Orbán Viktor: Ha lesz elég vakcina, akkor elkezdhetjük a lazítást

Orbán Viktor viszontválaszát követően azonnali kérdésekkel és válaszokkal folytatódik a Parlament tavaszi ülésszakának első munkanapja.

Orbán válaszában elmondta, hogy 2010-ben 80 százalék felett volt a GDP-arányos államadósság, ezt szerinte tíz év kormányzással levitték 64 százalékra, de a válság miatt visszaengedték 82-re, ezért úgy számolnak, hogy a Covid-adósság 18 százalék. Azt is hozzátette, hogy az EU-átlag 95 százalék felett van.

Orbán az önkormányzatok kivéreztetésével kapcsolatban ismertette, hogy 2020. december 31-én a főváros számláján több mint 120 milliárd forint volt, és abban az évben az összes állami támogatás 44 százaléka Budapestre került. Ez a kivéreztetés? – tette fel a kérdést az ellenzéknek.

Orbán Viktor szerint hiba, ha a Jobbik frakcióvezetője oltásellenes és ezt visszautasítja, ne agitáljanak az oltás ellen. Ugyancsak sértőnek érzi, hogy a nemzeti konzultációt bohóckodásnak minősíti a Jobbik. 

A kormányfő azt mondta, az ellenzék szerint a magyar oltásengedélyezés gyengébb minőségű, mint a nyugati, vagyis a brüsszeli és ezt az állítást visszautasítják, mert sérti a nemzeti oldalt, elfogadhatatlan. Minden élet, minden magyar élet számít – továbbra is.

Nemcsak konzervatív, nemzeti csoportok, hanem a vörös bárók is kapnak a gazdasági támogatásokból. Gazdaságpolitikát nem lehet politikai alapon csinálni. Orbán Viktor szerint az MSZP elnöke téved, mert jelenleg 231 ezer ember dolgozik részmunkaidőben, és nem másfél millió. A munkanélküliség számai azt mutatják: 4,5 millió ember dolgozott 2019 végén, és ugyanennyien dolgoznak most is.

A Fidesz frakcióvezetője visszautasítja azt a vádat, hogy a kormány nem tesz semmit. „Ez egy alaptalan, és közönségesnek tekinthető hazugság”. Kocsis példákat is hoz: a vállalkozások bértámogatást kapnak, lakásfelújítási támogatás jár, emelkedik az orvosok bére, bevezették a hitelmoratóriumot és visszaépítik a 13. havi nyugdíjat.

„Ne kiabáljon bele, én is csöndben meghallgattam” – szólt valakinek Kocsis az ellenzéki padsorok irányába. A fideszes politikus nem minősítené Szabó Tímea panelgyűjteményét, és furcsállja, hogy a néhány éve még uniós zászlót égető Jobbik elnöke ma már ragaszkodik az EU-s intézményekhez.

Kocsis Gyurcsánynak célozva elmondta, hogy „ön az egyetlen, akinek erkölcsről ebben az épületben semmilyen mondandója nem lehet”. A frakcióvezető szerint a Fidesznek az esne jól, ha Gyurcsány eltűnne a magyar közéletből, mert ő az, aki „hazudott és rátámadt a saját népére”.

Simicskó István a KDNP-frakció nevében megköszönte a miniszterelnök tájékoztatását és a kormány munkáját. A frakcióvezető azt mondta, voltak olyan ellenzéki felszólalók, akik életükben még nem oldottak meg semmilyen válságot, például a Jobbik. Mások viszont szembesültek már válsággal, de azt nem tudták jól megoldani. Ez eddig csak a Fidesz–KDNP kormánynak sikerült.

