A szakszervezetek szerint fegyelmivel fenyegetik a sztrájk mellett kitartó pedagógusokat

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) december 15-én jelentette be, hogy újabb sikertelen fordulóval zárult a kormánnyal folytatott sztrájktárgyalás, ezért január 31-én egyelőre szimbolikus jelleggel csak az első két órát nem fogják megtartani, de ha kell, továbbmennek, márciusban újabb sztrájkot tartanak, amely akár napokig is eltarthat.

Január 24-én ismét összeültek a pedagógus-szakszervezetek a kormányt képviselő Kisfaludy Lászlóval az Emberi Erőforrások Minisztériumában. Az érdekvédők ezúttal a sztrájk idejére vonatkozó még elégséges szolgáltatásokról – vagyis a felügyelet biztosításáról – szerettek volna megegyezni, de a köznevelésért felelős helyettes államtitkár szerdáig haladékot kért. Eközben a szakszervezetek Védjük meg az oktatást! Csatlakozzunk a sztrájkhoz! Támogassuk a sztrájkolókat! elnevezésű petícióját több mint 20 ezren aláírták egy hét alatt. 

Január 27-én Maruzsa Zoltán államtitkár arról tájékoztatta az iskolaigazgatókat, hogy a január 31-re beharangozott figyelmeztető sztrájknak egyelőre nincs semmilyen törvényes alapja. Majd egy nappal később, január 28-án érkezett egy bírósági végzés, miszerint jogszerű a hétfői tüntetés. A PDSZ és a PSZ közölte, hogy ez egy elsőfokú bírósági végzés, így most a szakszervezetek a bíróságnak bejelentik, hogy lemondanak a fellebbezés jogáról, tehát innentől kezdve már csak a kormányon múlik, hogy hétfőre a végzés jogerőre emelkedik-e.

Néhány órával később megszólalt az Emberi Erőforrások Minisztériuma is, amely szerint „biztos, hogy már nem lehet törvényes a hétfői pedagógussztrájk”.

A bírósági eljárással összefüggő határidők miatt már napokkal ezelőtt eldőlt, hogy nem lesz jogerős bírósági ítélet január 31-re, így már biztos, hogy nem lehet törvényes a hétfői pedagógussztrájk 

– közölte a tárca, amely szerint azért nem lesz meg hétfőig a jogerős bírósági döntés, mert a szakszervezetek kicsúsztak a határidőből.

Bár a szakszervezetek már decemberben – a kormánnyal folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan – bírósághoz fordultak, nem tudtak formailag és tartalmilag megfelelő kérelmet előterjeszteni. Így a szükséges hiánypótlások miatt csak ezen a héten, kedden tudta a bíróság megküldeni kérelmüket a kormány képviselőinek

– fogalmaz a minisztérium. Hozzáteszik: mivel a bíróság végül január 28., péntek reggel 9 óráig kérte be az érintett felek álláspontját, még ha döntés is születne pénteken, az elsőfokú bíróság határozata – a fellebbezésre rendelkezésre álló idő miatt – legkorábban öt nap múlva válik jogerőssé. A sztrájktörvény alapján sztrájk csak akkor tartható, 

• ha a még elégséges szolgáltatásról megállapodás született a kormány és a szakszervezetek között; 
• vagy ha a bíróság jogerős döntést hozott róla.

Az Emmi szombaton is közleményt adott ki az ügyben, amelyben újra hangsúlyozzák: a bíróság elsőfokú határozata megszületett ugyan január 28-án, de a döntés nem jogerős, így törvénytelen a hétfői pedagógussztrájk.

A kormány felszólította a hétfői sztrájkot nagy erőkkel szervező szakszervezeteket arra, hogy tanúsítsanak jogkövető magatartást, és a hétfői sztrájkot halasszák el. A koronavírus-járvány miatt a gyermekek és a szülők így is több hiányzásnak, tehernek voltak kitéve az elmúlt időszakban. Mivel a sztrájk jogszerűtlen, a tanulók tankötelezettsége pedig fennáll, a hétfői napon iskolába kell menniük, a távollét hiányzásnak számít. Ezért is kértük a szakszervezeteket, hogy ne teremtsenek káoszt, ne ösztönözzék a pedagógusokat a jogsértésre, és halasszák el a sztrájkot, várják meg a bíróság jogerős döntését

– olvasható a minisztérium szombati közleményében.

