Nekünk kedvez a Fidesz radikalizálódása

“Csak olyan pártot tudok névvel és arccal felvállalni, amelyiknek ismerem a finanszírozási hátterét. Nem akartam még egyszer olyan helyzetbe kerülni, mint a Jobbik Simicska Lajossal. Toroczkai László tisztességes ember, semmi rosszat nem feltételezek róla, de mivel nem vagyok a párt elnökségi tagja, soha nem kaptam konkrét választ arra, hogy ez a pénz egyáltalán mennyi, mire költi a párt és pontosan kiktől származik. Így viszont nem tudom felvállalni a képviseletét. Annyit tudok mindössze, hogy a pártot magánszemélyek támogatják az adományaikkal.”

Volner János azért volt kíváncsi a Mi Hazánk pénzügyi hátterére, mert miután kilépett a Jobbikból és csatlakozott a Mi Hazánk parlamenti képviselőcsoportjához támogatóként, feltűnt neki is, hogy “elég sok pénz állt rendelkezésre a párt indulásakor és Európai Parlamenti kampányakor is”. A politikus tavaly ősszel a Jobbik után a Mi Hazánkat is otthagyta. 

A 2018 nyarán alapított Mi Hazánk Mozgalomról a közvélemény jelentős részében az a kép alakult ki, hogy a Fidesz szatelitpártja. Egy-két árulkodó jelen és gyakran politikai érdektől vezérelt szubjektív benyomásokon kívül nem sokat lehet tudni arról, hogy milyen a kapcsolat a Fidesz és a Mi Hazánk között, pedig könnyen lehet, hogy hamarosan fontos szerephez jutnak az országos politikában. Ha a 2022-es választásokon bekerülnek a parlamentbe, akár a mérleg nyelve is lehetnek a Fidesz és az egyesült ellenzék között.

Erős kezdés

Bár nem értek el átütő sikereket, a Mi Hazánk figyelemre méltó rajtot vett 2019-ben. Az EP-választásokon 3,29 százalékot szereztek, megelőzve ezzel a 2010 óta parlamentben lévő LMP-t), miközben a történelmi mélypontra süllyedő MSZP és Jobbik is csak 6-6 százalékot szedett össze. Az önkormányzati választásokon 19 megyéből

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a parlamenti bejutás küszöbén állnának. Miközben saját bevallásuk szerint 100 alapszervezettel és 1000 regisztrált taggal nem állnak rosszul szervezetileg, az elmúlt időszakban többször lehetett hallani belső feszültségekről amellett, hogy a párt több meghatározó tag is otthagyta a Mi Hazánkat. Többen közülük arról beszéltek, hogy már egy évvel az indulás után letértek az alapításkor kijelölt útról.

Látványos hátszél

A Mi Hazánk kezdeti jó eredményének több oka van, ezek közül az egyik, és könnyen kitapintható, hogy nem kellett megszenvedniük azzal, hogy rendszeresen bekerüljenek a Fidesz médiájába. A párt szerepléseit ebben a videóban fejtettük ki bővebben:

A kormánypárti médiatámogatás nemcsak az évi 90 milliárd forint adófizetői pénzből működő köztévé, valamint a Hír TV műsoraiban nyilvánul meg, hanem például az állami hírügynökség, az MTI hírszerkesztési gyakorlatában is.

A köztévé és az állami hírügynökség

2019 szeptembertől az október 13-i választásokig a Mi Hazánkkal kapcsolatban többek között ilyen címek jelentek meg az MTI-ben:

• A Mi Hazánk párbeszédet kezdeményez a klímahelyzetről
• A Mi Hazánk és a Betyársereg akciósorozatot indít a MÁV rendbetételéért
• Vasúti utazással akar tapasztalatot szerezni a Mi Hazánk és a Betyársereg
• Mi Hazánk: a MÁV vezetése október végéig tegyen lépéseket a szolgáltatás színvonalának javítására!
• Korrupciómentes településeket ígér a Mi Hazánk
• Fülöp Erik: A Mi Hazánk az egyetlen párt, amelyik komolyan veszi a környezetvédelmet
• Toroczkai: a haza szolgálatával igyekszünk bizonyítani

