Kötelezővé tehető-e a koronavírus elleni védőoltás?

Tavaly december 8-án, vagyis 5 hónappal ezelőtt indult el vakcinainfo.gov.hu weboldal, ahol néhány lépésben regisztrálni lehet a koronavírus elleni védőoltásra. Kezdetben csak lassan haladt a vakcináció, mivel bár sokan jelentkeztek, nem érkezett elegendő mennyiségű oltóanyag hazánkba. Idővel ez megfordult, és mára már majdnem ötmillió a beoltottak száma, a regisztráltaké pedig meghaladja az 5 milliót. Aki eddig jelentkezett, még májusban felveheti a vakcinát, ám nagy kérdés, hogy mi lesz ezután, hisz érezhetően csökken azok száma, akik igényt tartanak az oltásra.

„Védettségi igazolványt viszont mindenki szeretne, főleg abban az esetben ha az élet egyre több területén válik majd feltétellé” – jelentette ki lapunknak Boldogkői Zsolt virológus. Mint ismert, jelenleg csak a védettek vehetik igénybe az éttermek belső tereit, és ők mehetnek csak szállodába, edzőterembe és fürdőbe, valamint még az elektív műtétek előtt is fel kell mutatni a hivatalos okmányt. A szakember szerint viszont ez még csak a kezdet.

„Azon országok – például az USA, Izrael és az Egyesült Királyság –, ahol jól áll az oltási program, a magyarhoz hasonló problémával szembesülnek: az oltási hajlandóság elér egy szintet, ahonnan már nem, vagy csak nagyon lassan növekszik tovább. Ezen a helyzeten csak a jelenleginél drasztikusabb eszközök bevetésével lehetne túllendülni. Például, hogy a tömegközlekedési eszközöket is csak a védettek vehessék igénybe, de bizonyos szakmák képviselői számára kötelezővé is válhat az oltás. Ezek jellemzően azok a foglalkozások, ahol a találkozásokból adódóan nagy a járványügyi kockázat, gondoljunk itt az egészségügyi dolgozókra, a pedagógusokra, a bolti eladókra, vagy épp a szolgáltatókra, fodrászokra, kozmetikusokra” – mondta Boldogkői Zsolt, hangsúlyozva, hogy eddig még egyetlen ország sem mert ilyen kemény lépéseket tenni.

Véleményük szerint, amennyiben nem alakul ki a nyájimmunitás, akkor a járvány velünk marad, még ha időszakosan, például a nyári hónapokban minimálisra is csökkenhet a fertőzöttek száma.

„Ha ez a vírus látható nyomokat hagyna a bőr felszínén, akkor sokkal magasabb lenne az oltási hajlandóság. Ettől függetlenül még van egy meggyőzhető réteg, akik eddig csak szimplán nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Ugyanakkor sokan ellenzik az oltást, ki a különböző álhírek, téveszmék és felkorbácsolt indulatok okán, míg mások szabadságharcosként tekintenek a járványra, és nem engedik, hogy beleszóljanak az életükbe. Az oltásellenesek saját magukra és másokra is veszélyt jelentenek” – tette hozzá a virológus.

Dr. Bense Tamás gyermekgyógyász és háziorvos ennél egy fokkal bizakodóbb, a regisztrálók körét ugyanis még nagyban növelheti, ha idővel egyre több korosztály számára lesz elérhető az oltás.

A 16–18 éveseket már most oltják, de hamarosan a kiskamaszok és a kisgyerekek oltása is elérkezik, illetve nagyon remélem, hogy ősszel már a 2–3 éves korosztály is védetté válhat. Mindez ösztönzőleg hathat azokra a szülőkre, akik eddig saját magukat nem féltették annyira, hogy felvegyék a vakcinát

– mondta az orvos, aki szerint az elsődleges cél, hogy elérjük a 70 százalékos átoltottságot, a 80 százalékról pedig egyelőre csak álmodozni lehet.

„Ha ismét érkezik hazánkba egy agresszívabb mutáns, akkor különös veszélyben vannak azok, akik még nem éltek a vakcináció lehetőségével. Emellett az oltatlanokat itthon és külföldön is számtalan helyről kirekesztik majd, így ha az egészség önmagában nem elég indok, akkor ez majd talán jobb belátásra bírja őket” – tette hozzá dr. Bense Tamás.

(Borítókép:  Egy fiatal megkapja a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag a Comirnaty-vakcina első adagját a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban Székesfehérváron 2021. május 14-én.  Fotó: Vasvári Tamás / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!