Egy csődbe juttatott országot vettünk át a szocialistáktól, talpra állítottuk, és elindítottuk felfelé – folytatta Orbán Viktor.
Ez a mi erkölcsi fedezetünk, és ezért kérhetjük egyenes derékkal és jó eséllyel újra a magyar választók bizalmát.
A kormányfő szerint a legfontosabb szövetségesük a valóság, ellentétben a baloldallal és a liberálisokkal.
A mi teljesítményünk az elvégzett munka, az övék az, hogy liberálisok
– mondta, azzal folytatva, hogy csődbe vitték az országot, eladnák a Városházát, unták a miniszterelnök-jelölti vitát, de „büszke liberálisok, akiknek abban merül ki a tudásuk, hogy meg akarják mondani másoknak, hogyan kell élni és gondolkodni”.
A kormányfő leszögezte: Magyarország ma még csak feltörekvő ország, innen úgy léphetünk előre, ha képzettebbek vagyunk, jobb minőségben termelünk, pontosabban dolgozunk, jobban osztjuk be az időnket, jobban szervezzük a munkát, és szorgalmasabb gyerekeket nevelünk.
Mi azt ajánljuk Magyarországnak, hogy akarjon többet.
A miniszterelnök hangsúlyozta: nem érhetjük be azzal, amit elértünk, mert még mindig vannak szegények, nem születik elég gyermek, nincs mindenkinek jó lakása, nem elég sem a fizetés, sem a nyugdíj, többre van szükség.
Úgy látja, ha folytatják a polgári kereszténydemokrata kormányzást, tíz év alatt újra hatalmas utat tehetnek meg, felléphetnek a fejlett országok közé, felszámolhatják a szegénység maradékát, zöld, egészséges, természeti kincseit és szépségeit megőrző, egészségesebb és hosszabb ideig élő emberek országa lehetünk.
2010-ben népességarányosan nálunk dolgoztak talán a legkevesebben az EU-ban, „szégyenletes volt”, 55 százalék, ma több mint 73 százalék, és meghaladták az EU-átlagot.
Eljutni a legjobbak közé egyáltalán nem reménytelen.
Ezután felsorolta azt, amire szükség van: adócsökkentés, beruházások, egyetemfejlesztés, kutatás, innováció, a munka és a munkások nagyobb megbecsültsége, vidékfejlesztés és még jobb kormányzati munka, tíz év alatt eljuthatnak ide.
Napi abszurd Budapestről: Szia, uram, Városháza olcsón eladó
– kezdte beszédét Kubatov Gábor, és hangsúlyozta, az évtized abszurdja, hogy tíz év után is Gyurcsány Ferenc a baloldal vezetője.
A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint semmi sem változott a baloldalon, és ugyanazt tennék, mint amikor kormányon voltak. Kiemelte: egyetlen ciklusa sem volt a baloldalnak, amikor javult volna az ország helyzete.
Mindent eladnának ismét.
A Parlamentet is eladnák a Városháza mintájára – tette hozzá Kubatov, aki szerint ilyen a baloldal, nem tudnak, de nem is karnak megváltozni. Ezért a Fidesznek meg kell nyernie a következő választást – tette hozzá a párt alelnöke, és kifejtette, a békés lázadás ma a békemenet, ami a normalitás lázadása az abszurditás ellen.
Emlékeztetett: 2002-ben egy százalékkal veszített a jobboldal, és öt embert kellett volna csak még elvinniük szavazókörönként.
Márki-Zay Péterről úgy vélekedett Kubatov Gábor, hogy abszurd véleményeket fogalmaz meg, de a baloldal még a rezsicsökkentés kritizálását is tudná fokozni. Kubatov szerint soha nem volt még ennyire egységes a Fidesz, és a párt azért fog győzni tavasszal, mert közösségének Magyarország az első.
Kövér László házelnök, a Fidesz országos választmányának elnöke kacérkodott azzal a gondolattal egy ideig, hogy mi lenne, ha a négy évvel ezelőtti beszédét mondaná el. Nem azért, hogy tesztelje a közönség memóriáját, hanem mert szinte minden mondata aktuális ma is.
Kövér László szerint a választás tétje, hogy „mi, magyarok megvédjük, ami a miénk, amiért megküzdöttünk, megszenvedtünk, megdolgoztunk”, rendbe szedett pénzügyeinket és a munkán alapuló felívelő gazdaságunkat, a tartósan növekvő jövedelmeket, a gyarapodás és felemelkedés lehetőségét. Megvédeni a népesedési folyamatokat, a közteherviselés új rendszerét. A házelnök azzal folytatta, hogy meg kell védenünk kultúránkat, hitünket, Magyarország szuverenitását, nemzeti jellegét.
Hogy Magyarország magyar országként fennmaradhasson.
A házelnök hozzátette, hogy Európát, Európa határait és Európa civilizációját is meg kell védeni.
A választmányi elnök kifejtette, hogy Európa ma politikai, szellemi, gazdasági fegyverekkel vívott világhatalmi harc része, Magyarország a normalitás szigete. A küzdelemnek az illegális migráció csak az egyik része, ugyanaz a küzdelem zajlik a médiában, kultúrában, oktatásban, nyelvhasználatban.
A célja megtörni, szétzülleszteni, alárendelni Európa nemzetállami demokráciáit egy globális pénzhatalomnak.
Kövér László szerint Brüsszel ennek csak a helytartósági központja lesz, de bíztak abban, amiben ma kicsit fogyatkozó hittel bíznak, hogy egyszer majd eljön a választás, amelyen még ők is ott lesznek, mégsem lesz sorsdöntő, mert a legalapvetőbb kérdésekben minden legitim politikai szereplő a jó oldalon fog állni, de ez biztos, hogy nem 2022-ben lesz.