Simicskó kitért a száz évvel ezelőtt spanyolnáthajárványra, és azt mondta, ott volt kevesebb áldozat 100 éve is, ahol szigorúan betartották a komoly járványvédelmi előírásokat, az olyan típusú döntésekkel, mint amilyeneket az Orbán-kormány hozott. A kormány szeretné elérni, hogy mielőbb minél több embert tudjanak beoltatni. A kormány ugyancsak helyesen jár el, amikor a gazdaságot próbálja élénkíteni, beindítani azokkal az ösztönző eszközökkel, amelyeket a miniszterelnök említett felszólalásában.

Történelmi cselekedetnek nevezte a hitelmoratórium bevezetését, csakúgy mint a 13. havi nyugdíj visszaépítését. Az pedig nem igaz, hogy nincs párbeszéd a társadalommal, hiszen a kormány az elmúlt 10 évben folyamatosan konzultált az emberekkel. 

Az MSZP frakcióvezetője szerint a legrosszabb forgatókönyv valósult meg a járvány kapcsán, mert nyáron nem készítették fel az egészségügyi rendszert. A kormányzat bebizonyította, hogy nem minden élet számít, hanem csak a kiváltságosoké – mondja. 

Tóth Bertalan úgy gondolja, hogy Orbán nem vállalja a felelősséget, de arra egyébként sem kapott felhatalmazást, hogy „alaptörvénybe foglalják a lopást”, vagy például „tönkretegyék az SZFE-t”. 

A szocialista politikus adatokról is beszámolt: körülbelül másfél millió ember van részmunkaidőben, 520 ezer nyugdíjas százezer forint alatti ellátást kap, 275 ezer nyugdíjast fenyeget a lecsúszás veszélye, és több tízezer vállalkozás jutott a tönk szélére. Mészáros Lőrinc cégeinek, a teniszszövetségnek, vagy a Mathias Corvinus alapítványnak segítettek, de azoknak nem, akiknek tényleg kellett volna.

Tóth az oltással kapcsolatos bizalmatlanságért is a kormányt hibáztatja, mert „összevissza kommunikálnak”.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke azt mondta: ma 30 éves csúcson van az államadósság, és ez nem mindennapi rekord, amit a kormánynak sikerült összehoznia. Januárban 299 ezer álláskereső volt nálunk, 49 ezerrel több, mint tavaly év elején, tehát ne csúsztasson a kormányfő, amikor azt állítja, hogy ugyanannyian dolgoznak, mint a járvány kezdete előtt. 70 ezer ember tb-ellátása szűnt meg, ez 6 milliárd forintot jelentene a kormánynak, miközben 64 milliárdot adnak a Semjén Zsolt-féle Vadászati Világkiállításra. 

Büszke a kormány a 13. havi nyugdíj visszaemelésére, miközben tavaly csak 3 százalékkal emelték meg a nyugdíjakat és az egekbe szöktek az élelmiszerárak. 15 egyetemet privatizáltak, hogy agymossák a fiatalokat, és szó nincs arról, hogy korszerűsítik a felsőoktatást. Az emberek megsegítése helyett ilyesmikre költenek: 192 milliárd atlétikai központra, 83 milliárd a Budapest–Belgrád-vasútvonalra, 40 milliárd mindenféle épületfelújításra. Ezt követően a házelnök elvette a szót a képviselőnőtől.

Az LMP társelnöke szerint a múlt évben négy százaléknál kevesebb volt a nyugdíjemelés, miközben az élelmiszerárak az egekbe szöktek. A 13. havi nyugdíj első hetének összege nem elegendő arra, hogy kompenzálja az idősek elszegényedését. „Ön ezt nyilván nem érti”, mert akinek ilyen gazdag a családja, annak nem kell attól félnie, hogy nem lesz mit ennie, vagy nem tudja kifizetni a fűtésszámlát.

Schmuck leszögezte: az emberek félelmei valósak, tisztességesen dolgozó emberek jobb esetben csak a bevételeiket, rosszabb esetben az egész életük munkáját elveszítették. Az LMP társelnöke úgy látja, hogy azoknak, akik bajba kerültek, a kormány gyakorlatilag semmit nem adott, „minden más mellébeszélés”.

