Döntött a bíróság: egyre biztosabb, hogy lesz hétfőn pedagógussztrájk

GettyImages-1212699665
2022.01.28. 15:49 Módosítva: 2022.01.28. 18:21
Maruzsa Zoltán államtitkár csütörtökön arról tájékoztatta az iskolaigazgatókat, hogy a január 31-re beharangozott figyelmeztető sztrájknak egyelőre nincs semmilyen törvényes alapja. Pénteken érkezett egy bírósági végzés, így a pedagógusok egy lépéssel közelebb kerültek a munkabeszüntetés megtartásához. Az ügyben megszólalt az Emmi is: a minisztérium szerint nem lehet törvényes a hétfőre tervezett sztrájk.

A bíróság nekünk adott igazat a még elégséges szolgáltatás ügyében, tehát kimondta végzésében, hogy jogszerű lesz a PDSZ és a PSZ által benyújtott szabályok szerint a hétfői sztrájk

– közölte Facebook-oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

Hozzátették, hogy ez egy elsőfokú bírósági végzés, így most a szakszervezetek a bíróságnak bejelentik, hogy lemondanak a fellebbezés jogáról, tehát innentől kezdve már csak a kormányon múlik, hogy hétfőre a végzés jogerőre emelkedik-e.

A szakszervezetek tehát nem fújják le a sztrájkot, és mindenkit arra biztatnak, hogy folytassa a szervezést

– hangsúlyozták.

Mint arról korábban beszámoltunk, január 31-én, hétfőre figyelmeztető sztrájkot szervezett a két nagy pedagógus-szakszervezet. Bár már a helyi sztrájkbizottságok is létrejöttek, és a szervezést számos intézményben megkezdték, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár csütörtökön levelet küldött az intézményvezetőknek, amelyben azt írta:

A bíróság 2022. január 25-én, kedden kereste meg az Emberi Erőforrások Minisztériumát a szakszervezetek bírósági beadványával, bírósági döntés még nem született, jelenleg tehát a jövő hétfőre tervezett sztrájk megtartásának nincs törvényes alapja.

Ebben történt most tehát előrelépés.

Mi vezetett idáig?

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) még tavaly október 15-én alakított sztrájkbizottságot. Közösen megfogalmazott követeléseiket sztrájktárgyalások keretében próbálták meg érvényesíteni az Emberi Erőforrások Minisztériumában. A sokadik sikertelen tárgyalás után, decemberben döntöttek úgy, hogy drasztikusabb lépéseket tesznek, vagyis figyelmeztető sztrájkot szerveznek. Amennyiben a hétfői munkabeszüntetés sem vezet eredményre, március 16-ra egy huzamosabb ideig tartó munkabeszüntetést is előkészítenek.

Ezt kérik a szakszervezetek:

  • A pedagógusok további 45 százalékos béremelésben részesüljenek!
  • Valódi pedagógus-életpályára van szükség!
  • A heti kötelező óraszám 24 órára csökkenjen!
  • Az osztályfőnöki funkció heti két órával számítson bele a heti kötelező óraszámba!
  • A pedagógiai asszisztensek gyermekfelügyelettel töltött heti óraszáma maximum 35 óra legyen!
  • A kormány érdemben működtesse az oktatás területén a szakmai és érdekképviseleti fórumokat!

Mint ismert, a kormány januártól több ágazatban is emelte a béreket, a pedagógusok tízszázalékos pótlékemelést kaptak. Emellett 2023-ra komolyabb bérrendezést is ígértek a tanároknak, ám ezek részletei egyelőre nem ismertek.

Az Emmi szerint nem lehet sztrájk

Péntek délután megszólalt az ügyben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is, amely szerint „biztos, hogy már nem lehet törvényes a hétfői pedagógussztrájk”.

A bírósági eljárással összefüggő határidők miatt már napokkal ezelőtt eldőlt, hogy nem lesz jogerős bírósági ítélet január 31-re, így már biztos, hogy nem lehet törvényes a hétfői pedagógussztrájk 

– közölte a tárca, amely szerint azért nem lesz meg hétfőig a jogerős bírósági döntés, mert a szakszervezetek kicsúsztak a határidőből.

Bár a szakszervezetek már decemberben – a kormánnyal folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan – bírósághoz fordultak, nem tudtak formailag és tartalmilag megfelelő kérelmet előterjeszteni. Így a szükséges hiánypótlások miatt csak ezen a héten, kedden tudta a bíróság megküldeni kérelmüket a kormány képviselőinek

– fogalmaz a minisztérium. Hozzáteszik: mivel a bíróság végül január 28., péntek reggel 9 óráig kérte be az érintett felek álláspontját, még ha döntés is születne pénteken, az elsőfokú bíróság határozata – a fellebbezésre rendelkezésre álló idő miatt – legkorábban öt nap múlva válik jogerőssé. A sztrájktörvény alapján sztrájk csak akkor tartható, 

  • ha a még elégséges szolgáltatásról megállapodás született a kormány és a szakszervezetek között; 
  • vagy ha bíróság jogerős döntést hozott róla.

„A kormány felszólítja a hétfői sztrájkot nagy erőkkel szervező szakszervezeteket arra, hogy tanúsítsanak jogkövető magatartást, és a hétfői sztrájkot halasszák el” – olvasható az Emmi közleményében.

(Borítókép: Lars Baron / Getty Images)