Krisztina
19 °C
25 °C

Javul a romák helyzete Magyarországon, de még mindig kevés köztük a diplomás

GettyImages-180873134
2021.06.27. 13:26
Csupán a roma fiatalok 1,3 százaléka jut el a diplomaszerzésig, míg a nem romák körében ez a szám 19,8 százalék. Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerint a probléma több összetevős, sokan már kiskorban nem kapják meg azokat az alapokat, amelyekre a későbbiekben építkezni lehetne. Kende Ágnes szociológus, oktatáskutató pedig arról beszélt lapunknak, hogy a roma szülők egy jelentős része még mindig tart attól, hogyan illeszkedik be gyermeke egy új, ismeretlen közegbe.

A koronavírus-járvány a roma hallgatók életében is számos nehézséget okozott. Még ha a digitális oktatás nem is jelentett gondot, a közösség hiánya mindenkit megviselt. Emellett a megélhetés miatt többen is úgy döntöttek, hogy munkát vállalnak, ami nemegyszer a tanulás rovására ment. Mindezek ellenére örömteli, hogy a tavalyi évben is a legkülönbözőbb, mintegy negyvenféle szak közül válogattak a felsőoktatást választó roma diákok, ami a korábbi években nem igazán volt jellemző.

Tíz-tizenöt éve a túlnyomó többség zenei vagy valamilyen szociális területen tanult tovább, de úgy gondolom, hogy ebben egy komoly társadalmi nyomás is szerepet játszott. Mintha mások szerették volna megmondani, hogy mire alkalmasak a roma gyerekek, pedig a válasz egyszerű: megfelelő támogatással belőlük is kiváló kutató biológusok, orvosok, matematikusok, tanárok, jogászok, gazdasági szakemberek lehetnek

– jelentette ki az Indexnek Langerné Victor Katalin.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 15–24 éves roma fiataloknak csupán az 1,3 százaléka vesz részt a felsőoktatásban, míg a nem romák között ez az arány 19, 8 százalék.

„A romák továbbtanulási esélyei így is javultak, hisz míg 2013-ban csak a 0,4 százalékuk szerzett diplomát, ez a szám ma már tartósan egy-két százalék körül mozog, ami még mindig jelentősen elmarad attól az értéktől, amit kitűztünk célul” – kommentálta az adatokat a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár, visszacsatolva oda, hogy az ideális az lenne, ha a hátrányos helyzetű diákok továbbtanulási aránya is megközelítené a húsz százalékot.

Hazánkban 2015 óta hároméves kortól kötelező az óvoda. Azt megelőzően a romák körében előfordult, hogy a gyerekek csak öt-hat éves korban mentek óvodába, esetenként azt teljes egészében kihagyták, és az iskolában kerültek először közösségbe.

Az eredetileg fejlesztőpedagógus végzettségű Langerné Victor Katalin szerint már annak is komoly veszélye van, ha hároméves kor előtt nem indul el a megfelelő idegrendszeri fejlődés, azt ugyanis később már nem vagy csak nagyon nehezen lehet bepótolni.

Még ha távolinak is tűnik ez az életkor a diplomás évektől, a problémák mindig az alapoknál kezdődnek. Bármennyire is jól gondoskodik a gyermekéről egy alacsony iskolázottságú roma szülő, azzal a legtöbben nincsenek tisztában, hogy melyek azok a beszéd- és mozgásfejlesztő gyakorlatok, amelyek elengedhetetlenek a későbbiekben

– jelentette ki a helyettes államtitkár. Hozzátette: ettől függetlenül elmondhatjuk, hogy a roma gyerekek körében az általános iskolát végzők aránya kilencven százalék fölé emelkedett. Ez azt jelenti, hogy szinte mindenki továbbtanul középiskolában, ahonnan megfelelő hozzáállással és támogatással az egyetem sem elérhetetlen.

Bővülnek a lehetőségeik

Számos kezdeményezés indult a romastratégia – hivatalos nevén a Magyar Nemzeti Felzárkózási Stratégia – részeként 2011 óta, amelyet folyamatosan fejlesztenek, bővítenek. Több olyan ösztöndíjprogram van ma hazánkban, amely megerősíti a diákokat abban, hogy tanulni bizony érdemes.

  • Egyre több olyan tanoda van, amely középiskolás diákokat is fogad, segíti a gyerekeket.
  • Folyamatosan nő a roma szakkollégiumi hálózatban részt vevők aránya is. Azon túl, hogy a tanuláshoz támogatást, idegen nyelvi képzést kapnak magas óraszámban, a hátrányos helyzetű, többnyire roma hallgatók itt korábban soha nem látott kapcsolati tőkére tehetnek szert.
  • Az Útravaló Ösztöndíjprogram keretein belül a középiskolában havonta 15-20 ezer forintot kapnak azok a hátrányos helyzetű, nagy arányban roma tanulók, akik jól tanulnak – nem kell színötösnek lenniük –, de fontos feltétel, hogy ne rontsanak tanulmányi átlagot, ezzel ösztönzik őket a jó teljesítményre.
  • Az Út a diplomához programban évente kilencszáz fiatal kap az egyetemi tanulmányai mellé 150 ezer forintos ösztöndíjat, a költségtérítéses hallgatók tandíjának pedig a nyolcvan-kilencven százalékát fedezik.
  • Az Arany János Kollégiumi Programot főként azoknak találták ki, akik elmaradott, szegény régiókban élnek, amelynek a közelében nincs érettségit adó középiskola.

Féltik a gyerekeket az előítéletektől

Kende Ágnes szociológus a fent említett programok és kezdeményezések ellenére is úgy véli, hogy a roma gyerekek sorsa kezdetektől fogva megpecsételt. A jelenség hátterében az áll, hogy a magyarországi iskolarendszer rendkívül szelektív, ami azt jelenti, hogy a társadalmi háttér döntően meghatározza a gyerekek továbbtanulási esélyeit.

„Nagyon gyakran azt látjuk, hogy bármennyire szeretnének a roma szülők a saját gyerekeiknek magasabb iskolai végzettséget, mint amivel ők rendelkeznek, az esetek döntő részében ez a törekvés kudarcba fullad. A legtöbb esetben nincs meg a lehetőségük arra, hogy kitörjenek abból a helyzetből, amelybe beleszülettek, a társadalmi mobilitásra csak nagyon kevésszer van példa” – jelentette ki az Indexnek Kende Ágnes, aki rámutatott arra is, hogy a szegregált iskolákból nem vagy csak nagyon kivételes alkalmakkor vezet út az egyetemekre. Mint mondja, azokban az iskolákban, ahol csak roma diákok tanulnak, az oktatás színvonala is jóval alacsonyabb, ezt a kompetenciamérések eredményei is jól szemléltetik, nem beszélve az elkülönítés okozta pszichés kárról, amelyet tanulmányaik alatt elszenvednek.

„Sokkal könnyebb dolga van azoknak a roma diákoknak, akik integrált iskolákban tanulhatnak. Mindezek ellenére általánosságban igaz a roma szülőkre, hogy féltik a gyerekeket az előítéletektől, hogy mi lesz velük, ha új városba kerülnek, teljesen új közegbe. A társadalmunknak ebben még sokat kell fejlődnie” – mondta a szociológus.

(Borítókép: Roma közösség 2013. szeptemer 13-án Romániában. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)