Bejelentés érkezett a nyomozó főügyészségre Kósa Lajos pegasusos nyilatkozata miatt

Hivatali visszaélés bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen bejelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) Tényi István. A Népszava „Kósa Lajos elismerte, hogy a kormány használja a Pegasust” című cikkére hivatkozik. A közéleti ügyekben rendszeres feljelentőnek számító egykori Fidesz-tag (2017-ben kizárták a pártból) a bejelentésében azt írja: a kormány eddig még azt is titkolta, hogy beszerezték volna az izraeli NSO kémszoftverét, ám ahogy arról mi is beszámoltunk, Kósa Lajos az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának csütörtöki ülése után elismerte, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a szoftvert.

Bár a bizottsági ülésen elfogadták Pintér Sándor belügyminiszter beszámolóját, és ennek értelmében az érintett szolgálatok minden esetben törvényesen jártak el, bírói, illetve igazságügyi miniszteri engedéllyel végezték a munkájukat, Tényi szerint a sajtóban megjelent adatok hivatali visszaélés, illetve minősített adattal való visszaélés bűntett gyanújára utalnak. Vagyis arra, hogy Kósa Lajos nem beszélhetett volna a sajtónak arról, hogy a belügy beszerezte a szoftvert, mert ez minősített adatnak, államtitoknak minősül.

Tényi azt írja, ebben az ügyben állampolgárként vád- vagy nyomozóhatóság felé nem tehet feljelentést, ezért azt kéri a KNYF-től, hogy továbbítsák a szombati keltezésű közérdekű bejelentését az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz.

Frissítés: vasárnap délután Tényi István az Indexhez eljuttatott levelében azt írta, közérdekű bejelentést küldött az Országház elnökének, melyben kéri Kövér Lászlót, hogy végezzék el „az Országgyűlési képviselő” (vagyis Kósa Lajos) nemzetbiztonsági ellenőrzését. A kérelmet az Alkotmányvédelmi Hivatalnak is továbbította. 

Kósa Lajos csütörtökön azt is elismerte, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ülésén a szervezet minden, köztük ellenzéki tagja is betekinthetett a Pegasus-szerződéscsomagba, azonban Pintér Sándor meghallgatását a honvédelmi és rendészeti bizottság ellenzéki tagjai azért tartják sikertelennek, mert szerintük egyetlen megfigyelt személlyel kapcsolatban sem kaptak konkrét választ. Kósa ezt azzal magyarázta, hogy ez természetes, hiszen ezzel a megfigyeltek személyiségi jogai sérültek volna. Ezeket az adatokat csak akkor lehetne kiadni, ha a nemzetbiztonsági bizottság felállítana egy vizsgálóbizottságot az ügyben.

A Pegasust gyártó NSO cég jelezte, hogy ha visszaélést tapasztalnak a termékük használatában, a szerződést is felbonthatják a partnerükkel. Már többször is előfordult, hogy megszüntették a megállapodásukat állami szervekkel. 

Távolról, észrevétlenül behatolni

Mint ismert, a Pegasus-ügyben az derült ki, hogy Magyarország egyike azoknak az országoknak, amelyek megvásárolták az NSO nevű izraeli cég kémprogramját. Több mint háromszáz embert figyelhettek meg vele, köztük politikusokat, ügyvédeket és újságírókat is. A kémprogrammal távolról észrevétlenül lehet behatolni a kiválasztott iPhone-okba vagy Androidot futtató eszközökbe egy olyan kiskapun keresztül, amelyről a gyártók és a mobiltelefonok szoftvereinek fejlesztői sem tudnak.

A kormány határozottan cáfolta, hogy Magyarországon törvénytelen adatgyűjtés folyt volna, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Pegasus-botrányt politikai hisztériának nevezte egy júliusi kormányinfón, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint pedig nincs itt semmi látnivaló. A magyar ügyészség vizsgálatot indított még júliusban, a hatpárti ellenzék pedig öt kérdésre várt választ.

A nemzetbiztonsági bizottság szeptemberi ülésén Stummer János elmondta: a kormánytól nem kaptak választ a kémszoftver beszerzésével kapcsolatban, ahogy cáfolat sem érkezett arra, hogy politikusokat vagy újságírókat figyeltek volna meg vele. Időközben az Európai Unió is vizsgálatot helyezett kilátásba.