Van olyan iskolaőr, akit a szülők elintéznének tanítás után

Hazánkban nemcsak pedagógusból, de iskolaőrből is hiány van – erre utalnak legalábbis azok az adatok, amelyeket megkeresésünkre az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) kaptunk. Ezek alapján jelenleg 57 olyan intézmény van, amely bár szeretne részt venni a programban, iskolaőrt nem tudnak biztosítani számukra. Ezzel szemben más intézményekben egyszerre két iskolaőr is dolgozik, így jön ki a matek, miszerint 2022 januárjában 434 iskolában összesen 493 őr teljesít szolgálatot.

Mi a szerepük?

A hivatalos megfogalmazás szerint az iskolaőrök „a nevelési-oktatási intézmények rendjének fenntartásában működnek közre”, feladataik közé tartozik például

• a helyszínbiztosítás,
• az igazoltatás,
• a veszélyhelyzet-elhárítás,
• az egészségügyi segítségnyújtás,
• az öngyilkosság megakadályozása,
• valamint a területlezárás.

Munkájuk során a szakszerűség és az arányosság elvének megtartása mellett kényszerítő eszközöket, többek közt bilincset, vegyi eszközt és rendőrbotot is használhatnak. 

„2020 szeptembere óta összesen 425 intézkedésre volt szükség, az érintett időszakban összesen 4 esetben indult eljárás bűncselekmény elkövetése miatt iskolaőrrel szemben” – a rendőrség közlése szerint ennyi volt tehát a túlkapás.

Pótcselekvés, félmegoldás? 

Az iskolaőri programot a kezdetektől fogva számos kritika érte, szakmai szervezetek, alapítványok sora képviselte – és képviseli – azt az álláspontot, hogy „az erőszakra nem erőszakkal kell válaszolni”. Bár az ORFK tájékoztatása szerint az intézkedés célja megvalósult, lapunknak például azt írták, hogy „a gyermekek – különösen az általános iskolákban – bizalommal fordulnak az iskolaőrökhöz”, illetve hogy „a programban részt vevő intézményekben csökkent a verbális és a fizikai agresszió”, sokan a mai napig elítélik az intézkedést.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) korábban többek közt azt szorgalmazta, hogy az iskolaőrségre elkülönített forrásokat fordítsák pedagógiai asszisztensek, iskolapszichológusok alkalmazására, de a családvédelmi szakszolgálatok megerősítésének fontosságát is gyakran hangsúlyozták.

Mi továbbra is ezt tartjuk az egyetlen hatékony és célravezető útnak

– jelentette ki az Index megkeresésére Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja.

Egy általános iskolai tanár is arról számolt be lapunknak, hogy a jelenlegi rendszer nem túl hatékony, intézményükben több konfliktusra is volt már példa.

A legtöbbször, mire az őr odaér, már megtörtént a baj, azt megelőzni csak nagyon ritkán tudja. Sajnos azt látom, hogy a gyerekek egyáltalán nem tisztelik, ha rájuk szól, kinevetik, de közben otthon előszeretettel panaszkodnak durva bánásmódra, így a helyi iskolaőrre már a szülők is pikkelnek. Nem véletlen, hogy a szolgálat után mindig siet haza. Egyszer mesélte nekem, hogy attól tart, valamelyik felbőszült apuka elintézi a nap végén, mint kiderült, több alkalommal is kapott már fenyegetést

– mondta egy vidéki általános iskola pedagógusa.

Mit gondolnak a diákok? 

Szerintünk az iskolaőrség nem más, mint az oktatási rendszer kudarca – jelentette ki az Indexnek Schermann Fruzsina, az Adom Diákmozgalom elnöke.

Számunkra mindez azt jelzi, hogy a diákok nem tanulni, hanem túlélni járnak az iskolába, és sajnos a hozzánk beérkező tapasztalatok azt mutatják, hogy a közbiztonság az intézkedés bevezetése óta sem lett sokkal jobb az intézményekben. Látni kell, hogy ez csak egy időszakos megoldás, egyfajta tüneti kezelés, ami a probléma gyökerét nem szünteti meg

– mondta Schermann Fruzsina, utalva arra, hogy a legtöbb bántalmazó diák az otthon látottakat másolja, ami arra enged következtetni, hogy a rossz szociális háttér szinte determinálja az agresszív viselkedést. A közösség elnöke pozitívumként emelte ki ugyanakkor, hogy a folyosók, udvarok felügyeletében szerepet vállaló iskolaőrök legalább a pedagógusok válláról levesznek némi terhet a szünetekben.

Jó gyakorlatra is van példa

„Rengeteg félelem és prekoncepció van bennünk az iskolaőrökkel szemben. Ha magunk elé képzeljük őket, legtöbbször egy szigorú, katonás, vasmarkú férfi jut eszünkbe. A valóság ennél ugyanakkor jóval árnyaltabb” – jelentette ki az Indexnek dr. Jármi Éva, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának adjunktusa, aki maga is tagja a Kerekasztal az Iskolai Biztonságért (KERIB) összefogásnak, mely szintén az iskolai agresszió visszaszorítását tűzte zászlajára.

Sok olyan intézményben is tartunk prevenciós programokra felkészítő képzéseket, ahol a gyakori problémák miatt jellemzően nagy szükség van egy vagy akár két iskolaőrre. A velük kapcsolatos tapasztalataink vegyesek, valóban van olyan, szolgálatot teljesítő őr, akinek a fő eszköze a megfélemlítés és az agresszió, de szerencsére pozitív példákat is látunk. Az egyik intézményben például kifejezetten a helyi roma közösség egy tagja vállalta az iskolaőri szerepet. Rá a diákok és a szülők nem ellenségként, hanem partnerként tekintenek, a közös hangnak köszönhetően pedig pozitív folyamatok indulhattak be, a pedagógusoknak is nőtt a biztonságérzetük

– tette hozzá Jármi Éva, kiemelve, hogy éppen ezért lenne fontos, hogy az intézmények rendelkezzenek olyan, kidolgozott stratégiával az iskolai agresszió megelőzésével és kezelésével kapcsolatosan, amelybe lehetőség szerint az iskolaőrt is beilleszthetik.

Cikkünkben szerettünk volna iskolaőröket is megszólítani, de továbbra is él a tilalom, miszerint a sajtónak nem nyilatkozhatnak. Tíz iskolaőrből tíz ezt név és intézménymegjelölés nélkül sem vállalta.

(Borítókép: Index)