Ehhez képest a szintén parlamenten kívüli, az EP-választáson háromszor annyi szavazatot szerző Momentumot jellemzően csak közös ellenzéki eseményeknél említették, mint az összefogásban résztvevő egyik párt, de többször beszámoltak arról, hogy mit mondott róluk Kósa Lajos, Kövér László, Bayer Zsolt, vagy hogy mit gondolnak a párt támogatottságáról a kormánypárti Nézőpont és Századvég elemzői.

Ebben az időszakban egy olyan hír találtam, ami a Momentum valamilyen önálló megmozdulásáról, nyilatkozatáról szólt: szeptember 24-én feljelentést tettek az újpesti Ady Endre művelődési ház eladása miatt. Pedig visszanézve, a Momentumnak is voltak önálló megszólalásai, közleményei ebben az időszakban; ezek azonban nem érték el az MTI szerkesztőinek ingerküszöbét, pedig volt, hogy ők is ugyanabban a témában szólaltak meg:

• A Momentum az EP-ben követeli az OLAF jelentéseinek nyilvánosságát
• Havasi Gábor és Cseh Katalin az önkormányzatok átláthatóságáról és az önkormányzatok közvetlen EU-finanszírozásáról
• Kötelezővé teszi a Momentum a polgármester- és képviselőjelöltjeinek az “Ez a Minimum!” átláthatósági vállalás aláírását
• Zöld akciótervet mutatott be a párt

Ennél is szembe tűnőbb a két párt közmédiás reprezentációjában, hogy miközben Toroczkai László lényegében visszatérő vendég lett az M1 stúdiójában, kérdésemre a Momentum elnöke, Fekete-Győr András azt mondta, hogy őt nem hívták még be a köztévébe. Megkérdeztük az MTVA sajtóosztályát, hogy milyen szakmai szempontok indokolták ezt az aránytalanságot, de több mint egy hét alatt nem kaptunk választ.

Nehéz lemosni ezt a bélyeget

De a Mi Hazánk nemcsak az országos médiában jelenhetett meg. Toroczkai László az EP választás előtt országjárást tartott, ennek több állomásán, Esztergomban, Komáromban, Tatabányán és Makón is bekerült a helyi tévékbe, miközben a Political Capital szerint erre ellenzéki politikusoknak évek óta nincs lehetősége.

Ráadásul ez egy olyan időszakban történt - hívta fel a figyelmet az elemző intézet -, amikor a kormánypárti médiában ezerrel tolták a Jobbik belső ügyeiről szóló kiszivárgott felvételeket, hangsúlyozva a párt szélsőjobboldali múltját. Eközben a Mi Hazánk politikusai rendszeres vendégei lettek a kormánypárti Hír TV stúdiójában, főleg Dúró Dóra és Volner János igyekeztek hangsúlyozni, hogy a túlóratörvény-elleni tüntetések alkalmával a Jobbik násztáncot járt a balliberális tömbbel.

Egy pártnak bármilyen ügyben el kell mennie a médiába, és megragadni a kínálkozó lehetőséget önmaga építésére - mondta kérdésünkre Volner, aki Budaházy Györgyhöz hasonlóan úgy látja, hogy a Fidesznek természetes hatalmi érdeke volt a Jobbik gyengítése, ehhez pedig egy eszköz volt, hogy felületet adtak a Mi Hazánk politikusainak, hogy szidhassák korábbi pártjukat. Viszont ő sem gondolja, hogy feltétlenül jót tett a Mi Hazánknak, hogy rájuk égett a kormánypárti támogatás vádja:

Nagyon fontos, hogy milyen az első benyomás, amit egy párttal kapcsolatban szerzel. A baloldali sajtó sikeresen ráégette a náci és Fidesz-bérenc jelzőt, és ha sokan, még Budaházy György is úgy gondolja, hogy a Mi Hazánk a Fidesz támogatásával működik, akkor nagyon nehéz és hosszú időbe telik ezt a stigmát lemosni. Egészségesebb lenne elkerülni annak még a látszatát is, hogy van valamilyen kooperáció a Fidesz és a Mi Hazánk között. Toroczkai egyébként ugyanazt mondja és képviseli évtizedek óta, nem változott semmit. Nem a Mi Hazánk tehet róla, hogy a Fidesz közelebb került ehhez az értékrendhez az idők folyamán.

Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke úgy látja, hogy ki vannak rekesztve a médiából, “legalábbis nem jelenünk meg súlyunkhoz és érdekességünkhöz mérten. "Dúró Dóra az egyik legnépszerűbb - konkrétan a legtöbb Facebook-követővel rendelkező - női politikus, az RTL Klub szinte sosem tudósít rólunk, a Facebook egyre nyíltabban cenzúráz, az pedig a közmédia szégyene és felelőssége, ha csak Toroczkai László nyilatkozik pártelnökként az M1-en, más ellenzéki politikus nem” - fogalmazott Novák az Indexnek. Hozzátette: a Facebook Toroczkai oldalát tiltotta le egyedüli politikusként Magyarországon, szerinte már a nevét sem lehet leírni, és azért is tiltás jár, ha érvelnek a szegregációs programjuk mellett. 

Szerinte egyébként minden párt próbál használni minden pártot, nyilván jól jött a Fidesznek, amikor kritizálták a Jobbikot, viszont a Fidesszel szembeni kritikáik egyáltalán kapnak teret a kormánypárti sajtóban; például, amikor Dúró feljelentése nyomán elítéltek egy fideszes önkormányzati képviselőt, az szinte sehol sem jelent meg. A képviselő a feljelentést egyébként még jobbikosként tette.

Kérdésünkre Novák arról is beszélt, hogy kezdetben megnehezítette az életüket a Fidesz-bérenc címke, mert sokan kérdezték tőlük, hogy minek még egy jobboldali párt. Szerinte “a Jobbik pálfordulásával sok régi szavazójuk átlépte azt a lélektani küszöböt, hogy a Fideszre szavazzanak, onnan pedig már nagyon nehéz visszahozni az embereket”.

A Fidesztől kapott olcsó plakátok

A médiahátszél mellett a Mi Hazánk NER-közeliségének másik jele volt, hogy az EP-kampányban a Fideszen és az MSZP-n kívül csak ők tudtak olcsón óriásplakát-helyeket bérelni a Fidesz-közeli Publimonttól, pedig más pártok is próbálkoztak a cégnél. Az olcsó azt jelentette, hogy a DK például ötször annyiért bérelhetett egy plakáthelyet, mint az említett három párt.

Volner arra is kíváncsi volt a párt elnökségi ülésein, hogy sikerült ilyen jó üzletet nyélbe ütnie a Mi Hazánknak, de rendre csak azt a választ kapta, hogy a pártnak vannak magánszemély támogatói. Az ügy kipattanásakor hivatalosan is ezt kommunikálta a párt. Novák ehhez most annyi kommentárt fűzött, hogy egy kicsit több plakáthelyet is ki tudtak volna fizetni, de

a Fidesz úgy alkotta meg a rendszert, hogy ők elvitték a plakáthelyek 70 százalékát, 20 százalékot kapott az MSZP, 10-et pedig a Mi Hazánk.

Ellenzéki oldalon vannak olyan - névvel nem vállalt - vélemények is, hogy a Mi Hazánk EP-kampányában nem a Fidesztől kapott plakáthelyek voltak a legfurcsábbak, hanem hogy egyáltalán sikerült rajtvonalhoz állniuk. “Az ajánlások begyűjtése elképesztő infrastruktúrát igénylő feladat, ez a mozgósítás kihívást jelent egy pártnak. A Mi Hazánknak ekkor még biztos, hogy nem volt olyan aktivista bázisuk, amivel el tudtak indítani egy országos aláírásgyűjtést” - fogalmazott egy ellenzéki beszélgetőpartnerünk, aki szerint ha Fidesz szívességből kiplakátolja a Mi Hazánk posztereivel a várost, annak ára van.

