Pont az történt, ami a Fidesz szerint ellenzéki károgás volt

Gyors egymásutánban két embert is előállított a rendőrség rémhírterjesztésre hivatkozva 24 órán belül. Május 12-én egy Szerencs közelében élő nyugdíjasnál, Kusinszki Andrásnál tartottak házkutatást, lefoglalták a számítógépét, és kihallgatták gyanúsítottként egy Facebook-bejegyzés miatt, majd hasonló okból Gyulán rabosították Csóka-Szűcs Jánost, a helyi Kossuth Kör vezetőjét.

A koronavírusra hivatkozva módosított büntető törvénykönyv tág teret ad a rendőri fellépésre, bár jogászok szerint a két eset még így sem szolgáltat erre elég okot: az első tényeken alapuló véleményt mondott ki, a másik Hadházy Ákos dudálós tüntetésről szóló posztját osztotta meg, majd annyit tett hozzá, hogy a kórházban „Gyulán is kiürítettek 1170 ágyat” – írta a Magyar Narancs.

A szegi Kusinszki Andrással szerdán – miután a rendőrök kiengedték – interjúztunk is, akit legalább annyira zavart az, hogy elvitték a rendőrök, mint az, hogy a sajtóban mindenhol bácsinak nevezték:

Vélemény, de azért kihallgatják

Kusinszki esetében az ügyészség már ki is mondta, hogy nem történt bűncselekmény, a történet ezzel azonban nem zárul le: nemcsak azért, mert egyelőre visszakerült a rendőrséghez feltárási szakaszba – bár valószínűleg ez már csak formaság, mielőtt végleg megszüntetnék az eljárást –, hanem azért, mert önmagában is jelzésértékű, hogy a rendőrség kivonult, számítógépet foglalt le, és előállított valakit azért, mert a véleményét leírta a Facebookon.

A Police.hu az előállításról szóló híradásában is leírta, hogy a férfi a véleményét közölte, a rendőrségi oldal beszámolója azonban azzal a figyelmeztetéssel zárult, hogy egy bejegyzés meggondolatlan megosztásának is lehetnek büntetőjogi következményei.

„Ebben a konkrét esetben nem látok olyan tényállítást, amely a kormány járványügyi védekezési munkája elé akadályt gördítene, ez egyszerűen vélemény” – mondta a Helsinki Bizottság képviseletében Fazekas Tamás. A jogász szerint az abban közöltek konkrétumokon alapulnak: a kormányfő a saját Fb-oldalán május 3-ra tette a járvány csúcsát, ami után enyhítést vezettek be. A posztoló ezt vetette egybe, és a maga módján elemezte a kormány általa vélelmezett szándékát.

„Lehet vele vitatkozni vagy egyetérteni, de ez a véleménye. A ténybeli alap megvolt, az időpontok stimmeltek, ez faktuálisan megalapozott”, márpedig egy büntetőügyben a ténybeli megállapításokat kell vizsgálni.

Fazekas szerint eleve túlzás volt a gyanú a poszt alapján – az ügyészség nem is találta megalapozottnak, lásd keretes írásunkat –, nem volt szükséges intézkedni, „túlzás volt az előállítás is”. „Lehetett volna elemezni a posztot, felderíteni a körülményeket, ehelyett a rendőrség ugrott egyet, kiment a helyszínre, lefoglalt, kihallgatott”, miközben az nem látszik, hogy a 64 éves ember posztja bármiben akadályozta volna a védekezést – még a tág megfogalmazású gumiszabály alapján sem.

A történtek éles ellentétben állnak azzal, amiről Varga Judit beszélt az osztrák közszolgálati híradóban. Az igazságügy miniszter visszautasította a feltételezést, hogy bárkinek jogi lépésekkel kellene szembenéznie véleménye miatt. „A pánikkeltés már régóta bűncselekmény. Az új bekezdés szerint veszélyhelyzet idején mindenkinek felelősségteljesebben kell viselkednie. Viszont ez nagyon pontosan lett megfogalmazva. Tényszerűen hamis állításnak kell lennie, amely befolyásolni tudja védekezési intézkedéseinket. És nagy nyilvánosság előtt kell elhangoznia. A véleménynyilvánítás vagy bármilyen kemény kormánykritika sem az” – mondta akkor Varga.

