Világhír lett a Kínát kritizáló budapesti utcanevekből
További Belföld cikkek
- Egy szerencsés magyar több mint 40 millió forinttal gazdagodott
- Itt a friss Michelin-lista, ezek a legjobb magyar éttermek
- Till Tamás édesanyja: A fiunk halálát elfogadtuk, de hogy nem lehet felelősségre vonni a gyilkosát, képtelenek vagyunk
- Magyar Péter: Lázár János bejelentkezett Orbán Viktor helyére
- Szalay Dániel: Magyar Pétert nagyon tolta a Telex
Ismét Magyarországról cikkezik a világsajtó, ezúttal a kínai Fudan Egyetem tervezett campusa körüli, Kína emberi jogsértéseit felhánytorgató utcák nevei miatt.
Mint ismert, Karácsony Gergely budapesti főpolgármester és Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester kezdeményezésére több utca is új nevet kapott. Így született meg
- a Dalai Láma út, mely a száműzetésbe kényszerült tibeti vezetőre utal;
- az Ujgur Mártírok útja, mely a türk népcsoporthoz tartozó muszlim kisebbség erőszakos integrációjára, mások mellett az Egyesült Államok szerint „kulturális népirtásáról” emlékezik meg;
- a Szabad Hongkong út, mely a városállam demokratikus mozgalmának eltiprásának, törvényhozásának Peking általi maga alá gyűrésének állít emléket;
- valamint a Hszie Si-kuang püspök út, mely a hite miatt 28 évet raboskodó katolikus egyházi személyre hívja fel a figyelmet.
A BBC-től kezdve a The Guardianen, a Bloombergen és a Hong Kong Free Pressen át a Jakarta Postig számos angol nyelvű lap foglalkozott a magyar kormánynak és a Pekingnek középső ujjat mutató lépéssel. Több lap emlékeztet, hogy úgy épül fel egy autoriter ország egyetemének a campusa, hogy Budapesten előtte a magyar kormány elüldözte a liberális elveket valló CEU-t, valamint kihangsúlyozzák a projekt költségeit, melyeket a kínai államtól felvett hitellel fedezne Budapest. A The Guardian például azt írja: a projekt fokozza az aggodalmakat Magyarország növekvő keleti orientációja és a Kína irányába történő eladósodása miatt.
Fricskának jó, de Kína megjegyezte magának
Kormánypárti tisztségviselők egyértelműen elítélték a lépést, ki finomabb, ki erősebb bírálatokat fogalmazott meg. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint az utcanevek „politikai gagnek” elmennek, de nem fog segíteni az ujgurok és a hongkongiak helyzetén. Ezzel a KDNP-elnök valamelyest elismerte, hogy az említett emberek helyzete nem rózsás Kínában.
Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója pedig villámgyorsan átírta vonatkozó Facebook-bejegyzését, amelyben azt rótta fel Karácsony Gergelynek, hogy nem az üldözött keresztényeknek állít emléket. Valaki szólhatott neki, hogy Hszie Si-kuang püspök Kínában üldözött keresztény volt.
Az utcaátnevezés megosztja a magyar szakértőket, egy dologban azonban egyetértenek:
Kína nem fogja egyhamar elfelejteni a szurkálódást.
Demkó Attila, a Matthias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője azt sérelmezte: miközben a jelen fővárosi és kerületi koalíció egy jelentős pártjában a határon túli magyarellenes jogsértések esetében az érzékenység közel nulla, addig óriási az érzékenység a világ túlsó felén élőkkel kapcsolatban.
A szakértő hozzátette:
ha az ilyen fricska kormányzati szinten menne, annak hamar meglennének a hátrányos gazdasági következményei.
Megjegyzendő, hogy a nemzetközi, főként nyugati bírálatok szerint Kína a geopolitikai játszmákban nem habozik gazdasági fölényét nyomásgyakorlásra használni.
Baranyi és Karácsony elképzelése az lehetett, hogy kellemetlen helyzetbe hozzák a vezető tisztségviselőket azzal, hogy ha el akarnak látogatni egy kínai delegációval a Fudan Egyetem építkezési területére, végig kell sétálni az Ujgur Mártírok útján.
Első látásra szellemes fricskának tűnik, de tudni kell, hogy a kínaiak nem így fogják felfogni, mert számukra a dalai láma, az ujgur szeparatisták vagy a hongkongi tüntetők nem a kommunista párt vagy rendszer, hanem a kínai nemzet ellenségei, vagyis a gesztus nem a pekingi kormányt sérti, hanem 1,4 milliárd kínai embert
– nyilatkozta Salát Gergely Kína-szakértő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kínai tanszékének vezetője a Blikknek.
A kínai állami médiának köszönhetően az utcanevek a kínai átlagember számára értelmezhetetlenek:
- Hongkong már nem brit gyarmat, vagyis régóta szabadnak tartják,
- az ujgurok elnyomásáról nem hallani, de az ujgur terrortámadásokra emlékeznek,
- Hszie Si-kuangot pedig nem is ismerik.
Egyedül a dalai láma mond valamit a latin betűt olvasni tudó kínainak – magyarázta Salát Gergely, hozzátéve: lehet, nem a legjobb ötlet egy miniszterelnök-jelölttől belerúgni a világ egyik legnagyobb hatalmába, mert az 2022 után sem fog eltűnni a térképről.
Apatóczky Ákos Bertalan, a Károli Gáspár Református Egyetem Kínai tanszékének vezetője ugyancsak a Blikknek úgy fogalmazott, az utcanevek minden bizonnyal kiváltják a pekingi külügy rosszallását, de nem fogja befolyásolni a magyar–kínai kapcsolatokat, mint ahogy az sem befolyásolta, amikor a Fidesz még ellenzékben Tibet miatt tüntetett.