Az omikron-fertőzés is okoz poszt-Covid-tüneteket?

Január 26-án, szerdán egy nap alatt több mint 20 ezer új fertőzöttet regisztráltak hazánkban, ami minden korábbi rekordot megdöntött. Azóta is 15-20 ezer környékén mozog naponta az újonnan megbetegedettek száma, ahogy korábban is ez volt jellemző. A legnagyobb terheket jelenleg a háziorvosok cipelik, mivel a nátha- és influenzaszerű tünetekre panaszkodó páciensek többsége az alapellátásba terelődik. Emellett a poszt-Covid-ambulanciák is folyamatos készenlétben vannak, hiszen minden esély megvan rá, hogy a jelenlegi fertőzöttek pár hét múlva ezt a közel egy éve fennálló, új típusú ellátási formát veszik majd igénybe.

Mivel a poszt-Covid-tünetek hetekkel vagy akár hónapokkal a fertőzés után jelentkeznek, egyelőre nincs még elegendő adat az omikron utáni poszt-Covidról. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban nincs okunk feltételezni, hogy ebből a szempontból jelentős eltérés lenne a korábbi variánsokhoz képest

– erről dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjának elnöke beszélt az Indexnek.

Érdeklődtünk azzal kapcsolatban is, hogy miután úgy tűnik, a fertőzés ideje alatt az omikron-variáns enyhe tüneteket produkál, ez jelentheti-e azt, hogy az utóhatások sem lesznek olyan intenzívek. A szakember szerint erre sajnos nem lehet alapozni.

A poszt-Covid-szindróma bárkinél bármilyen életkorban jelentkezhet, olyanoknál is, akiknek a fertőzés ideje alatt nem voltak súlyos tüneteik, vagy akiknél akár tünetmentesen zajlott le a betegség. A korábbiakban azt tapasztaltuk, hogy ezek a panaszok legalább két hónapig tartanak, többek között fáradtság, légszomj, idegrendszeri tünetek alakulnak ki, de számos más panasz is jelentkezhet. Fontos kiemelni, hogy olyan tünetekről van szó elsősorban, amelyek korábban nem jelentkeztek a betegnél

– hangsúlyozta dr. Szabó Attila.

A poszt-Covid-tünetek valóban a legkülönfélébbek lehetnek, ide tartoznak a szűnni nem akaró légúti panaszok, de jelentkezhet végtagzsibbadás, fejfájás, szívdobogás, valamint mellkasi fájdalom is. Sokaknál a szag- és az ízérzékelés is csak nehezen tér vissza, de az olyan pszichés panaszok sem ritkák, mint a szorongás, a depresszió, az alacsonyabb stressztűrő képesség, az ingerlékenység és az alvászavar. Nem véletlen, hogy a Semmelweis Egyetemen egyszerre hét szakterületen zajlik az ellátás, és a tavalyi évben országszerte számos kórház alakított ki speciális ambulanciát azok számára, akik a fertőzés után is életminőséget rontó, elhúzódó panaszokat tapasztalnak.

Nagy az érdeklődés a szaglástréningek iránt

Ahogy arról már írtunk, a Semmelweis Egyetemen az elhúzódó szaglási panaszokkal küzdő betegeknek is külön ambulanciát hoztak létre. A szagláscentrumban a kezelés szaglásteszttel indul, ahol egy komplex mérőeszköz segítségével szaglásküszöböt, szagmegkülönböztetést és szagfelismerést vizsgálnak. A mintegy háromnegyed órás vizsgálat után minden beteg egy pontszámot kap, amely alapján besorolják, hogy normál szaglású, csökkent szaglású vagy szaglását vesztett-e. Utóbbi két esetben szaglástréninget javasolnak, a tréningidőszak végén pedig ismét tesztet végeznek a terápia értékelésére.

Az ambulancia vezetője, Kraxner Helga korábban az Indexnek elmondta: a technika nem új keletű, eddig is létezett ilyen ellátás hazánkban, de a probléma a koronavírussal vált tömegessé.

Más vírusok, különböző belgyógyászati, endokrinológiai betegségek, gyógyszerek, valamint baleset és orrpolip következtében is elmehet a szaglás, nem beszélve arról, hogy időskorban is sokat romlik az érzékelés. Nekik eddig is segítettünk, a járvánnyal azonban megsokszorozódott azok száma, akiket el kell látnunk

– mondta a szakember.

A mentális egészségünk is veszélybe kerülhet

Miután a poszt-Covid-szindrómás betegek többsége mentális panaszokkal is küzd, tavaly tavasszal nekik is külön ambulanciát nyitottak az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet – Nyírő Gyula Kórházban.

„A leggyakoribb panasz a szorongás, egyfajta általános aggodalom, ami sok esetben testi tünetekkel, légzésproblémákkal, izomfeszüléssel társul. Emellett jelentkezhetnek pániktünetek, anélkül hogy a beteg meg tudná mondani, hogy azok mitől keletkeztek. Továbbá szintén jellemző a depresszió, ami lehangoltsággal, fizikai és mentális fáradtsággal, motivációhiánnyal, illetve nagyon gyakran koncentrációs problémákkal jár együtt” – mondta korábban lapunknak dr. Kéri Szabolcs, az intézmény pszichiátriai igazgatója.

(Borítókép: Sóki Tamás / MTI)