A vadonatúj módosításra lépett a rendőrség

Az élet azonban részben rácáfolt az igazságügyi miniszterre. A Szerencsi Rendőrkapitányság eljárásával kapcsolatosan ugyanis a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság közölte: az eljárást a büntető törvénykönyv rémhírterjesztésről szóló 337. paragrafusának második bekezdése alapján tette. Ez a bekezdés teljes egészében a márciusi módosítással került a törvénybe. Eszerint: 

„Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy valós tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Janasóczki Attila szóvivő elmondta, hogy a gyanúsítás szerint a fenti pontba ütköző bűncselekményt követte el a férfi,  „de mivel az ügyészség a férfi gyanúsítás elleni panaszának helyet adott, így gyanúsítotti minősége megszűnt.”

A rendőrség megválaszolatlanul hagyta a kérdést, hogy a bejegyzés mely része alapján látták megalapozottnak, hogy a bűncselekmény megtörtént.

Még nem diktatúra, már nem jogállam

„Örüljünk, hogy az ügyészség eljárása után a posztoló már nem gyanúsítottja az ügynek” – mondta Fazekas, aki szerint így is megvan a hatása a történetnek.

Kétszer is meggondolja majd minden posztoló, hogy akár egy ártatlan kritikát is megfogalmazzon a kormánnyal szemben. Jó, nem lesz belőle büntetés, de kell az neki, hogy kijöjjön a rendőrség, elkobozza a gépét, a szomszéd szeme láttára bevigye? Ez a dermesztő hatás már megvolt a rosszul megfogalmazott módosítással, most ez erősödik fel a rossz alkalmazással. A történet ennek a jogszabálynak az állatorvosi lova” – mondta Fazekas.

És ez szerinte független az ügy a kifutásától. A „chilling effect”, az állampolgári passzivitás erősítése már logikus következmény lehet ennyitől is.

„Elvisznek, de nem bilincsben, bevisznek, de kiengednek. Hibrid megoldás, a rendszer nem megy el a falig, de van egy lebegtetett fenyegetés. A nemzeti együttműködés rendszerétől ez nem idegen” – mondta Fazekas, példaként a norvég alappal szembeni ügyet említve és a 8. kerületben Pikó András stábjának az ajánlóívek kezelésével kapcsolatos eljárást. Mindkettőt megszüntették, de az aktivisták és a civilek így is ki voltak téve az eljárásnak.

A rendőrség videója Kusinszki őrizetbe vételéről:

„Ez először az állampolgárokon csattan, de rendszerszinten még károsabb hatása lesz, a médiára nézve is. Óvatosabb lesz mindenki, lassabban megy ki egy cikk, még ha ettől függetlenül el is készül” – nagyjából úgy, ahogyan a kényszerből Lengyelországban élő belarusz újságíró, Alekszandr Kornyienko mondta hazája rendszeréről: nem kell mindenkit börtönbe zárni, elég, ha néha elbeszélget a KGB az újságíróval vagy az ellenzéki aktivistával.

Ettől Fazekas sem járt messze, amikor azt mondta a magyar helyzetről:

Még nem diktatúra, már nem jogállam

– a következő lépés az lesz, ha vádat is emelnek a véleménynyilvánítás miatt, akkor jogos lesz a diktatúrázás is.

Rémhírt terjesztett a kormány?

A járvánnyal kapcsolatos bejegyzések miatt elindított eljárások láttán felmerülhet a kérdés, mi van azokkal a kormányzati nyilatkozatokkal, amelyeket később a kormány más képviselője cáfolt.

Május 2-án Szentkirályi Alexandra a Kormányinfó Pluszon közölte, hogy a budapestiek nem mehetnek vidéki nyaralóikba – öt nap kellett hozzá, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter kimondja: a vidéki nyaralóikba igenis mehetnek a fővárosiak. Gulyás Gergelyt végül egy nappal később Orbán Balázs államtitkár erősítette meg, kijelentve, hogy a szóvivő nyilatkozata „félreértelmezés volt”.

