Konrád, Tivadar
5 °C
14 °C

Több teszttel időben meg lehetne állítani a koronavírust

DSOKI20200207003
2020.03.10. 13:07 Módosítva: 2020.03.10. 13:36
Ha Magyarországon a már igazolt koronavírus-fertőzöttek minden közvetlen kapcsolatát, és a velük egyenként szintén szoros kapcsolatba kerülő embereket letesztelnék, még időben megállítható lenne a járvány terjedése, mondta az Indexnek Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa. Ehhez képest nálunk eddig csak 362 mintát vettek, mert a protokollok csak ezt tették lehetővé. Az eljárásrend hamarosan változni fog.

Magyarországon eddig nem végeztek tesztet automatikusan minden olyan embernél, aki csak gyanakodott arra, hogy elkaphatta a koronavírust, vagy közeli kapcsolatba kerülhetett egy fertőzött emberrel. A hazai protokollok szerint tesztet akkor végeztek, ha valaki a jellegzetes tüneteket mutatta, és olyan országból érkezett, amely fertőzöttnek számít. 

Megvizsgálták, hazaküldték

Mint megírtuk: egy Svédországban élő magyar február közepén tett magyarországi látogatása előtt Franciaországban is járt. Itthon meglátogatta szüleit. Február 27-én belázasodott, nem volt étvágya, fájt a feje. A háziorvosa koronavírus-gyanúval elküldte a Dél-pesti Centrumkórházba, ahol kivizsgálták, de koronavírustesztet nem végeztek rajta, és hazaengedték. A férfi visszautazott Svédországba, 70 éves édesapja viszont elkapta a koronavírust, és azóta kritikus állapotba fekszik a kórházban.  

Az operatív törzs hétfői tájékoztatóján többször is szóba került ez a téma. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa azt mondta: az akkor érvényes protokollok szerint a Svédországból hazalátogató fiút az orvos szabályszerűen vizsgálta ki. Szlávik János azt javasolta neki, hogy vagy Svédországban végeztessen tesztet (amit az ottani protokollok egyelőre szintén nem tesznek lehetővé), vagy jöjjön haza, és a helyzet tisztázása érdekében elvégzik azt itthon.

Furcsa, hogy a hazai protokoll február 27-én Franciaországot még nem tüntette fel fertőzött területként. Pedig Franciaországban a vírus már január 24-én megjelent, az első eseteket Bordeaux-ban és Párizsban regisztrálták, február 15-én pedig megírtuk, hogy Franciaországban meghalt egy koronavírussal fertőzött ember, ráadásul ez volt az első eset Kínán kívül. A nálunk vizsgált magyar férfi február 14. és 17. között volt Párizsban, tehát olyan helyen, ahol akkor már hetek óta ott volt a vírus. 

Arra a kérdésre, hogy vajon jók-e a magyar protokollok, Szlávik János hétfőn azt mondta: 24 órán belül „földrajzi és klinikai szempontból” megváltoztatják a koronavírussal kapcsolatos protokollt, ami alapján el kell végezni egy emberen a tesztet.  

Torokváladékból mutatható ki

Müller Cecília országhos tisztifőorvos az Index kérdésére március 4-én, az első két koronavírus-fertőzött bejelentésének napján azt mondta: az új koronavírus kimutatása a jelenlegi tesztekkel nem olyan egyszerű, mint más kórokozók esetében. Az ezeknél bevett gyorstesztek általában a vírus fehérjéjének kimutatásán alapulnak, az új koronavírusnál azonban ez még nem ismert, bár több kutatóközpont dolgozik rajta.

Müller Cecília közlése szerint az új koronavírus azonosítására jelen pillanatban csak az a biztos eljárás, ha a vírus örökítőanyagát mutatják ki a torokváladékból vett nyálmintából. A vírus egy egyszálú RNS-t tartalmaz. Ebből az RNS-sorból két gént mutatnak ki egy pontosan meghatározott metodika alapján. A WHO is ezt fogadja el érvényes eredménynek.

A vérvizsgálatnak nincs akut diagnosztikus jelentősége, ebből csak közvetetten állapítható meg a fertőzöttség. A vérsavóból vett mintán azt tudják kimutatni, hogy a szervezet termel-e ellenanyagot a vírussal szemben. Ennek a vizsgálatnak inkább a betegség lefolyásának nyomonkövetésekor lehet jelentősége, vagy a fertőzöttség visszamenőleges igazolásakor. A vérből a megbetegedés idején mérnek egy adott szintet az ellenanyagból, majd két hét múlva egy újabb vizsgálattal mutathatják ki, hogy a fertőzés már lezajlott-e, és a beteg már nincs akut fertőző stádiumban. Ezt a módszert csak nagyon súlyos betegeknél ajánlja a WHO.

Mindenkit nem érdemes szűrni

A kormányzati koronavírus-honlap adatai alapján Magyarországon eddig 362 akkreditált mintavétel történt. Többen felteszik a kérdést, miért nem végeztek Magyarországon több vizsgálatot. Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa szerint éppen most, a járvány első eseteinek megismerésekor lenne szükség minél több ilyen PCR-laborvizsgálatot elvégezni, hogy elejét lehessen venni a fertőzés szélesebb körben való elterjedésének. Aki tanulmányozza a koronavírusról megjelent tudományos publikációkat, az láthatja, hogy ezzel Franciaországban vagy az Egyesült Államokban is elkéstek – mondta a szakember.

Kemenesi szerint ha találnak fertőzött személyt, nagyon gyorsan el kellene végezni a teszteket a vele szoros kontaktusba került személyeken, illetve az ezekkel az emberekkel szintén közeli kapcsolatban lévőkön. Ezek a laborvizsgálatok nem is kerülnek olyan sok pénzbe (Szlávik János közlése szerint a több vizsgálat együttesen 10 ezer forintos nagyságrend lehet), ezért érdemes lenne anyagi áldozatot hoznia az államnak a fertőzés kezdeti szakaszában, hogy később ne kelljen ennek sokszorosát fordítani egészségügyi kiadásokra.

A jelek szerint azonban ilyen vizsgálatot csak a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laborjában végeznek, amelynek feltehetően korlátozottak a kapacitásai. Mindez abból a szempontból érdekes, hogy a NNK-n kívül a legtöbb megyei kórház laborjában rutinszinten végeznek PCR-vizsgálatokat. Szlávik János hétfőn azt mondta: nemsokára magánlaborokban is kapható lesz a teszt, ahol pénzért bárki megvizsgáltathatja magát, de hivatalosnak továbbra is csak az NNK-ban készült vizsgálatot fogadják el. 

Szlávik szerint értelmetlen lenne például az összes egészségügyi dolgozót megszűrni a koronavírus esetében, mert ez álbiztonságot adna. Ha valakinek negatív a tesztje klinikai tünetek nélkül, attól még lehet beteg. A kontaktszemélyeket viszont szigorúan kivizsgálják, és ez eddig is mindig megtörtént. Szlávik szerint bőven rendelkezésre állnak Magyarországon a tesztek. Korábban Orbán Viktor azt mondta: a vírus elleni védekezésnek anyagi akadályai nem lesznek. 

(Borítókép: Sóki Tamás / MTI)