Eufrozina, Kende
14 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Szélesre nyílt a bugyelláris

D KOS20180614008
2020.07.16. 21:55
  • Az elmúlt években a kormány létrehozott egy turisztikai gigaholdingot, amin keresztül rengeteg pénzt beleöntött az ágazatba.
  • A szétosztott pénzek jelentős része kormányközeli szereplőkhöz került, akik közül volt, aki a tízmilliárdos állami támogatások ellenére elküldte dolgozói felét a válság közepén.
  • Már a járvány előtt is látszott, hogy nemzetgazdasági szempontból nincs értelme ennyire tolni az idegenforgalmat.
  • Magyarországon a turizmust érintette elsőként és leginkább a koronavírus-válság, és ez azt is megmutatta, hogy mennyire sérülékeny a NER egyik kedvenc vadászterepe. 

Ahogy mindenhol a világon, Magyarországon is a turizmust érintette elsőként és leginkább a koronavírus-válság. A KSH adatai szerint májusban 99 százalékkal esett vissza a külföldi vendégéjszakák száma, de a belföldieké is 86 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A kormány egy áprilisi bejelentés szerint kiemelten foglalkozik a szektor nehézségeivel, 600 milliárd forintot különítettek el a Gazdaságvédelmi Akciótervben, hogy segítsék a turizmus vállalkozásait és a szolgáltatók beruházásait. Természetesen érthető, hogy a kormány lapátolja a pénzt a 200 ezer foglalkoztatottal nemzetgazdasági szinten is jelentős ágazatba, hogy lehetőleg minél kevesebben menjenek tönkre az ínséges hónapok alatt, mindez ugyanakkor arra is ráirányítja a figyelmet, hogy

a kormány az elmúlt években egy mennyire nem válságálló iparágra fordított kiemelt figyelmet.

Orbán Viktor és a Rogán Antal vezetésével felálló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) nagy terveket fogalmazott meg 2017-ben: az idegenforgalom az akkori 10 százalékos szintről 2030-ra már a GDP 16 százalékát kellene, hogy kitegye. Megírtuk már akkor is, hogy ez a nemzetgazdaság szempontjából valószínűleg nem túl előnyös: ha a mérsékelt hozzáadott értéket előállító idegenforgalom súlya nő a GDP-n belül, akkor más területek fognak zsugorodni.

A koronavírus pedig nemcsak itthon, de az egész világon betett a turizmusnak, és ha beigazolódnak azok a várakozások, hogy a jövőben a globalizáció, a fogyasztói kultúra és éppen az egész világot behálózó turizmus miatt gyakoribbak lehetnek a mostanihoz hasonló világjárványok, akkor érdemes lehet átgondolni, mennyire jó ötlet állami szinten is vagyonokat költeni erre a területre.

Mindig több pénz kellene

A magyar kormány és a Fidesz gazdasági holdudvara nem kis rössel fordult rá az idegenforgalomra 2016-ban környékén. Az MTÜ megalakulásának évében kezdett mozgolódni a szállodaiparban Mészáros Lőrinc, aki saját bevallása szerint sem gondolta volna, hogy egyszer lesznek szállodái (ahogy azt a lenti videóban is elmondja). Ehhez képest a felcsúti dollármilliárdos néhány hónap alatt bekebelezte a legnagyobb magyar szállodaláncot, a Hunguest Hotelst.

Ebben az időszakban jelent meg az állami idegenforgalom életében a miniszterelnök legnagyobb lánya, Orbán Ráhel is, aki már mint Svájcban tanuló diák részt vett az MTÜ megalakulása előtt tartott egyeztetéseken is. Orbán Ráhel azóta szinte megkerülhetetlen lett a területen; egyetemi ismerősei fontos vezetői pozíciókhoz jutottak a Fidesz-közeli tanácsadóktól hemzsegő MTÜ-ben, amely 5 milliárd forintért várja a tanácsokat, hogyan induljon újra a magyar turizmus a járvány után. A turizmusban megjelent a miniszterelnök veje, Tiborcz István is, akinek a napokban nyitotta meg kapuit a kastélyszállója.

Az MTÜ indulásával részletesebben ebben a videóban foglalkoztuk:

Családi panzióktól az exfocista milliárdos szállodájáig

Az elmúlt években a kormány soha nem látott mennyiségű közpénzt öntött a területre, ennek ellenére a miniszterelnök az MTÜ 2018-as találkozóján azt mondta, hogy "a pénz sohasem elég, mindig több támogatás, mindig több fejlesztés kellene annál, mint amit elbír a bugyellárisunk".