Fazekas szerint valójában itt nem vétett a szóvivő sem: kijárásról szóló kormányrendelet kimondja, – utóbbi most már csak a fővárosra és környékére vonatkoztatva – hogy lakók csak alapos indokkal hagyhatják el tartózkodási helyüket. Az alapos indokot tételesen fel is sorolja a rendelet, és ebben nincsen ott a rekreációs tevékenység miatti elutazás lehetősége. „Szentkirályi tehát precízen fogalmazott, más kérdés, hogy az új jogszabályt és a rendeleteket nem precízen szövegezték” – mondta Fazekas, megjegyezve, hogy nem feltétlenül elvárható olyan pontos szövegezés, mint „békeidőben” – de kétségtelenül sok kiskapu maradt meg – ilyen például a mezőgazdasági tevékenység, amelyre hivatkozva lehet gyümölcsfát metszeni és füvet nyírni a telken –, és tág teret ad az értelmezésnek. 

Fazekas szerint ez talán nem is egészen véletlen: az értelmezés nem feltétlenül független a közvélekedéstől sem. Ha kétmillió ember azt látja, hogy nem mehet sehová, a többiek meg igen, ráadásul úgy, hogy miközben a fővárosi nem mehet vidékre, a vidéki mehet a fővárosba, azaz a járványügyi védelem sem látszik biztosítottnak, az felháborodást szülhet. Ilyenkor aztán jön az értelmezés korrigálása, noha nem biztos, hogy téves volt a korábbi értelmezés. Ez elég billegős terep” – mondta Fazekas. De nem hiszem, sem a rendeletek alapján, sem a Btk. szerint, hogy akár Szentkirályi, Gulyás vagy Orbán Balázs rémhírt terjesztett volna, tette hozzá.

Az viszont, hogy ez a kérdés egyáltalán felmerül, Fazekas szerint jól mutatja, hogy a jogszabály megfogalmazása célt tévesztett, hiszen a jogalkotó szándéka vélhetően a rosszhiszemű, szándékos rémhírterjesztésre, nem a jóhiszemű tévedés vagy pontatlan megfogalmazás megbüntetésére irányult.

Fazekas elismeri, fontos a rosszhiszemű rémhírterjesztőkkel szemben fellépni, vannak esetek a koronavírus óta, amelyeknél indokolt a kivizsgálás, de Kusinszki ügye semmiképp sem az. (Annak önmagában nincs jelentősége, hogy kevesen látták a férfi posztját, ha az nyilvános volt, akkor a Facebookon megjelenve a jogi értelmezés szerint önmagában is nagy nyilvánosságnak számít, ám a lényegen ez nem változtat: a poszt nem volt rémhírterjesztés, a rendőrség indokolatlanul gyorsan lépve, aránytalanul komoly intézkedést hozott.)

DK: Orbán és a nagy fekete autó

„Színjáték, hogy az ügyészség kijelentette, nem követett el bűncselekményt, hiszen ezt eddig is tudtuk” – reagált a történtekre a DK alelnöke, Vadai Ágnes szerdai Facebook-bejelentkezésében.

„Vélemény volt a miniszterelnökről, az illető diktátornak nevezte Orbán Viktort, ma ezért egy embert bevisz a rendőrség. Ez lenne Orbán Viktor jogállama?” – kérdezte Vadai, aki a honvédelmi és rendészeti bizottság tagjaként javasolta, hogy hallgassák meg Pintér Sándor belügyi és Varga Judit igazságügyi minisztert. „Ki a felelős az állampárti módszerért? A magyar rendőrség fideszes gondolatrendőrségként fog működni? Nem az a dolga a rendőrségnek, hogy begyűjtsön embereket, akik nem értenek egyet a Fidesszel, de tájékoztasson Pintér és Varga, ha másképp működik ez mostantól” – mondta a DK alelnöke. 

Vadai szerint az üzenet egyértelmű: meg akarják félemlíteni a magyarokat. „Kuss, különben elvisz benneteket a rendőrség, vagy eljön a nagy fekete autó... Ennyire messze került Magyarország az elmúlt tíz évben a jogállamtól, a szabadságtól és Európától” – jelentette ki az ellenzéki politikus.

(Borítókép: Kusinszki András - fotó: Trencsényi Ádám / Index)