A képviselőikből élnek

A párttal kapcsolatban visszatérő kérdés, hogy pontosan miből is van pénzük. A politika drága műfaj óriásplakátokkal, országos kiadványokkal, benzinszámlákkal, telefonköltséggel és sok egyébbel; politikusoktól általában azt hallani, hogy egy országos parlamenti párt fenntartása évi 1-2 milliárd forintból jöhet ki médiával, emberekkel, infrastruktúrával, eszközökkel.

A Mi Hazánknak ugyan nem parlamenti párt, nem kapnak állami támogatást, már a zászlóbontó gyűlésükön és a majálisukon is feltűnő volt, hogy a nulláról elindulva ilyen költséges eseményeket tudnak tartani. Az EP-kampányuk is látványosan sokba kerülhetett, viszont a párt sem akkor a Magyar Narancsnak, és most az Indexnek sem árulták el, hogy mennyit költöttek rá.

Árgyelán János pártigazgató kérdésünkre azt írta, hogy nem kaptak hivatalos kampánytámogatást, nem volt külön kampányköltségvetésük, "a működésünktől nem szétválaszthatóak a kampánykiadások", az EP-kampányukkal kapcsolatban pedig elküldte Novák korábbi Facebook-posztját, amelyben azt írta a politikus, hogy több szempontból sem helytálló a kampányukról szóló 80-100 milliós becslés, mert például míg más párt 4-6 millió forintból oldott meg egy kampányzáró gyűlést, ők bruttó 35 ezer forintot fizettek terembérlésre. 

Novák szerint elsősorban a három parlamenti képviselőjük asszisztensi és irodabérlési és működési kereteire támaszkodnak, ez a tiszteletdíjukon felül havonta összesen 15 millió forintot jelent. Ebből a keretből lehet fizetni például szakértőket, viszont ők inkább a Mi Hazánk általános kommunikációjára és megjelenésére költik.

Az alelnök szerint ezen kívül tagdíjakból, annál lényegesen nagyobb mértékű adományokból és természetbeni segítségekből élnek. Az adományokról azt mondta, hogy jellemzően több tízezres összegekről van szó, de van milliós tétel is. A párt 2018-as beszámolója szerint összesen 4,3 millió forint bevételük volt, az egyetlen nagyobb donor pedig Dúró Dóra volt 2 millió forinttal. Ennél lényegesen komolyabb összegnek kell majd szerepelnie a párt 2019-es, a Birosag.hu-ra tavasszal felkerülő beszámolójában.

A nagyobb donorokról általánosságban Volner azt mondta, hogy 2010 környékén többen felbukkantak a Jobbiknál bőröndökkel, és a bőröndökhöz kapcsolódó kérésekkel; például hogy jó lenne, ha a párt változtatna egy-egy ügyben az álláspontján, de az is előfordult, hogy valaki azt szerette volna elérni, hogy lobbizzák be egy állami szervezet bizottságába. A képviselő szerint erre nem volt fogadókészség a Jobbiknál, viszont van egy olyan, nemzeti radikális érzelmű vállalkozói réteg, akik simán képesek tízmilliókkal is támogatni a Mi Hazánkat.

Kérdésünkre Novák azt állította, hogy ilyesmi megkeresések 2010 környékén egész biztosan nem történtek korábbi pártjánál, egy vezető jobbikos politikus pedig arról beszélt, hogy akik ebben az időszakban lelkesedtek a nemzeti radikalizmusért, azok a Jobbik néppártosodása után átmentek a Fideszhez.

Hasznosak a Fidesznek, de

Abban politikai oldaltól függetlenül mindenki egyet ért, hogy a Fidesznek több szempontból hasznos a Mi Hazánk Mozgalom. Leginkább azzal, hogy Toroczkai pártja gyengíti a korábban legerősebb ellenzéki pártnak számító Jobbikot, a Fidesz pedig segíti azt az egyébként magától is zajló folyamatot, hogy a nemzeti radikális szavazók átmenjenek a Jobbikból a Mi Hazánkba.