A házelnök elmondta: a kommunisták a ’80-as években nem akarták, hogy a pártállami kereteken kívül megszerveződjenek, de egymásra találtak, és megszerveződtek, a ’90-es évek elején liberális janicsárokká akarták nevelni őket, de megtalálták a maguk útját. 2002 után a posztkommunisták politikai értelemben fel akarták őrölni őket, megpróbálták őket kiiktatni a demokratikus küzdelem legitim szereplői közül, de ők együtt maradtak, és 2010-ben erősebbek lettek, mint korábban bármikor.
Kövér László kitért arra is, hogy hibrid háború folyik az EU keleti határvidékén, aminek közvetlen elszenvedői Lengyelország, Lettország, Litvánia. Szolidárisak Lengyelországgal, de „halkan kérdezzük meg: és akkor mi folyik Magyarország déli határán 2015 óta?” A politikus úgy gondolja, hogy „Kelet és Nyugat urai már megint a mi közép-európai bőrünkre folytatják a piszkos játszmáikat”.
A házelnök azzal zárta beszédét, hogy a globalizmus erői és hazai helytartói háromszor vonultak fel ellenük, de háromszor győzték le őket demokratikus és békés módon.
2022-ben újra Európa védőbástyáján állva negyedszer is győzni fogunk.
„A jó döntést mindig csak az idő igazolja” – mondta Kelemen Hunor, aki a határon túli magyarok nevében köszöntötte a kongresszus résztvevőit. Az RMDSZ elnöke arról beszélt, hogy több mint 10 évvel ezelőtt bátor döntés volt a határon túli magyaroknak megadni az állampolgárságot, de az idő igazolta ezt a döntést, mert magukra találtak a határon túli nemzetrészek, és megerősödött a nemzeti szolidaritás.
Kelemen Hunor szerint a határon túli magyarok az elmúlt években számtalanszor érezték, van kire támaszkodniuk, és mindig megérkezett a segítség az anyaországból, ha szükség volt rá.
Az RMDSZ elnöke kifejtette azt is, hogy a görög-római, zsidó-keresztény hagyomány határozta meg Európát. Aki ennek hátat fordít, a reményt öli meg – vélekedett a politikus, és hozzátette: akik ezt a hagyományt védik, a jó oldalon állnak.
„A politikában semmit sem adnak harc nélkül” – mondta Kelemen Hunor, és arra kérte a kongresszus résztvevőit, hogy győzzenek. Kiemelte: az erdélyi magyarokon ez nem fog múlni.
Semjén Zsolt a KDNP nevében köszöntötte a résztvevőket, és a vadászati világkiállítás dicsérete után gyorsan rátért az ellenzékre, amely kritizálta az eseményt. Ha ő lenne a főpolgármester, akkor inkább köszönetet mondott volna a kormánynak, hogy „megépítették ezt a csodát”, a Hungexpót.
A mi legfőbb szövetségesünk a valóság és a nép.
Semjén Zsolt szerint érdemes tudatosítani azt a büszkeséget, hogy ez a politikai közösség, amit létrehoztak, az Európai Unió és a magyar politikatörténet legsikeresebb politikai közössége, nem csak szövetség, hanem valódi közösség.
Amiért az egészet csináljuk, az a keresztény civilizáció védelme és a nemzeti szuverenitás biztosítása.
A kereszténydemokrata politikus hozzátette, a migrációval és az „LMBTQ-tébollyal” szemben védik a keresztény civilizációt. A nemzeti szuverenitás része, hogy a határon túliakra kiterjesztették az állampolgárságot.
A miniszterelnök-helyettes ezután újra az ellenzéket támadta, reformkommunistának és reformfasisztának nevezve az összefogást, amit csak egy dolog tart össze, az Orbán Viktorral szembeni gyűlölet. Semjén Zsolt Márki-Zay Pétert „Gyurcsány és Gyurcsányné” marionettbábujának tartja. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét egy olyan éjjeli bogárhoz hasonlította, ami nekiment a falnak.
Koncz Zsófia, a Fidesz országgyűlési képviselője, az esemény háziasszonya és a megüresedő alelnöki pozíció egyik esélyese már várja a kezdést. A kongresszus a Himnusszal indult. Koncz Zsófiával a szerencsi időközi választások után készítettünk interjút, erre tessék.
2019-ben alelnöknek választották Novák Katalint, Kubatov Gábort, Németh Szilárdot és Kósa Lajost. A Fidesz XXIX. tisztújító kongresszusán a küldöttek szavaznak az alelnökökről, Novák Katalin a miniszteri pozíciója miatt nem indul újra. A potenciális utódjelöltek között szerepelhet Koncz Zsófia, a tavalyi szerencsi időközi országgyűlési választás győztese, Gál Kinga EP-képviselő, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának uniós fejlesztésekért felelős államtitkára.
Az 1470 küldött szavaz a pártelnökről is, Orbán Viktornak nincs kihívója, így meglepetés nem igazán várható.
Köszöntjük kedves olvasóinkat a Fidesz tisztújító kongresszusának élő közvetítésében! A nagyobbik kormánypárt új alelnököt választ, valamint az elnök személyéről is döntenek. Utóbbinál viszonylag kevés meglepetésre lehet számítani, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök az egyetlen jelölt.
Várhatóan beszédet mond majd Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Varga Judit igazságügyi miniszter, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, Deutsch Tamás EP-képviselő, Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára és Gyopáros Alpár, a Magyar falu program kormánybiztosa. Délután felszólal Orbán Viktor is.
Tartsanak velünk!