Az elemző szerint Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter csak időt húz

Kovács János politikai elemző, Az elemző szemével oldal szerkesztője az Indexnek azt mondta: Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter tandemben való indulásának felvetéséről már a bejelentés pillanatában tudni lehetett, hogy ütközik az előválasztás korábban lefektetett szabályaival, illetve nem fogja az ellenzéki pártok – különösen a DK – támogatását élvezni.

Ebből adódóan maguk az összefogáson belül pólust képező felek is inkább időhúzási, demonstratív szerepet tulajdoníthattak a jelöltpárosról szóló javaslatnak

– jelentette ki.

Szerinte Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter időt kívántak biztosítani a következő napok tárgyalási fordulóihoz, ahol majd a visszalépésről szóló alku paramétereit kell rögzíteni.

Az Index úgy tudja, hogy csütörtökön ismét szó lehet a két polgármester között a visszalépésről. Azt is megírtuk, hogy a miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulójához már nyomtatják a szavazólapokat, amelyeken három név szerepel. Az Országos Előválasztási Bizottság döntése értelmében nem szerepelhet egymás mellett Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter a szavazólapon, ahogy hétfőn kezdeményezték. Ha valaki visszalép közülük, annak a nevét majd filctollal húzzák le a szavazólapról, ezt azonban csak vasárnapig teszik meg, vagyis addig kell döntésre jutnia a két polgármesternek.

Kovács János politikai elemző szerint ez nem lesz könnyű, hiszen Karácsony Gergelynek az MSZP, a Párbeszéd és az LMP nevében is kell tárgyalnia Márki-Zay Péterrel, különösen a listás helyek tekintetében. Úgy véli, a másik cél a politikai pozicionálás és a közfigyelem felkeltése lehetett: a második fordulóban való mozgósításról szól, amelynek kedvezhet a tét egyszerű személyi döntéssé való redukálása, a „Gyurcsány–Dobrev-dilemmához” való viszony kinyilatkoztatása.

Ez elsősorban a Momentum és a Jobbik szavazóinak szólhat, akiknek a szavazatára – az érintett pártok aktív, támogató közreműködése nélkül – is számít a Karácsony–Márki-Zay-szövetség

– fogalmazott Az elemző szemével oldal szerkesztője lapunknak.

Szerinte „nincs sok idő a kötélhúzásra”, mert minden alkudozással, konfliktussal telített nap Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter konszenzusosjelölt-imázsát rombolja, miközben Dobrev Klára igyekszik ezt ellenük fordítani, az „összellenzékiség” bomlasztóiként beállítva „a 2010 előtti kormányzás politikai örökségétől magukat legalább részlegesen elhatárolni igyekvő szereplőket”.

Az elemző a DK ügyes kommunikációs stratégiájának tartja, hogy Dobrev Klárát kivonták a tűzvonalból: helyette a DK vezető politikusai – Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba vagy Vadai Ágnes – szólogatnak be a másik két jelöltnek.

A konfrontáció vállalásával ők végzik el a kommunikációs értelemben piszkos munkát, miközben Kovács János úgy látja:

A politikai elemző arra is rámutatott, hogy míg Karácsony Gergely már virtuális kormányzati pozíciókat osztogat, egyenrangú partnerként beállítva Márki-Zay Pétert, az ellenzéki szövetségen belül a két legjelentősebb frakcióval a DK és a Jobbik rendelkezhet majd, így az ő befolyásuk meghatározó lenne egy esetleges koalícióban. „Ezzel az érintettek tisztában is vannak, nem véletlenül nyújt Jakab Péter passzív támogatást Dobrev Klárának” – tette hozzá Kovács János.

Arra is kitért, hogy az előválasztási folyamat nyilvános versengés, amely a konfliktusos pontokat szükségszerűen felszínre hozza a közös jelölt- és listaállítási folyamat kapcsán.

Aki azt gondolta, hogy a nyilvánosság előtti üzenetek mozgósító, nyomásgyakorló ereje nélkül ezek a viták zárt ajtók mögött lefolytathatók, az valószínűleg szem elől téveszti, hogy egy sokszereplős, sokváltozós képletről beszélünk

– fogalmazott a politikai elemző. Ugyanakkor azt is mondta: az éles üzenetváltások, már most látványosan megjelenő „centrifugális hatások” előrevetítik, hogy „roppant nehéz elképzelni a szereplők kormányképes együttműködését”.

A mai ellenzéki pártok majdani, lehetséges parlamenti többsége esetén a levegőben lógna a kisebbségi kormányzás bizonytalansága, az azzal járó bénultság és kormányzati instabilitás, amelyet csak fokozna a korábbi kétharmad által jelentősen csökkentett politikai mozgástér. Ezt némiképp ellensúlyozhatná egy, az alapvetéseken túlmutató közös program és közös vízió, azonban jelenleg ez is hiányzik

– fejtette ki a politikai elemző.

A hatpárti ellenzék tavaly októberben jelentette be, hogy közös programírásba kezdenek, idén januárban hat pontban rögzítették a közös kormányzás alapelveit. Júniusra jutottak odáig a pártok, hogy elkészült a közös program alapdokumentuma. A közös programra formálisan a végső szót majd a megválasztott közös miniszterelnök-jelölt mondhatja ki.

A miniszterelnök-jelölti versenyből kiesett pártvezetőkkel kapcsolatban Kovács János politikai elemző elmondta: Fekete-Győr András, a Momentum elnöke önvizsgálatra kényszerült, és a maga ellen kezdeményezett bizalmi szavazással előremenekült. Az elemző szerint aligha várható aktív mozgósítás a Momentum részéről a második fordulóban.

Ami a Jobbikot illeti, Az elemző szemével oldal szerkesztője úgy véli, a politikai értelemben legkevésbé önazonos álláspontra Jakab Péternek sikerült helyezkednie.

Ez azt jelzi, hogy továbbra is működik a Jobbik–DK-paktum, ami a két párt előválasztási egyéni jelöltjeinek szép számú győzelmét hozta. Nem véletlen, hogy az ellenzéken belül a kormányellenes jobboldaliak megszólítását a Karácsony mögött álló erők is inkább Márki-Zaytól várják, semmint a Jobbik támogatásától

– mondta a politikai elemző az Indexnek.

Felhívta arra is a figyelmet, hogy mivel a második fordulóban kevesebb résztvevő szervezetnek áll majd közvetlen érdekében a nagyarányú mozgósítás, az egyes táborok szavazóinak az átlagos ellenzéki szavazóhoz képesti részvételi hajlandósága döntő fontosságú lesz. „Ezért van szükség világos tétadásra és nyilvánosan vállalt súrlódásokra” – hangsúlyozta Kovács János politikai elemző.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője az Indexnek arról beszélt, hogy Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter megállapodása azt sugallja: nem kormányképesek, mivel ahhoz hozzátartozik az is, hogy képesek döntéseket hozni.

„Bárkit is jelölnek végül kormányfőnek, a másik félnek innentől olyan zsarolási potenciálja lesz vele szemben, ami annak politikai mozgásterét minimálisra csökkenti” – jelentette ki lapunknak a Nézőpont Intézet vezetője.

(Borítókép: Karácsony Gergely, Fekete-Győr András, Dobrev Klára, Jakab Péter és Márki-Zay Péter az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek vitáján 2021. szeptember 12-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)