A Szegedi Tudományegyetemen nem történt vizsgáztatási szabálytalanság, az ügy lezárva

Mindössze egyetlen nap is elég volt a Szegedi Tudományegyetemnek, hogy kiderítse: nem történt semmiféle szabálytalanság azokon a gyanús vizsgáztatásokon, amelyek a Völner-ügyben kerültek elő. A kiszivárgott nyomozati iratok és a lehallgatott telefonbeszélgetések leirata szerint Schadl Györgyöt, a Magyar Végrehajtói Kar elnökét sokan keresték, hogy segítsen a jogi diplomájukhoz szükséges vizsgák letételében. A telefonbeszélgetések leirata alapján ezeket a kéréseket készségesen teljesítette is.

A protezsáltak között volt Nagy Ádám, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kabinetfőnöke, de Völner Pál egyik rokona is, akinek állítólag a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Polgári Jogi Karán kellett némi segítség, hogy legyűrje a vizsgadrukkot. A szegedi egyetemről Szabó Imre egyetemi tanár neve merült fel a nyomozati anyagokban. 

A Szegedi Tudományegyetem megvizsgálta az egyetem, illetve oktatói esetleges érintettségét a végrehajtókat érintő büntetőeljárások során az egyetemi vizsgáztatások szabályszerűségével kapcsolatosan egyes sajtótermékekben megjelent információkat. A rendelkezésre álló információk alapján megállapította, hogy a vizsgáztatással kapcsolatosan szabályszegés nem történt, és ezért a vizsgálatot maga részéről lezárta

– olvasható az egyetem által kiadott közleményben.

Tegnap a Pécsi Tudományegyetem tanársegédjének, Mészáros Pál Emilnek függesztették fel a vizsgáztatási jogát, mert belekeveredett a vizsgáztatási szívességek botrányába. 

Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem jogi karának dékánja a Népszava megkeresésére közölte: a tanársegéd nem tagadta, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke, Schadl György kérésére közreműködött abban, hogy Nagy Ádám vizsga nélkül szerezzen érdemjegyet az egyetemen.

Schadl Györgyöt novemberben vették őrizetbe, mert több mint nyolcvanmillió forinttal megvesztegette Völner Pált, az igazságügyi tárca államtitkárát, hogy a Schadl javasolta végrehajtókat nevezze ki. Völner mentelmi jogát decemberben függesztette fel a parlament, miután ezt hivatali visszaélés gyanúja miatt indítványozta a legfőbb ügyész.

Schadl azonban más területeken is igen aktív volt. 

2016 és 2020 vége között tizenkilenc lakást, üzlethelyiséget, telket és pincét vett meg, ezek közül kilenc önkormányzati tulajdonból került hozzá – írja az RTL.hu földhivatali lapokra hivatkozva. Egy huszadik ingatlan szintén a nevén volt, amelyet még 2013-ban vásárolt. Letartóztatása után a tulajdonában lévő ingatlanok többségét zár alá vették.

A Pázmány is vizsgálatot indít

Kedden délután a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is közölte, hogy a sajtóban napvilágot látott „Schadl-Völner ügy” nyomozati irattal összefüggésben belső vizsgálatot indítanak.

A vizsgáztatás menete, a feleletek értékelése az Egyetem valamennyi karán, így a Jog- és Államtudományi Karon is szigorú rend szerint zajlik, ami az Egyetem számára fontos és védendő érték, hiszen ez jelenti a szabályokat betartó hallgatók eredményeinek egyik legfőbb zálogát. Az Egyetem kiáll valamennyi tisztességes, a vonatkozó szabályokat mindenkoron tiszteletben tartó oktatója és hallgatója mellett, az oktatás és az értékelés (vizsgáztatás) során született eredmények tisztaságát nem kérdőjelezi meg. Tekintettel arra, hogy ennek megsértésére vonatkozóan a nyomozati anyagban szereplő információk alapján gyanú merült fel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a konkrét eset valós körülményeinek feltárása érdekében a belső vizsgálat elindítása és lefolytatása mellett döntött

– olvasható az egyetem oldalán megjelent közleményben.

(Borítókép: Völner Pál. Fotó:  Kovács Tamás / MTI)