Újabb felhívás a pedagógusoknak

A PDSZ és PSZ szombat délután erre reagálva újabb közleményt adott ki, amelyben továbbra is arra biztatják az oktatásban dolgozókat, hogy „ne engedjenek a jogellenes fenyegetéseknek, szervezzék tovább a hétfőre meghirdetett figyelmeztető sztrájkot”. Felidézik, hogy a végzés szerint jogszerű a sztrájk, a szakszervezetek pedig lemondtak a fellebbezés jogáról, és erre kérték meg a kormányoldalt is, külön Maruzsa Zoltán államtitkárt, hogy vesse latba befolyását, és mondjon le a kormány is a fellebbezésről, mert ekkor az elsőfokú döntés azonnal jogerőssé válik.

A kormány ezzel szemben minden eszközzel akadályozza a sztrájk megvalósulását, mert nyilvánvaló számukra is, hogy az első fokon eljáró bíróságra benyújtott ellenajánlatukkal a másodfokú eljárásban esélytelenek. Körlevelében és sajtóközleményében jogellenesen állítja a kormány, hogy a sztrájk nem jogszerű. Erről csak bíróság egy külön, nem peres eljárásban dönthet. A tegnapi döntés 5 napon belüli megtámadása csak a még elégséges szolgáltatás módjára és mértékére vonatkozhat, mert ez volt az eljárás tárgya

– írják, hozzátéve, a kormány arra kényszeríti a tankerületi központok igazgatóin keresztül az intézményvezetőket, hogy szóbeli utasítások alapján, jogellenesen akadályozzák meg a sztrájkot, valósággal ellentétes értesítéseket küldjenek ki a szülőknek, beszéljék le a dolgozókat a sztrájkban való részvételről.

Több helyről kaptunk olyan visszajelzést, hogy fegyelmi eljárással fenyegetik a sztrájk mellett kitartó kollégákat. Teszik ezt úgy, hogy a fegyelmi eljárás jogintézménye lassan tíz éve nem létezik. Arra kérjük a szülőket és a kollégákat, hogy figyeljék a PDSZ és a PSZ felületeit, ne hagyják magukat megtéveszteni, főleg pedig ne engedjenek a fenyegetésnek. Mindent kérjenek írásban, és mindent dokumentáljanak, mert aki intézkedik, annak vállalni kell később is tettének következményeit. Arra kérünk mindenkit, hogy ha bármiféle hátrányos munkáltatói intézkedés történik vele szemben, vagy ezzel fenyegetik, haladéktalanul jelezze a szakszervezeteknek

– zárul a szombati közlemény.

Mi vezetett idáig?

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) még tavaly október 15-én alakított sztrájkbizottságot. Közösen megfogalmazott követeléseiket sztrájktárgyalások keretében próbálták meg érvényesíteni az Emberi Erőforrások Minisztériumában. A sokadik sikertelen tárgyalás után döntöttek úgy, hogy drasztikusabb lépéseket tesznek.

• A pedagógusok további 45 százalékos béremelésben részesüljenek!
• Valódi pedagógus-életpályára van szükség!
• A heti kötelező óraszám 24 órára csökkenjen!
• Az osztályfőnöki funkció heti két órával számítson bele a heti kötelező óraszámba!
• A pedagógiai asszisztensek gyermekfelügyelettel töltött heti óraszáma maximum 35 óra legyen!
• A kormány érdemben működtesse az oktatás területén a szakmai és érdekképviseleti fórumokat!

Mint ismert, a kormány januártól több ágazatban is emelte a béreket, a pedagógusok tízszázalékos pótlékemelést kaptak. Emellett 2023-ra komolyabb bérrendezést is ígértek a tanároknak, ám ennek részletei egyelőre nem ismertek.

(Borítókép: Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára 2021. november 18-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)