A DK elnöke szerint nem tisztességes, hogy az ellenzéket oltatásellenesnek állítja be a kormányfő. Gyurcsány Ferenc is azt mondta: nagyfokú érzéketlenség tapasztalható a kormány részéről az emberek iránt, és csak a sajátjait segíti. A DK frakcióvezetője a felsőoktatás átalakítása kapcsán azt mondta, hogy gyakorlatilag egy kis csoportnak, az alapítványi kuratóriumoknak odaadják a nemzeti vagyon egy részét. Ez nemcsak hazafiatlanság, hanem a magyar felemelkedés zálogának elárulása, és ez súlyos bűn. Gyurcsány szerint zavarja a kormányzó pártokat, hogy az ellenzéknek mára sikerült összezárni és egységes arculatot mutatni. 

Jakab Péter szerint nem nagyon tudtuk meg, hogyan tervezik újraindítani a gazdaságot. Óriásplakátokat látott, és négyszázalékos minimálbér-emelést, ami 140 forintot jelent. „Mintha egy kicsit döntésképtelen lenne” – mondja a Jobbik elnöke Orbánnak, hozzátéve, hogy arra a „bohóckodásra” most nincs idő, amit a konzultáció jelent.

Jakab úgy látja, az oltáshoz nem lehet előnyöket rendelni, mert ezzel másnak hátrányt okoznak. Az nem fordulhat elő, hogy Magyarországon jogfosztott helyzetbe kerüljenek olyanok, akik például a kínai vakcinával nem akarják beoltatni magukat. „Mint valami afrikai kuruzsló, vagy kínai gyógyszerügynök”, úgy viselkedik Jakab szerint a kormányfő. A frakcióvezető szerint ez emberkísérlet és zsarolás, „tudom, hogy a haveri körében a zsarolás menő dolog”, de ez nem Oroszország és Kína, hanem egy uniós tagállam.

Jakab szerint, ha késve vagy kevés oltóanyag érkezik az EU-tól, akkor az Orbán értékét és lobbierejét mutatja, mert ki szeret egyezkedni olyannal, aki köpdösi és zsarolja Európát?

Kérdőre vonta Orbánt, hogy miért kell neki a korlátlan hatalom, ha csak ennyit tudott elérni. Példákat is hoz: hogy Mészáros „meg a többi semmirekellő” felújítassa a szállodáit, hogy kitömjék az alapítványokat, hogy módosítsák a választási törvényt és csökkentsék az önkormányzatok forrásait.

Jakabtól nem kapja meg az újabb felhatalmazást, „egyszer volt Budán kutyavásár”, elszámoltatást viszont fog kapni. A Jobbik elnöke szerint a gazdaságvédelmi alapból meg lehetett volna menteni a komplett gazdaságot és például a vendéglátószektort, de történelmi bűnként nem a népet mentette, hanem saját magukat. 

Az ellenzéki politikus szerint „akiket ma kifoszt, azok holnap kormányváltó tömeg lesznek”.

A magyar gazdaság a járvány előtt Európa egyik legstabilabb és gyorsan növekvő gazdasága volt, alacsony költségvetési hiánnyal, rekordmagas foglalkoztatottsággal, növekvő jövedelmekkel és befektetésvonzó képességgel. Ehhez párosult önbizalom és optimizmus. A járvány viszont nagyot ütött a gazdaságon. A válságkezelésük lényege a munkahelyek megvédése volt, „ha munka van, minden van” – ez a felfogásuk. Az erős és célzott támogatási rendszer eredménye, hogy 250 ezer munkahelyet sikerült megvédeni. Beruházási támogatást adtak 1434 vállalkozásnak, ez 280 ezer munkahely megtartását és létrehozását segítette. Az olcsó hitelekkel közel 40 ezer vállalkozásnak segítettek. Az így gazdaságba áramoltatott források több mint fele a mikro- és kisvállalkozásokhoz ment. Ezek az intézkedések eredményesek; decemberben ugyanannyian dolgoztak, mint a járvány előtt.