Változott a terv

Az MTÜ indulását követő évben, 2017-ben jelentették be, hogy elindítják “minden idők legnagyobb turisztikai fejlesztési programját”, a Kisfaludy-programot. Ennek keretében eleinte arról volt szó, hogy 300 milliárd forintból 2030-ig az összes magyarországi szálláshelyet megújítják; a családi panzióktól egészen az ötcsillagos szállodákig.

Hogy miért éppen 2030-ig tart a program, arról annak idején megkérdezték Guller Zoltánt, az MTÜ vezérigazgatóját, aki szerint a nagyjából 3300 szálláshelyet lényegében nem is lehetne rövidebb idő alatt felújítani, hiszen ha valahol éppen felújítanak, oda nem tudnak menni a turisták.

A 2030-as céldátum nemcsak a Kisfaludy-programnál, hanem a turizmus GDP-arányos növekedésénél is előkerült, valószínűleg nem véletlenül. A 2018-as, harmadik Fidesz-kétharmadot eredményező választás után jelentette be ugyanis Orbán Viktor, hogy 2030-ig tervez.

A Kisfaludy-program indulásakor arról volt szó, hogy a vissza nem térítendő, tisztán adófizetői forintokat csak fejlesztésre, új bútorokra, kapacitásbővítésre lehet használni. Új szálloda építés nem jöhet szóba, csak a meglévők bővítése, felújítása - jelentette ki határozottan Fenyvesi Zoltán, a Fidesz egyik parlamenti képviselője a program indulásakor.

Ehhez képest a tiszakécskei volt amatőr focista, Sáfrány Tamás élete első cégével nyert 8 milliárd forint állami támogatást, többet között egy új, ötcsillagos balatoni szálloda felépítésére is. Nem Sáfrány volt az egyetlen aki új szálloda építésére kapott milliárdokat az MTÜ-től. Így jár például az MTÜ pályázatainak egyik legnagyobb nyertese, Szepesi Richárd is, aki ugyan nem a Kisfaludy-program keretében, de cégével kétszer 3 milliárd forintot nyert szállodaépítésre, többek között egy karibi hangulatú luxusszálló felhúzására Szántódon.

Hogy mi és pontosan mikor változott menet közben, miért osztottak új szálloda építésére is milliárdokat a Kisfaludy-programban, arról július 6-án megkérdeztük az MTÜ-t, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Megérkezett a nemzeti nagytőke

Sáfrány és a mögötte álló Szíjj László jó eséllyel azok a szereplők, akiknek az iparágba való megérkezését Orbán Viktor kívánatosnak tartotta már 2012-ben is. A miniszterelnök szerint az országnak szüksége van nagy magyar vállalatokra sok egyéb mellett a szállodaiparban is, amely Orbán szerint egy jelentős terület. A kormányfő ezt az akkor még LMP-s Karácsony Gergelynek válaszolta abban a parlamenti vitában, amely arról szól, hogy vannak-e oligarchák a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. (Emlékezetes, hogy Orbán 2010-ben a választás éjszakáján arról beszélt, hogy az emberek ereje legyőzte az oligarchákat.)

A kormányfő a NER első éveiben többször beszélt arról, hogy a fontos területeken szükség van nemzeti nagytőkére, máskülönben mindent a külföldiek fognak elvinni. A téma 2019-ben ismét előkerült, amikor Orbán azt mondta, hogy a nemzeti nagytőkének a nemzeti érdeket is szolgálnia kell. “Szóval, ha magyar vagy, észnél kell lenned, nem gondolhatsz csak magadra, segítened kell a hazádat is” - jelentette ki ekkor a kormányfő.

A nemzeti nagytőke és a magyar érdekek képviselete érdekes fénytörésbe került a koronavírus idején.

A hazai szállodaipar legnagyobb szereplője, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels a járvány közepén elküldte a dolgozói felét, pedig bőven voltak tartalékok a cégben: előző évben 26 milliárdos árbevétel mellett volt 3 milliárd forint nyereségük, amit nem vettek ki a vállalkozásból.

Ráadásul néhány héttel később derült ki, hogy a Kisfaludy-program nagy kapacitású szállodák fejlesztésére kiírt pályázatán a Hunguest Hotels 14 szálloda felújítására kapott 17,7 milliárd forintot. Nagyon leegyszerűsítve: az állam jelentős mértékben hozzájárult, hogy kifessék a szállodákat, miközben a cégcsoport elküldte az emberek felét.

