, sem felnyitni.  

De valójában ezek a részletek az ügy szempontjából annyira nem is fontosak, ahogy az sem, hogy Kaleta a hazaúton kapott-e "díszkíséretet" vagy sem és ha igen, melyik magyar szerv részéről. Vannak olyan vélemények, miszerint ilyenkor elegendő csak hazarendelni egy nagykövetet és ő majd magától hazajön, teljesen egyedül. Akik így vélekednek, azok a külügy szigorú fegyelmi rendszerére hivatkoznak. De ha Kaleta egyedül is utazott Magyarországra, az ügy egyéb körülményeit figyelembe véve is életszerűtlen, hogy ne figyelték volna árgus szemek a hazajövetelét. A rendőrség az Indexnek cáfolta, hogy ők hozták volna haza Peruból. Ez persze nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a nagykövetség épületében ne jártak volna magyar rendőrök.  

Miért nem a magyarok derítették fel a nagykövet sötét titkát?

Amellett, hogy a kormányzat még azután is elhallgatta ezt az ügyet, hogy tavaly novemberben az ügyészség vádat emelt Kaleta ellen, ez a másik, valóban fontos kérdés, ami egyébként magán az ügyön is túlmutat.

Kaleta tizenkilenc éven keresztül dolgozott az államigazgatásban, nagyrészt a külügyben, tehát több titkosszolgálati átvilágításon átesett - függetlenül attól, milyen kormányzat volt éppen hatalmon. Ha feltételezhető, hogy a gyermekek iránti vonzódása nem Peruban kezdődött, akkor azt azt jelenti, hogy hosszú időn át titokban tudta mindezt tartani az őt ellenőrző titkosszolgálatok előtt. Arról, hogy ez miért veszélyes, ebben a cikkünkben részletezzük. Erre persze több lehetséges magyarázat is van. Az egyik, hogy ezek az átvilágítások gyakorlatilag semmit nem érnek. De lehetséges olyan magyarázat is, hogy a külföldön szolgáló magyar diplomaták ellenőrzése elégtelen. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához a Kaleta-ügy olyan részleteit kellene ismernünk, amelyeket legfeljebb csak a külügyi bizottság tagjai ismerhetnek meg, a nyilvánosság viszont nem. 

Ugyanakkor az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem csak Magyarországon fordult elő ez. Sőt. Abban az amerikai nyomozásban, amely valószínűleg Kaletát is leleplezte, az amerikaiak találtak egy olyan felhasználót, aki korábban az egyik amerikai nemzetbiztonság ügynökeként dolgozott. És feltételezhetően ő sem csak pár éve lett pedofil. 

Bár egy halom kérdés nyilván a hétfői külügyi bizottsági ülés után is megválaszolatlan marad, lesznek olyan kérdések, amelyekre márciusban, az ügy bírósági szakaszában feltehetőleg választ fogunk kapni. Például arra, valóban alkalmaztak-e kényszerintézkedést Kaletával szemben Magyarországon és ha igen, mettől meddig - azaz valóban le volt-e tartóztatva.   

Természetesen az ügyvédjén keresztül Kaleta Gábornak is feltettünk kérdéseket, de választ nem kaptunk. A volt nagykövet ugyanakkor perrel fenyegette meg az Indexet, amennyiben a róla szóló cikkeket - amelyek a nevét és a fényképét tartalmazzál - nem töröljük. 

(Borítókép: Kovács Attila / MTI)