A Fidesz-médiában a Mi Hazánkon keresztül is számtalanszor elmondhatják, hogy a Jobbik egy zűrös, összeférhetetlen és leginkább hiteltelen csapat, amiért összeállt a baloldali-liberális pártokkal; ezzel a narratívával a többi ellenzéki pártot is próbálják hitelteleníteni, amiért összefogtak a korábban szélsőjobboldali Jobbikkal. A Fideszre leginkább a teljes ellenzéki összefogás lehet veszélyes politikailag, ennek gyengítése Orbánék természetes hatalmi érdeke, ebben a NER eszköze a Mi Hazánk is.

A Fidesz logikájába illeszkedik a Mi Hazánk által képviselt “harmadik út is”. Azaz, hogy nemcsak a Fidesz és az ellenzéki összefogás között lehet választani, azt remélve, hogy be tudnak szívni olyan szavazókat, akik elégedetlenek a kormánnyal és jobb híján akár még egy ellenzéki összefogásra is leszavaznának, hogy menjen a Fidesz.

A Závecz és Republikon legutóbbi közös kutatásából látszik, hogy vannak még tartalékai a Mi Hazánknak, az viszont nem egyértelmű, esetleges erősödésük melyik oldalnak fájhat inkább: a Momentum-szavazók 15 százaléka jelölte meg másodlagos preferenciaként a Mi Hazánkat, a jobbikosok 12 százaléka szavazna rájuk, míg a Fidesz-KDNP szimpatizánsainak 6 százaléka.

Ugyanakkor a Mi Hazánk azért is előnyös lehet politikailag a Fidesznek, mert általuk be tudja mutatni, hogy van náluk a jobboldalon szélsőségesebb párt is. A megbomlott és lassan megszűnő centrális erőtér lényege volt, hogy a Fidesztől jobbra és balra is álljanak pártok, a Jobbik mérséklődésével viszont a Fidesz lett a radikális párt Magyarországon. A Mi Hazánk beszél ugyanazokról az ügyekről, mint a Fidesz is (szegregáció, civil jogvédők, cigányság, börtönkártérítések), de Orbánéknál szélsőségesebb álláspontokat képviselnek.

Nincs katarzisélmény

Eközben a Fideszben nem tartanak a Mi Hazánktól, mert részben azt gondolják, hogy a korábban említett segítségek megszüntetésével hatással tudnak lenni a párt növekedési pályájára, és nem látják bennük a potenciált, hogy annyira megerősödjenek, mint annak idején a Jobbik.

Részben azért, mert a Mi Hazánk lényegében átmásolta a Jobbik 2010-es programját, és Volner szerint a korábban megfogalmazott szlogenek és célkitűzések kevésbé mozgósítják az embereket. Másrészt a nemzeti radikalizmus és a hozzá kapcsolódó nemzeti rock szubkultúra veszített politikaformáló erejéből, ezzel már leginkább a 40-50 évesek generációját lehet megszólítani, a fiatalokat nem. A nemzeti radikalizmus jó ideje nem kapott friss impulzusokat.

Volner szerint a Mi Hazánk viszonylag erős a kis településeken, viszont lényegesen gyengébbek a városokban, amit jelzi, hogy “a Mi Hazánkat nem kíséri az a fajta katarzisélmény, amely a Jobbik 2010-es politikáját kísérte”.

A Fidesz taktikázása miatt

Novák szerint igaz, hogy sok olyan programpontjuk van, amelyet 2010 előtt mondott a Jobbik, de nem érzi úgy, hogy mást kellene mondaniuk azért, mert valamit régen is mondtak, pláne, ha "sok esetben személy szerint ők találták ki", és azóta sem teljesült. Emellett úgy látja, hogy van innováció is a pártban.

