Friderika
7 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Meg akarják állítani, hogy a NER felfalja a Balatont

D  VG20200501004
2020.07.29. 08:36

Én értem, hogy mindenki nyaral, nyilván mi is ezt fogjuk tenni, az embernek egyszer egy évben látnia kell a tengert, de most mégis inkább az legyen a jelszó, hogy több Balaton, kevesebb Adria, és akkor a járvány is féken tartható lesz.

Az évi rendes nyaralását rendszeresen Horvátországban töltő Orbán Viktor július közepén tanácsolta a magyaroknak, hogy ha tehetik, az Adria helyett inkább a Balatonhoz menjenek. Bár ilyen célja nyilván nem volt a miniszterelnöknek, nyilatkozatával ráirányította a figyelmet a tóra, amelyen keresztül az ellenzéki pártok igyekeznek rámutatni a NER visszásságaira.

A kormányközeli körök balatoni nyomulása nem új fejlemény (a K-Monitor már 2018-ban elkészítette a Balaton NER-térképét), mint ahogy az sem, hogy gazdasági érdekek miatt fogy a környéken a zöldfelület, és nő a partszakasz beépítettsége. 

Az évek óta zajló események mellett terítéken van értékes balatoni ingatlanok privatizálása, a Válasz Online összesítése szerint pedig jelenleg 42 óriásberuházás zajlik a Balatonnál, szállodákat, mólókat fejlesztenek, az állami támogatásokból pedig 63,5 milliárd forint landol NER-közeli köröknél.

Ami a Balatonnál történik, az nemcsak a látványos harácsolás miatt lehet érzékeny politikailag a Fidesznek, hanem mert a beruházásokat kísérő természeti pusztítások éppen arra mutatnak rá, hogy a kormány csak szavak szintjén harcos klíma- és természetvédő; az Orbán-kormányok a valóságban éppen olyan törvényeket hoztak eddig, amelyek megkönnyítették elgördíteni a természeti akadályokat az építkezések útjából.

Merénylet a magyar nyár ellen

Az MSZP aláírásgyűjtést indított a szabadstrandokért, mert úgy látják, hogy veszélybe került az embereknek az a joguk, hogy szabadon és ingyen pihenhessenek a Balatonnál.

A szabadstrandok elvételére tett kísérlet merénylet a magyar nyár ellen, ezért követeljük, hogy a Fidesz-közeli cégháló ne tudja megszerezni és fizetőssé alakítani a balatoni szabadstrandokat!

– olvasható a párt petíciójában.

„Ma Magyarországon a Fidesz által pénzelt oligarchák minden negyedik kilométeren építkezést folytatnak, és ezek nem a közjót szolgálják, hanem luxusberuházások” – mondta Bihal Dávid, a párt politikusa.

Az aláírásgyűjtésük célja, hogy a kormány engedje el a fizetős strandok belépődíját, az állam pedig kárpótolja az önkormányzatokat a kieső bevételekért. A párt az akcióval azt is el szeretné érni, hogy a vitorláskikötők maradjanak köztulajdonban, és ne építsék túl a Balaton partját.

Lakóparkok és luxusingatlanok a partokon

Balaton-kampányt indított a Momentum is. A párt ingyenes strandot szeretne minden balatoni településen, és azt mondják, hogy a „magyar tenger nem magántenger”. Fekete-Győr András szerint azt akarják elérni, hogy legyenek szigorúbb szabályok a part beépíthetőségével kapcsolatban, valamint fel szeretnék hívni a figyelmet arra is, hogy a tó Európa egyik legdinamikusabban fejlődő régiója lehetne, ehhez képest kizárólag az olcsó nyári turizmusra koncentrál.

„Az északi parton már alig található olyan strand, ahol ingyen lehet fürödni. 2016-ban úgy módosították a Balaton-törvényt, hogy megkönnyítse a beépítéseket, a koronavírus-járvány alatt pedig sunyiban elvették az építési hatóságokat az önkormányzatoktól, hogy maguknak engedélyezhessék a környezetrombolást” – írta Fekete-Győr, aki szerint a Kisfaludy-programból a Balatonra öntött pénzből az Orbán család gazdagodik.

Idén nyáron az Összefogás a Balatonért Egyesült is petíciót indított, amelyben Varga Mihálytól és a Magyar Turisztikai Ügynökségtől kérik, hogy ne szorítsák ki a Balatonnál élőket a szabadstrandok fizetőssé tételével. Az egyesület szerint, bár tavaly több mint ötezren aláírták a szabadstrandok védelméért indított petíciójukat, ennek ellenére „folytatódik a megközelíthető partszakaszok, kempingek beépítése, a helyükre pedig főként olyan lakóparkok és luxusingatlanok kerülnek, amelyekhez tartozó partszakaszok egyike sem használható már szabadon”.

Veszélyben a természeti kincs

A Tihanyi-félszigeten történő építkezések miatt az LMP ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, valamint arra kérik a kormányt, hogy vizsgálja felül a 2017-es építési törvényt, mert annak értelmében, ha szabálytalanságra derül fény, nem bontják le az épületeket, csak az építtetők kapnak egy nagyobb bírságot, amelyet már előre belekalkulálnak a beruházási költségekbe.

