Hamarosan kiderülhet, hogyan vett áron alul értékes ingatlanokat a Völner-ügy kulcsfigurája

Csütörtökön tartja alakuló ülését az a vizsgálóbizottság, amely Karácsony Gergely kezdeményezésére alakult. Feladatuk, hogy kivizsgálják, hogyan kerülhettek áron alul Schadl Györgyhöz, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korrupció miatt letartóztatott volt vezetőjéhez értékes V. és VII. kerületi ingatlanok – írja a 444. 

Erről még a Városháza eladásának ügyében tartott meghallgatásán beszélt először a főpolgármester. 

A jelentést a március 30-i közgyűlésre kell leadnia a bizottságnak, a lehetőségeik ugyanakkor jóval korlátozottabbak az ügyészségénél – teszi hozzá a lap. 

A bizottság csupa ellenzéki polgármesterből és önkormányzati képviselőből fog állni, a Fidesz tagjai ugyanis nem kívántak élni a lehetőséggel. 

Tagjai így:

• Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester,
• Pikó András józsefvárosi polgármester,
• Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester,
• Szigeti Flóra és Kovács Alex Gábor. 

Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott elnöke 2016 és 2020 vége között legalább tizenkilenc lakást, üzlethelyiséget, telket vagy pincét vett meg, amelyek közül kilenc önkormányzati tulajdonból került hozzá. Később előkerült egy V. kerületi ingatlan is, amely már korábban a nevére került, de ennek kivizsgálását leszavazták Lipótváros önkormányzatának fideszes tagjai, élükön Szentgyörgyvölgyi Péter polgármesterrel. 

Polt Péter válaszol

Eközben megérkezett Polt Péter legfőbb ügyész válasza Vadai Ágnes DK-s képviselő írásban feltett kérdéseire. A politikus egyebek között azt szerette volna megtudni, hogy miért nem tartóztatták még le a korrupcióval gyanúsított egykori államtitkárt, amikor az ügyben a szintén gyanúsított Schadl Györgyöt, a bírósági végrehajtói kar elnökét igen.

Polt Péter válaszaiból az olvasható ki, hogy 

• a kényszerintézkedés alkalmazásának indokoltságára minden esetben az adott konkrét ügyben eljáró ügyészség rendelkezik megfelelő rálátással, így egyedi ügyben ezen ismereteknek van jelentőségük, nem pedig annak, hogy más ügyben milyen döntés született;
• a kényszerintézkedés alkalmazása célhoz kötött;
• a kényszerintézkedések esetében az arányossá elvét nem a terheltek viszonylatában kell alkalmazni, mindig az érintett személy vonatkozásában megállapított tényektől és körülményektől függ, hogy mi az arányos kényszerintézkedés. 

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)