Amikor elkezdte mondani a programjukat, a párt kommunikációjáért felelős Novák felállt, átment a másik szobába, és behozott egy szórólapot, hogy arról olvassa fel: “mi vagyunk az egyetlen párt, amelyik írni-olvasni tudáshoz kötné a szavazati jogot, bevezetnénk a sorkatonai kiképzést, eltörölnénk a mentelmi jogot, bevezetnénk a szibériai bérrabtartást és mi mondjuk egyedül, hogy létezik cigánybűnözés; bevezetnénk a halálbüntetést, szegregálnánk az oktatásban, népszavazást tartanánk az EU tagságról” - mondta a politikus.

Úgy látja egyébként, hogy több témájukkal “jelentős érdeksérelmet okoznak” a Fidesznek, egyébként pedig lassú víz partot mos alapon el fog jönni az ő idejük is, ráadásul szerinte nekik kedvez, hogy “a Fidesz taktikázása miatt radikalizálódik a közbeszéd”.

A Fidesz radikalizálódása nekünk könnyebbséget okoz, mert megnyílik egy olyan tér, ahová be tudunk lépni. Kitolják a közbeszédet, aminek mi örülünk, mert elfogadottá, hihetővé, politikailag megvalósíthatóvá válnak olyan alapvetéseink, amelyekre korábban csak legyintettek

- mondta Novák, példaként hozva a határkerítést, amelyet "Toroczkai 2015 január javasolt, pár hónappal később még a Jobbik elnöksége is elvetette, majd miután megcsinálta a kormány, mára már a baloldalon is elfogadott lett".

Szerinte van egy réteg, amelyik most dilemmázik, hogy a Fideszre vagy a Mi Hazánkra szavazzon, de ők előbb-utóbb náluk fognak kikötni, amikor rájönnek, hogy nem elégségesek a Fidesz kommunikációs félmegoldásai, és gyökeres változásra van szükség. Volner is úgy látja, hogy vannak olyan elemei a kormány politikájának, amelyek kedvezőek a Mi Hazánknak “a mostani gyöngyöspatai vita a Jobbik 2010-es álláspontját tükrözi”.

Informális kiskoalíció

A Novák által említett gyökeres változás és harmadik utas politika egyelőre nem igazán látszik az önkormányzati politikában. Bár az országos politikától eltérően ez a világ sokszor nem annyira központilag vezérelt és fegyelmezett, valamint olyan szinergiák is létrejöhetnek, amelyeket országos politikában elképzelhetetlennek tűnnek, több ellenzéki politikussal beszélgetve az a kép rajzolódott ki, hogy a Mi Hazánk képviselői sok esetben szorosan együttműködnek a Fidesszel a megyei közgyűlésekben és önkormányzatokban.

Két opcióról hallottunk: a mi hazánkos képviselő vagy szinte folyamatosan a Fidesszel szavaz (Nógrád és Csongrád megyei közgyűlés például), vagy egyszer így, egyszer úgy, de olyan nincs, hogy annyira összeálltak volna az ellenzékkel, mint más esetekben a Fidesszel.

A Fidesz-MI Hazánk együttműködésnek egészen erős példája Tatabánya, ahol a közgyűlésben 9 tagja van az ellenzéki összefogásnak, 8 a Fidesznek és 1 a Mi Hazánknak. A patthelyzethez a Fidesznek gesztusokkal el kellett nyernie a mi hazánkos kegyeit, ezért a fideszes Bereznai Csaba kérte a közgyűlés működési szabályainak módosítását, hogy egy képviselő nem csak kettő, hanem bármennyi bizottságban tag lehessen. Korábban az volt a szokás, hogy egy mandátumra maximum három bizottság hely jár.

“Mi alapvetően annak érdekében, amit a Mi Hazánk kért, hogy a közgyűlési erőviszonyokat tükrözzük le a bizottságokban, illetve azért, mert a Mi Hazánk Mozgalom minden bizottságban részt kívánt venni a munkában, ennek biztosítása érdekében a Fidesz frakció több belső és külső tagjáról lemondott” - mondta szó szerint Schmidt Csaba, a tatabányai Fidesz-KDNP frakcióvezetője.

