Javul a romák helyzete Magyarországon, de még mindig kevés köztük a diplomás

A koronavírus-járvány a roma hallgatók életében is számos nehézséget okozott. Még ha a digitális oktatás nem is jelentett gondot, a közösség hiánya mindenkit megviselt. Emellett a megélhetés miatt többen is úgy döntöttek, hogy munkát vállalnak, ami nemegyszer a tanulás rovására ment. Mindezek ellenére örömteli, hogy a tavalyi évben is a legkülönbözőbb, mintegy negyvenféle szak közül válogattak a felsőoktatást választó roma diákok, ami a korábbi években nem igazán volt jellemző.

Tíz-tizenöt éve a túlnyomó többség zenei vagy valamilyen szociális területen tanult tovább, de úgy gondolom, hogy ebben egy komoly társadalmi nyomás is szerepet játszott. Mintha mások szerették volna megmondani, hogy mire alkalmasak a roma gyerekek, pedig a válasz egyszerű: megfelelő támogatással belőlük is kiváló kutató biológusok, orvosok, matematikusok, tanárok, jogászok, gazdasági szakemberek lehetnek

– jelentette ki az Indexnek Langerné Victor Katalin.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 15–24 éves roma fiataloknak csupán az 1,3 százaléka vesz részt a felsőoktatásban, míg a nem romák között ez az arány 19, 8 százalék.

„A romák továbbtanulási esélyei így is javultak, hisz míg 2013-ban csak a 0,4 százalékuk szerzett diplomát, ez a szám ma már tartósan egy-két százalék körül mozog, ami még mindig jelentősen elmarad attól az értéktől, amit kitűztünk célul” – kommentálta az adatokat a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár, visszacsatolva oda, hogy az ideális az lenne, ha a hátrányos helyzetű diákok továbbtanulási aránya is megközelítené a húsz százalékot.

Az eredetileg fejlesztőpedagógus végzettségű Langerné Victor Katalin szerint már annak is komoly veszélye van, ha hároméves kor előtt nem indul el a megfelelő idegrendszeri fejlődés, azt ugyanis később már nem vagy csak nagyon nehezen lehet bepótolni.

Még ha távolinak is tűnik ez az életkor a diplomás évektől, a problémák mindig az alapoknál kezdődnek. Bármennyire is jól gondoskodik a gyermekéről egy alacsony iskolázottságú roma szülő, azzal a legtöbben nincsenek tisztában, hogy melyek azok a beszéd- és mozgásfejlesztő gyakorlatok, amelyek elengedhetetlenek a későbbiekben

– jelentette ki a helyettes államtitkár. Hozzátette: ettől függetlenül elmondhatjuk, hogy a roma gyerekek körében az általános iskolát végzők aránya kilencven százalék fölé emelkedett. Ez azt jelenti, hogy szinte mindenki továbbtanul középiskolában, ahonnan megfelelő hozzáállással és támogatással az egyetem sem elérhetetlen.

Bővülnek a lehetőségeik

Számos kezdeményezés indult a romastratégia – hivatalos nevén a Magyar Nemzeti Felzárkózási Stratégia – részeként 2011 óta, amelyet folyamatosan fejlesztenek, bővítenek. Több olyan ösztöndíjprogram van ma hazánkban, amely megerősíti a diákokat abban, hogy tanulni bizony érdemes.

• Egyre több olyan tanoda van, amely középiskolás diákokat is fogad, segíti a gyerekeket.
• Folyamatosan nő a roma szakkollégiumi hálózatban részt vevők aránya is. Azon túl, hogy a tanuláshoz támogatást, idegen nyelvi képzést kapnak magas óraszámban, a hátrányos helyzetű, többnyire roma hallgatók itt korábban soha nem látott kapcsolati tőkére tehetnek szert.
• Az Útravaló Ösztöndíjprogram keretein belül a középiskolában havonta 15-20 ezer forintot kapnak azok a hátrányos helyzetű, nagy arányban roma tanulók, akik jól tanulnak – nem kell színötösnek lenniük –, de fontos feltétel, hogy ne rontsanak tanulmányi átlagot, ezzel ösztönzik őket a jó teljesítményre.
• Az Út a diplomához programban évente kilencszáz fiatal kap az egyetemi tanulmányai mellé 150 ezer forintos ösztöndíjat, a költségtérítéses hallgatók tandíjának pedig a nyolcvan-kilencven százalékát fedezik.
• Az Arany János Kollégiumi Programot főként azoknak találták ki, akik elmaradott, szegény régiókban élnek, amelynek a közelében nincs érettségit adó középiskola.

Féltik a gyerekeket az előítéletektől

Kende Ágnes szociológus a fent említett programok és kezdeményezések ellenére is úgy véli, hogy a roma gyerekek sorsa kezdetektől fogva megpecsételt. A jelenség hátterében az áll, hogy a magyarországi iskolarendszer rendkívül szelektív, ami azt jelenti, hogy a társadalmi háttér döntően meghatározza a gyerekek továbbtanulási esélyeit.

„Nagyon gyakran azt látjuk, hogy bármennyire szeretnének a roma szülők a saját gyerekeiknek magasabb iskolai végzettséget, mint amivel ők rendelkeznek, az esetek döntő részében ez a törekvés kudarcba fullad. A legtöbb esetben nincs meg a lehetőségük arra, hogy kitörjenek abból a helyzetből, amelybe beleszülettek, a társadalmi mobilitásra csak nagyon kevésszer van példa” – jelentette ki az Indexnek Kende Ágnes, aki rámutatott arra is, hogy a szegregált iskolákból nem vagy csak nagyon kivételes alkalmakkor vezet út az egyetemekre. Mint mondja, azokban az iskolákban, ahol csak roma diákok tanulnak, az oktatás színvonala is jóval alacsonyabb, ezt a kompetenciamérések eredményei is jól szemléltetik, nem beszélve az elkülönítés okozta pszichés kárról, amelyet tanulmányaik alatt elszenvednek.

„Sokkal könnyebb dolga van azoknak a roma diákoknak, akik integrált iskolákban tanulhatnak. Mindezek ellenére általánosságban igaz a roma szülőkre, hogy féltik a gyerekeket az előítéletektől, hogy mi lesz velük, ha új városba kerülnek, teljesen új közegbe. A társadalmunknak ebben még sokat kell fejlődnie” – mondta a szociológus.

(Borítókép: Roma közösség 2013. szeptemer 13-án Romániában. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)