A párt Áder János köztársasági elnökhöz is fordult, mert veszélyben van a Balaton, „kiemelt jelentőségű természeti kincsünk”, ahol rémisztő folyamatok zajlanak az elmúlt időszakban: „Nád és erdőirtások, védett területek felelőtlen elvétele, új bányászati jogok kiadása fenyegeti, rombolja a tó és környezete biológiai rendszereit, csökkentve ezzel természetes megújulási képességét, szépségét.”

Az LMP a Budapest–Belgrád-vasútvonal megépítése helyett a Budapest–Balaton-kerékpárút befejezését sürgeti, és arra kérik a kormányt, hogy segítse a szociális dolgozók balatoni nyaralását.

Fideszes elit játszóhelye

Külön kampányt nem folytat a Balatonról a Demokratikus Koalíció, de Kálmán Olga, a párt politikusa készített egy virális videót arról, hogyan kebelezte be szerinte a NER a környéket.

A végeredmény egy olyan Balaton, amit egyre kevesebb magyar engedhet meg magának. Egyre kevesebb szabadstrand, egyre kevesebb zöldterület, egyre több fizetős strand, egyre több hivalkodó szálloda, jachtklub, golfpálya. Így lesz a Balaton a fideszes milliárdos elit játszóhelye, ahelyett, hogy maradna, ami mindig is volt: mindannyiunk közös nyaralóhelye

– mondta a videóban az egykori tévés.

Balaton-témában a DK országgyűlési képviselője, Arató Gergely egyébként arról beszélt az ATV-ben, hogy az egy társadalompolitikai kérdés, hogy az állam drága, fizetős strandok fejlesztését támogatja, vagy a szabadstrandokét, amelyek mindenkinek hozzáférhetőek.

A Jobbiknak jelenleg nincs Balatonnal kapcsolatos kampánya, három évvel ezelőtt azonban éppen „A Balaton mindenkié!” szlogennel készítettek a tó fejlesztését célzó programcsomagot, és Balaton Munkacsoportot is alakítottak képviselőjelöltjeik.

Néhány héttel ezelőtt a költségvetés vitájában Potocskáné Kőrösi Anita arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány elveszi a Balatont az emberektől, és átjátssza néhány családnak. A képviselő szerint a balatoni hajózás egy megőrzendő érték, és jó lenne meghallgatni a balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség hangját, amikor azt mondják, hogy ne államosítsák, majd pedig privatizálják a helyi kikötőket.

Tavaly harminc strand újult meg

Az ellenzéki politikus cikkünkben szereplő állításairól megkérdeztük a Fidesz sajtóosztályát, végül a Kormányzati Tájékoztatási Központtól kaptunk választ. Rogán Antal minisztériuma szerint

  • „az ellenzék állításaival ellentétben a kormány folyamatosan fejleszti a szabadstrandokat. Tavaly csak a Balatonnál 30 ilyen strand újult meg, amelyet idén további 24 megújítása követ.
  • Az elmúlt években mintegy 5 ezer hektárral nőtt az erdőterületek nagysága a régióhoz tartozó területeken. Mindezeken túl fontos körülmény, hogy a 2018. évi 139. törvény értelmében a tómeder minősített nádasainak károsítása szigorúan tilos. A hatóságok fellépnek a természetkárosítókkal szemben, és amennyiben indokolt, büntetőeljárás is indul.
  • A baloldali pártok állításaival szemben folyamatosan növekszik a Balatonra irányuló belföldi turizmus. A kormányzás kezdetén 2,6 millió volt a vendégéjszakák száma, ez mára 4 millióra nőtt. A gazdaság erősödésének is köszönhetően 2010-hez képest ma már 65 százalékkal többen engedhetnek meg maguknak egy egyhetes nyaralást. Az sem mellékes, hogy az Erzsébet-táborok több százezer olyan gyermeknek biztosítottak nyaralási lehetőséget, akiknek erre valószínűleg nem lenne lehetőségük. Túlnyomó többségük a Balatonon nyaralhatott.
  • A kormány célja az, hogy azok, akik a Balatont választják nyaralásuk helyszínéül, egyre magasabb színvonalú szolgáltatást kapjanak. Ezt szolgálja a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Program, amely keretében országszerte 670 vidéki panzió fejlesztése valósul meg. A vidéki Magyarország turizmusában meghatározó szerepe van az alapvetően családi tulajdonban lévő magánszálláshelyeknek is, ezért a kormány ezeket is támogatja. Év végéig 45 milliárd forint értékben csaknem 14 ezer ilyen magánszálláshely kap támogatás.
  • A támogatási program bővítése azért is indokolt, mert a turizmus Magyarországon több mint 400 ezer embernek ad megélhetést.”

(Borítókép:  Viharjelző lámpa a fonyódi móló közelében 2020 tavaszán. Fotó: Varga György / MTI)