Az eredmény, hogy a Fidesz-Mi Hazánk informális koalíció blokkolni tudja a döntéshozatalt, “az eddigi tapasztalataink alapján a Mi hazánk képviselője egyszer sem szavazott úgy az Összefogással, hogy azzal a Fidesszel szemben biztosította volna a többséget” - írta kérdésünkre egy helyi képviselő.

Az önkormányzati választások idején Ásotthalom környékén is figyelemre méltó mozgások voltak. Toroczkai László városában a Fidesz több mint 52 százalékot szerzett az EP-választáson, míg a Mi Hazánk csak 27-et. Ehhez képest ősszel a Fidesz nem indított jelöltet Toroczkai ellen, pedig az eredmény alapján nem feltétlenül lettek volna esélytelenek.

Közel áll a világképük

Jászberényben is érdekes szinergiát lehetett megfigyelni az önkormányzati választásokon a Fidesz és a Mi Hazánk között. A megismételt polgármester-választáson a Mi Hazánk jelöltje, Dobrosi Péter bejelentette visszalépését, hogy ne ossza meg a jobboldali szavazókat, azaz a Fideszt akarta segíteni.

Mivel az első fordulóban 14 szavazat volt a különbség a Fidesz jelöltje és az ellenzék közös polgármesterjelöltje között, felmerülhet a Mi Hazánkkal kapcsolatban a Fidesz szempontjából a lehető legrosszabb forgatókönyv is: a Mi Hazánk tőlük is elvehet szavazókat. Az első fordulóban Dobrosi 434 szavazatot kapott, lehet, hogy ezen múlt, hogy ma nem fideszes Jászberény polgármestere.

A közgyűlésbe bekerülve Dobrán Gyula - aki a helyiek szerint a 2014-es kampányban a Fidesz rendezvényeit segítette - már változatosabb képet mutat. A képviselő-testületben itt 7 fideszes mellett van 7 ellenzéki és ő, tehát a Mi Hazánk itt a mérleg nyelve. A város működőképességét biztosító szavazásokon (SZMSZ, költségvetés) támogatta az ellenzéki vezetést, viszont nem támogatta, hogy megtiltsák a városi cégeknél a “rabszolgatörvény” alkalmazását, és akkor is a Fidesszel szavazott, amikor az ellenzék le akarta váltani a város kulturális cégének éléről “Boldog István állítólagos korábbi táskás emberét”.

Olcsó dolog azt nézegetni, hogy ki-kivel szavaz - kommentálta a felsorolt eseteket Novák. Szerinte mindenki a lelkiismerete szerint szavaz a település érdekei szerint, nem azt nézik, hogy ki az előterjesztő. Ezzel szemben viszont a balliberális szempont a zsigeri gyűlölet. “Mi el tudjuk ismerni, ha valami jó, még ha ki is fogják a szelet vitorlánkból. A mi küldetésünk egy konstruktív, nemzeti ellenzékiség” - mondta Novák. (A megfogalmazás egybe vág azzal, amit nemrég Orbán Balázs államtitkár mondott.) 2022-vel kapcsolatban Novák kijelentette, hogy “nem leszünk új SZDSZ vagy Jobbik, ügyek mentén, nem zsigeri ellenzékként előremutató, költségvetési és szabályozási kérdésekben bárkivel együtt tudunk majd működni, ha az adott esetben hasonló az álláspont”.

Az önkormányzati szinergiákról Volner azt mondta, hogy

a Mi Hazánk politikai pozíciója messze nem egyenlő távolságban van a Fidesztől és a balliberális oldaltól; a Mi Hazánk sok kérdésben lényegesen közelebb van a Fideszhez, de ez természetes is. Nem azért működnek együtt az önkormányzatokban, mert összekacsintanak a Fidesszel, hanem mert közel áll egymáshoz a világképük. 

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)