Orbán gondolata tehát, amely szerint a magyar tulajdonú cégek (szemben a külföldiekkel) az üzleti racionalitáson túl törvényszerűen a hazát – jelen esetben a magyar munkahelyek megőrzését – segítő szempontokat is mérlegelnének, az első komolyabb próbatételen megkérdőjeleződött.

Sajtóhírek szerint egyébként a cégcsoportnál úgy számolnak, hogy amint véget érnek az előrehozott felújítások (ezek akár két évig is tarthatnak), ismét szakképzett embereknek adhatnak majd munkát.

Miközben a szállodaipar legnagyobb szereplői az eredeti felhívásban szereplő 20 milliárdos keretösszeghez képest május végén az MTÜ-től 83 milliárd forintot kaptak szállodafejesztésre, a Hvg.hu arról írt, hogy még kiírás sincs a turizmusban nehéz helyzetbe került dolgozók megsegítésére. Guller március elején közölte, hogy 1 milliárd forintos vis major keretet hoznak létre, az ügynökség azonban azt közölte a portállal, hogy egyelőre nem született döntés, így kiírás sincsen.

Kormányközeli pénzeső

Túl azon, hogy egyáltalán van-e értelme így és ennyi pénzt önteni a turizmusban, fennállása óta számos egyéb ügyben is kritika érte az MTÜ-t, leginkább azért, mert az egyedi döntéseken keresztül átláthatatlanul osztják a fejlesztési pénzeket. Az MTÜ is megerősítette a 24.hu-nak, hogy voltak “egyedi - ad hoc jellegű támogatási kérelmek”, amelyeket a Kisfaludy 2030 Zrt. bírált el. Ebben a körben az összes támogatott projekt száma meghaladhatta a nyolcvanat, az MTÜ azonban csak azt a hatot hozta nyilvánosságra a honlapján, amelyekről külön érdeklődött a portál vagy más forrásból értesült róla.

Szintén a 24.hu derítette ki, hogy önkormányzatok is pályázhattak egyedi támogatásokra, és valahogyan úgy alakult, hogy egyetlen ellenzéki vezetésű település sem jutott turisztikai forráshoz a milliárdos pénzosztási körben. Mindez azt a feltételezést erősíti, hogy nem minden lehetséges érdekelt értesült a lehetőségről.

A lap szerint 2019. októberéig a 23 kedvezményezett önkormányzat közül 15 volt fideszes vezetésű, a többi független. Az MTÜ egyedi támogatásának segítségével lesz új szálloda Kaposváron, Zalaegerszegen, Makón, de például Felcsútra is jutott 1,5 milliárd forint “az árvízcsúcs-csökkentő tározó környezetének turisztikai célú fejlesztésére”.

A HVG közérdekű adatigényléséből derült ki, hogy az MTÜ által másfél év alatt kiosztott 65 milliárd forint harmadát kormányközeli befektetők vitték el. A Kisfaludy-programban pedig a jelentősebb, 100 millió forint feletti támogatásoknak a háromnegyede került a Fideszhez lojális üzleti körökhöz.

Az MTÜ szállodafejlesztési pályázatai egyébként a kisebb vállalkozóknak is segítséget nyújthattak, 2019. szeptemberéig több százan nyertek már néhány millió forintot szállodafejlesztésre. A legnagyobb, 1 milliárd forintnál is nagyobb támogatási összegeket azonban a Népszava akkori cikke szerint a NER-hez közel álló vállalkozók kaptak.

Mamutcég Rogán alatt

A Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó MTÜ nem csak szállodafejlesztésekkel foglalkozik; az ügynökség az elmúlt években folyamatosan növelte portfólióját és mára egy igazi óriásszervezetté nőtte ki magát.

Az MTÜ alá tartozik például

  • az állami divatügynökség, amelyet Orbán Ráhel volt egyetemi évfolyamtársa vezet;
  • a 2020-as dubaji világkiállításra 10,6 milliárdból készülő magyar pavilon;
  • a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség, amely az augusztus 20-i ünnepségsorozatért is felel;
  • a Balatoni Hajózási társaság, akik éppen értékes és nyereséges balatoni ingatlanokat privatizálnának;
  • több lokális fejlesztési társaság (Badacsony és térsége Turisztikai Fejlesztő Zrt., Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft., Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft., Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Kft., ÓNTE Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Közhasznú Nonprofit Kft); (érdekesség, hogy a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztési Zrt. a napokban került át az MTÜ-től a Miniszterelnökséghez)
  • és hamarosan a hányattatott sorsú Bálna is.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Tokaji Vízitúra Központ átadásán 2018. június 14-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd