Megvannak a felvételi ponthatárok

Ma este nagyon boldogok vagy szomorúak lehetnek mindazok, akik felsőoktatási tanulmányokra készülnek szeptembertől. Az Oktatási Hivatal ugyanis a felvi.hu honlapon közzétette az idei felvételi ponthatárokat.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint idén mintegy 110 ezren várták a nagy pillanatot. A bevált gyakorlat szerint valamennyi felvételizőt SMS-ben értesítenek arról, hogy az általa megjelölt melyik képzésre került be. Az Eduline arra figyelmeztet, hogy az értesítések akár órákat is késhetnek.

Mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt.

A felvételi ponthatárt

• az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma,
• a jelentkezők által megjelölt jelentkezési sorrend és
• az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám

figyelembe vételével állapítják meg. Utóbbi az állami ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók összlétszáma, vagyis összesen ennyi elsőévest vehet fel az adott felsőoktatási intézmény. Az egyes szakok minimális és maximális kapacitását a Felvi oldalán lehet megnézni.

Több szakon meghúztak úgynevezett előzetes ponthatárokat is, de az elmúlt években többször volt példa rá, hogy ezeken változtattak. A legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt néhány ponttal emelkedett a limit.

Az idei felvételin is fontos szabály, hogy az alap- és osztatlan képzésekre 280 pont alatt nem lehet bekerülni. Tehát aki nem éri el ezt a minimumponthatárt, az sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait.

Egy év kihagyás után újra megrendezik a hivatalos ponthatárváró eseményt több városban is. Budapesten az ingyenes Pont Ott Partin az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lágymányosi campusán este fél 11-ig koncerteken és más programokon ünnepelhetnek a sikeresen felvételizők. Belépni csak a koronavírus elleni védettség igazolásával lehet, alkohollal viszont nem.

Több mint százezren jelentkeztek

Nőtt a továbbtanulási kedv, tavalyhoz képest 11 százalékkal emelkedett a felsőoktatásba jelentkezők száma – hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a közszolgálati televízióban.

Bódis József a felvételi ponthatárokat ismertető rendezvény előtt azt mondta: tavalyhoz képest ebben az évben 10 300-zal többen, mintegy 102 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba. Az államtitkár nagyon jónak értékelte ezeket a számokat, és hozzátette, hogy a fiatalok szeretnének diplomát szerezni, „nőtt az oklevél és a diploma presztízse”. A fiatalok „olyan jövőképet képzelnek maguknak, amelyben a képzettség és a minőség komoly szerepet kap” – fogalmazott az államtitkár.

Mint kifejtette, nőtt az érdeklődés az agrár- és pedagógusképzések, valamint a műszaki-informatikai képzések, valamint az orvosképzés iránt is. A „slágerszakok” továbbra is a gazdaságtudományi képzések.

Bódis József beszámolt arról is, hogy az új külföldi hallgatók számáról még nincsenek pontos adatok, de összességében az elmúlt években a felsőoktatás „nemzetköziesítési programja” sikerrel járt. Ennek köszönhetően több mint 38 ezer külföldi hallgató tanul Magyarországon, ezt a számot tovább kívánják emelni.

Első az ELTE

Az Eduline közzétett egy listát arról, hogy melyik egyetemeket jelölték meg a legtöbben a 2021-es felvételin:

1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (26 562)
2. Debreceni Egyetem (16 189)
3. Budapesti Gazdasági Egyetem (14 377)
4. Szegedi Tudományegyetem (14 151)
5. Pécsi Tudományegyetem (13 809)
6. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (10 879)
7. Károli Gáspár Református Egyetem (9672)
8. Szent István Egyetem (8291)
9. Budapesti Corvinus Egyetem (8243)
10. Pázmány Péter Katolikus Egyetem (8145)

Az első helyen álló ELTE képzéseire több mint 11 ezer felvételiző jutott be idén, többségük állami ösztöndíjas helyet szerzett. Pedig sok szakon idén is magas ponthatárokat húztak,

• az osztatlan jogászképzésre 472,
• pszichológiára 449,
• az angol nyelvű nemzetközi tanulmányokra 423 ponttal lehetett bekerülni.

Sőt volt olyan tanári szakpár, ahol 492 az idei ponthatár – jóllehet ott mindössze egy hallgató kezd majd szeptemberben.

Magas pontszámok a Műegyetemen

Csaknem 4800 új hallgatót vesz fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) – tájékoztatta az intézmény az MTI-t. Az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma magas, meghaladja a 425 pontot.

Szeptemberben 4727 elsőéves hallgató veszi birtokba a Műegyetem előadótermeit. Ez az előző évhez képest kétszázalékos növekedést jelent. Az alapképzésekre felvételt nyert jelentkezők száma és átlagpontszáma is magas maradt, sőt a tavalyihoz képest mindkettő nőtt. Az állami ösztöndíjas képzési formában az átlagpontszám kiemelkedően magas, 425 pont feletti, és az önköltséges formában felvettekkel együtt is csaknem 420 pont.

A mesterképzésben több mint ezer diák kezdheti meg ősszel tanulmányait, illetve további több mint ezeregyszázan nyertek felvételt idén januárban a BME valamelyik mesterszakára. A mostani felvételi eljárásban az egyetemre jelentkező csaknem 11 ezer fiatal 21 százaléka valamelyik mesterképzést jelölte meg, négy százalékponttal többen az országos aránynál.

Felhívták a jelentkezők figyelmét, hogy az egyetem a mostani pótfelvételi eljárásban alapképzési szakjainak nagy részén állami ösztöndíjas képzéseket is meghirdet. További részletek a felvi.hu oldalon érhetők el.

Hétezer új hallgató a Debreceni Egyetemen

Évről évre több hallgató választja a Debreceni Egyetemet, az idei általános felvételi eljárásban az intézmény 6958 hallgatót vett fel, 787-tel többet a tavalyinál, ami 13 százalékos növekedést jelent − tájékoztatta az egyetem oktatási rektorhelyettese, Bartha Elek az MTI-t.

Az adatok alapján a Debreceni Egyetemen 4261-en alap-, 1039-en mester-, 974-en osztatlan szakon, 684-en felsőoktatási szakképzésben kezdhetik meg tanulmányaikat. Állami ösztöndíjas képzésben 5871-en, önköltséges finanszírozásban 1087-en tanulhatnak a szeptemberben induló félévben.

A legtöbb hallgatót a gazdaságtudományi karra vették fel, ezt követi a bölcsészettudományi kar, illetve az állam- és jogtudományi kar. Bartha Elek tájékoztatása szerint a legnépszerűbb alapképzésük az ápolás- és betegellátás, az osztatlan jogászképzésre 350 leendő elsőst vettek fel, a mesterképzések közül a pszichológiaképzésre vették föl a legtöbb hallgatót.

Corvinus: több jelentkező, de kevesebb felvett

Idén 24 százalékkal több felvételiző jelentkezett első helyen a Budapesti Corvinus Egyetem képzéseire, mint tavaly. Az angol nyelven induló képzésekre több mint kétszer annyian jelentkeztek első helyen – informálta az intézmény az MTI-t.

A magas szintű, minőségi oktatás érdekében a Corvinus idén a tavalyihoz képest jóval több jelentkezőből kevesebb diákot vett fel alapszakjaira, magasabb ponthatárokkal. Ősztől a Corvinus legnépszerűbb és legnagyobb alapszakja, a gazdálkodás és menedzsment teljesen megújult. Előny, hogy a felvételizőknek nem kell 18 évesen eldönteniük, pontosan melyik üzleti területre szeretnének specializálódni, ráérnek a képzés utolsó évében meghozni ezt a döntést.

Az egyetem jelezte, hogy mesterképzéseire idén is mintegy annyi hallgatót vett fel, mint tavaly, összesen 641-et.

A tíz legnépszerűbb szak ponthatárai

A tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok ponthatárát is megosztotta az Eduline. Ebben szakonként három egyetemet adtak meg állami ösztöndíjas, nappali tagozaton. A legtöbb pont az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogász karára és a Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzésére szükséges.

Magyar nyelvű gazdálkodás és menedzsment szak:

• Budapesti Gazdasági Egyetem: 400
• Corvinus Egyetem: 451
• Eötvös Loránd Tudományegyetem: 410

Kereskedelem és marketing szak:

• Debreceni Egyetem: 400
• Óbudai Egyetem: 400
• Eötvös Loránd Tudományegyetem: 410

Pszichológia szak:

• Eötvös Loránd Tudományegyetem: 449
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 443
• Pécsi Tudományegyetem: 427

Jogász szak:

• Eötvös Loránd Tudományegyetem: 472
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 463
• Szegedi Tudományegyetem: 433

Ápolás és betegellátás szak:

• Debreceni Egyetem: 280 (szülésznő)
• Semmelweis Egyetem: 405 (dietetikus)
• Miskolci Egyetem: 280 (ápoló)

Mérnökinformatikus szak:

• Budapesti Műszaki Egyetem: 385
• Miskolci Egyetem: 280
• Neumann János Egyetem: 280

Nemzetközi gazdálkodás szak:

• Budapesti Gazdasági Egyetem: 400
• Pannon Egyetem: 400
• Corvinus Egyetem: 472 (angol nyelvű)

Pénzügy és számvitel szak:

• Budapesti Gazdasági Egyetem: 400
• Budapesti Műszaki Egyetem: 402
• Miskolci Egyetem: 403

Programtervező informatikus szak:

• Debreceni Egyetem: 356
• Eszterházy Károly Egyetem: 280 (Eger)
• Nyíregyházi Egyetem: 280
• ELTE Informatikai Kar: 411

Kommunikáció- és médiatudomány szak:

• Corvinus Egyetem: 447
• Dunaújvárosi Egyetem: 400
• Eötvös Loránd Tudományegyetem: 414

Többen keresnek albérletet vidéken

A felsőoktatásban tanuló diákok számára nagy fejtörést okozhat a lakás kérdése. Akik valamilyen okból nem a kollégiumokat választják, igyekeznek minél olcsóbb és élhetőbb lakást keresni. A most közölt országos adatok szerint összességében három százalékkal nőtt az előző évihez képest az albérletek iránti érdeklődés, a kereslet növekedése főképp a fővároson kívül volt tapasztalható, ugyanis ott 13 százalékkal többen kerestek albérletet.

Budapesten 150 ezerről 140 ezer forintra csökkent az átlagos albérletek bérleti díja, az átlagos méret pedig 55-ről 53 négyzetméterre csökkent. A legdrágább albérletek az ötödik kerületben, a Corvin-negyedben és a Terézvárosban vannak.

Arra, hogy mire kell figyelni egy lakásbérleti szerződésnél, részletes összefoglalónkban olvashat, ugyanis nem mindegy, milyen megállapodást írunk alá a lakás tulajdonosával.

(Borítókép:  Szekeres Máté  / Index)