Ha lesz elég vakcina, hozzákezdenek a korlátozások fokozatos és észszerű lazításához. A gazdaság-újraindítási akciótervben a hazai gazdaságot adócsökkentéssel, munkahelyekkel és beruházásokkal lehet serkenti. Az akcióterv lépései a lakások áfájának 5 százalékra csökkentése; 3 milliót lehet fordítani lakásfelújításokra; folyamatos a bértámogatás; jön az orvosok körében a béremelés; a négylépcsős 13. havi nyugdíj. A 25 év alattiaknál elengedik a személyi jövedelemadót, és a kisvállalkozásoknak 10 millió forintig kamatmentes kölcsönt biztosítanak.

A járványgörbe 10 napja nem csökken, a lefelé tartó járványgörbe megállt, és elképzelhető emelkedés is. Ezért kell az Országgyűlés további felhatalmazása az eddig meghozott intézkedések fenntartására. A kormány újra akarja indítani a gazdaságot és a normális életet. Az újraindítás feltétele a vakcina, mert másképpen visszatér a vírus. Vagyis a legfontosabb feladat gyorsan és minél több vakcinát beszerezni. Olyan vakcina kell, amivel máshol már milliókat beoltottak, tehát biztonságos. Ezért vettünk a nyugati mellé kínai és orosz vakcinát, egymilliót az oroszoktól, a kínaiaktól pedig ötmilliót.

Április elejére a kétmillió főt meghaladhatja a beoltottak száma, vagyis a veszélyeztetettek nagy részét be tudjunk oltani. Az oltás tekintetében minden nap számít, és nem szabad a vakcinából politikai kérdést csinálni – mondta a kormányfő.

Minden döntésük azon alapszik, hogy miközben meghallgatják a járványügyi szakemberek véleményét, figyelnek az emberek véleményére is. Ezért tartottak járványügyi konzultációt. Csak olyan korlátozásokat van értelme bevezetni, amit a többség elfogad – mondja Orbán. A kormány a válságkezelés idején is igényt tart az emberek támogatására. A járványnak még nincs vége, de az oltással új szakaszba léptek. Vannak, akik azt gondolják, hogy az oltások beadásával egy időben elkezdődhet a korlátozások feloldása, mások óvatosságra intenek, mert a járvány Európában felszálló ágban van. Ezért újra konzultációt indítanak; hét fontos kérdésben kérik az emberek véleményét.

Ez a két hónap, ahogy az elmúlt egy év is a koronavírussal szembeni küzdelemről szólt, november 11-én korlátozó intézkedéseket vezettünk be – kezdi Orbán Viktor. A kormányfő szerint nagy a kísértés, hogy az elhúzódó járvány idején a politikai döntéshozók járványügyi szakembernek képzeljék magukat, bár némi jártasságra ők is szert tesznek. A döntés felelősségét nem kívánják áthárítani, a védekezés megszervezése és irányítása kormányzati feladat, de ragaszkodnak hozzá, hogy a járványügyi szakemberek véleménye a lehető legnagyobb súllyal jelenjen meg.

A járványadatok egész Európában növekednek, a magyar emberek a nyári konzultáció során egyértelművé tették, hogy működnie kell az országnak, ezért tartották nyitva a munkahelyeket és az általános iskolákat; szükség volt a kijárási tilalomra, a közösségi helyek bezárására, a rendezvények és a sportesemények látogatásának megtiltására. Orbán leszögezte, hogy a válságkezelésük következetes, lényegében november óta nem változtattak az intézkedéseken, ezért sikerült a járványt keretek közé szorítani. Akik más utat jártak és folyamatos változtatásokban hittek, akik Nyugat-Európában karácsonykor újranyitottak, azoknál hatalmas erővel jött a harmadik hullám.

A miniszterelnök vélhetően beszél majd a gazdaságról éppúgy, mint a járványhelyzetről.