- Belföld
- kínai koronavírus
- kásler miklós
- tájékoztató
- orbán viktor
- operatív törzs
- koronavírus magyarországon
Zavaros összevisszaság lett a kormányzati koronavírus-tájékoztatóból
További Belföld cikkek
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
Miután szerda este hivatalosan bejelentették, hogy Magyarországon két koronavírusos beteg van, és napok óta tudni lehetett, hogy koronavírusos amerikai turistalányok is átutaztak Budapesten, csütörtökön Orbán Viktor kormányfő és Kásler Miklós miniszter állt ki a sajtó elé, hogy válaszoljon a kérdésekre.
A tájékoztató azonban legalább annyi kérdőjelet hagyott maga után, mint amennyi előtte volt. Vagy nem kaptak érdemi választ az újságírók, vagy olyan váratlan válaszok érkeztek, amelyek inkább összezavarták a dolgokat. Összeszedtük, milyen kérdésekre miket mondott a sajtótájékoztatón Kásler Miklós, és mi az, ami ezek alapján továbbra sem tiszta.
Miért van egy soknapos lyuk az iráni egyetemisták történetében?
Kásler Miklós az egyetemistákról azt mondta, február 22-én jöttek vissza Iránból, 24-én jelezték a Semmelweis Egyetem felé, hogy bizonyos panaszaik vannak, ezt követően az egyetem üzemorvosával találkoztak, majd tegnap, tegnapelőtt került sor arra, hogy elhelyezzék őket, mintát levegyék, karanténba helyezzék, családtaggal együtt.
Újságírói kérdés: Közben volt itt egy tíz nap, majdnem tíz nap? Mi történt abban a tíz napban? Hol voltak ők közben?
Hát... élték az egyetemisták életét.
Újságíró: Február 22-től addig, amíg ők karanténba kerültek hány napot töltöttek szabadon, hány emberrel találkoztak? Azokkal az emberekkel, akikkel ők kapcsolatba kerültek, velük felvette-e az operatív törzs, az ezzel foglalkozó szerv a kapcsolatot? Őket helyezték-e karanténba? Tesztelték-e őket?
Kásler: Igen, valóban úgy van, hogy annyi nap telt el, ami 24. és március 2. között eltelik. Élték a saját életüket, jártak a társaik között, hallgatták az előadásokat, élték az életüket. Pontosan megpróbálja a rendőrség azonosítani minden egyes személyre vonatkozóan a találkozásokat. Ennek az értelme és a célja, hogy a lehetőségek határáig próbáljuk megtalálni, hogy potenciálisan kik lehetnek a fertőzöttek? Mert a feladat az, hogy őket izoláljuk.
Újságíró: Hány embert érinthet akkor ez a nyolc nap? Hány emberrel találkozhattak potenciálisan?
Kásler: Ezt nagyon nehéz megmondani. Ha jól emlékszem 15 vagy 16 találkozást jelölt meg az egyik iráni hallgató. De ez mindig kérdéses. Ha most meg tetszene kérdezni, hogy az utolsó tizenegy-két napban hány emberrel találkoztam, önöket is beleértve, nagyon nehezen tudnék konkrét számot mondani.
A tájékoztató után közleményt adott ki a Szent István Egyetem, amiből kiderült, hogy több dolog is másképp történt, mint Kásler mondta, a diák például 28-án érkezett, és önkéntes házikaranténba vonult.
Miért tesztelték az iráni diákokat, ha tünetmentesek voltak, és ilyen esetben a protokoll szerint nincs teszt?
Újságíró: Mi dönti el, hogy kit tesztelnek, mert ugye nekünk Olaszországból jött haza az egyik kollégánk. Szintén egy gócpont mellől és őt nem voltak hajlandóak tesztelni.
Kásler: Január 24-én jelezte a WHO először a koronavírus fertőzés veszélyét. Január 25-én a minisztérium érintett háttérintézményeit összehívtuk, mindenki a rá vonatkozó intézkedési tervet összeállította. Ennyit még hozzátennék, hogy gyorsan reagáltunk-e az eseményekre vagy se? Tehát 48 órán belül konkrét intézkedési tervek voltak. Minden elképzelhető variációra, sporadikus fertőzöttségre, a csoportosra, illetve akár a pándémia esetére, na most ezeket folyamatosan, a helyzet változása során átdolgoztuk, ennek mindig alapja volt a WHO aktuális irányelve, illetve az Európai Járványügyi Hivatal ajánlásai, de ez a helyzet változása során - eddig legalább négyszer változott - ezen a héten kedden, és fog változni abban az esetben is, hogyha kialakulnak a gócok, ne adja isten tovább terjed a járvány. Tehát konkrétan azt tudom mondani, hogy minden egyes szituációban úgy jártunk el, ahogy a helyzet megkövetelte. A fertőzésnek a korai időszakában, amikor még az volt a cél, hogy lehetőség szerint a magyar határokon ne kerüljenek át, értelemszerűen az eljárási rend ennek a megakadályozására irányult. Most már nem itt tartunk. Erre is irányul meg arra is irányul, hogy akiről tudjuk, hogy vírus fertőzött az ő kontaktjait derítsük fel és izoláljuk.
Másik, későbbi újságírói kérdés: Repülőn nem lett volna-e lehetőség kiszűrni az iráni diákokat?
Kásler: Nem mutattak panaszt. Kérdőívvel szembesültek, hőmérsékletmérésen átestek, tünetek nem voltak, panaszaik nem voltak,
illetve az egyik iráni diáknak Iránban volt panasza, amikor visszajött, akkor a fertőzésen már többé-kevésbé átesett.
Miért nem sikerült megtudniuk, hogy hol tanult a másik iráni diák?
Orbán Viktor felelte azt a tájékoztató elején újságírói kérdésre, hogy csak az operatív törzs csütörtöki ülésén derült ki, hogy a Szent István Egyetem diákja a másik iráni egyetemista. Erről is kérdezték Kásler Miklóst:
Újságíró: Miért csak ma tudták meg, hogy a másik diák hova jár? És tegnap miért nem közölték?
Hát nagyon egyszerűen, mert a másik diák nem mondta meg.
Újságíró: De hogy hogy?
Hát, mert nem mondta meg.
Egy másik újságíró aztán később megint erről kérdezett: "Azt nem értem, hogy ha valaki nem mondja meg, hogy hova jár egyetemre, akkor önök nem tudják kideríteni név alapján beazonosítani, hogy ő hol tanul? Tehát ez a 24 órás késlekedés jelentett-e valamit? Az a diák, aki ott tanult, ő hány diákkal került kapcsolatba, hány diákkal járt egy csoportba? És az a 15 vagy 16 diákot, aki a másik, a Semmelweis Egyetemen tanuló diákkal került kapcsolatba megvizsgálták-e már, és közülük került-e bárki karanténba? Az a plusz 3 ember, akikkel nőtt a karanténba helyezettek száma, az kikből áll?
Kásler: Az egyetemista hallgatók esetében, az ismeret, hogy hova jár a másik hallgató, nem abban az időpontban érkezett, amikor a Semmelweis Egyetem hallgatójára vonatkozó információ megérkezett. Abban a másodpercben, amikor megtudtuk, hogy Gödöllőn a Szent István Egyetemen tanul, abban a pillanatban ezt közöltük illetve közöljük.
Van egy olyan beteg gyanú, amikor nem mondta el a lakótárs vagy a barátja, tehát az együvé tartozó külföldi hallgató azt, hogy ki a másik.
Ez az operatív törzs ülésén elhangzott. Nagyon valószínűnek tartom, hogy a rendőrség ezekben a percekben már azonosította ezt a személyt. És ettől kezdve ugyanaz az eljárásrend vonatkozik rá is, mint mindenki másra.
Miért nem tudni még mindig az amerikai lányok pontos útvonaláról, az időpontokról?
Újságíró: Megvan-e a lista, hogy kikkel kerültek kapcsolatba, felvették-e velük a kapcsolatot, tudják-e, mikor jártak a fürdőben, felvették-e a kapcsolatot a szórakozóhellyel?
Kásler: A fürdőről tudom mondani,
hogy 160 ezer magyar embert érint az influenza,
de ezzel kapcsolatos kérdés nincs. A fürdőben vírusellenes fertőtlenítés volt pont az eset előtt. Ezt követően a tisztiorvosi szolgálat ellenőrizte a viszonyokat, még egy fertőtlenítést rendeltek el, a fürdő rendben van. A kontaktokra vonatkozóan többször megadtam a választ.
Hogy lehet, hogy a közvetlen élettársakon kívül még mindig egyetlen kontaktszemélyt sem találtak sem az iráni, sem az amerikai fiatalok esetében, akiket el kellene különíteni?
Kásler: Többször elmondtuk, visszatértünk rá, hogy
a kontaktusok felderítése folyamatban van.
Abban a pillanatban, hogy az előbb előírt szempontrendszer alapján azok között az emberek között, akikkel találkoztak fertőzéssel gyanús személy van, értelemszerűen következik a karantén és értelemszerűen megtörténik a laboratóriumi vizsgálat.
A sajtótájékoztató itt nézhető vissza teljes egészében: