Így nézhet ki a menekült gyerekek integrálása a hazai iskolákba

„A tankerületek már megkezdték a felmérést arra vonatkozóan, vannak-e már olyan menedékkérők hazánkban, akik szeretnének részt venni az oktatásban” – tudta meg az Index Horváth Pétertől, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnökétől, aki már a háború első napjaiban egyeztetett Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral arról, hogy amennyiben a helyzet tartóssá válik, miként lehet az ideérkező gyerekeket rövid, közép- és hosszú távon ellátni.

„Csellengő gyerekek nem lehetnek, néhány hónapon belül a menekültek oktatását meg kell szervezni. Mindez nem lesz egyszerű, hiszen nincsenek hazánkban olyan pedagógusok, akik ukránul tudnának tanítani, ezért fontos lenne, hogy az ukrán anyanyelvű gyerekek mihamarabb megtanuljanak magyarul. Egyelőre a háború első heteiben vagyunk, sok család még sokkos állapotban van, de idővel érdemes lesz a nyelvi felzárkóztatást megkezdeni” – emelte ki Horváth Péter, megjegyezve, hogy a nagyvárosi iskolákban már most is nagyok az osztálylétszámok, így vélhetően inkább a vidéki kisiskolák tudnák fogadni a menekült gyerekeket, de előzetesen mindenképpen fel kell mérni az igényeket.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) megkeresésünkre azt közölte, hogy Magyarország a köznevelési törvény értelmében minden olyan nem magyar állampolgárságú gyermek számára biztosítja a nevelés-oktatásban való részvételt, akik menekültstátuszt kérnek.

A kérelem elbírálása után a Magyarországon tartózkodó, nem magyar állampolgárságú gyermekek jogosultak lesznek óvodai nevelésre, kollégiumi ellátásra, illetve iskolai oktatásra. A kérelmet benyújtó gyermekeket a tartózkodási helyük szerinti körzetes iskola köteles felvenni, de a szülő vagy a tanuló természetesen választhat más fenntartású iskolát is, egyházi, magán- vagy más állami fenntartású intézmény is fogadja a diákokat, a szabad iskolaválasztás joga őket is megilleti. Arról, hogy a gyermek melyik osztályba kerül, az intézmény igazgatója dönt az adott tanuló életkora, korábbi tanulmányai alapján

– tájékoztatta a tárca lapunkat. Válaszukban kitértek arra is, hogy a magyar állampolgárként (külhoni magyarként) érkezőknek nincs szükségük menekültstátuszi kérelem benyújtására. 

„Amint azonban az illető Magyarországon lakóhelyet létesít, a tankötelezettség rá is ugyanúgy vonatkozik, mint a többi magyar állampolgárra” – hívta fel a figyelmet az Emmi, hozzátéve, hogy a céljaik között szerepel az itt maradók mielőbbi integrálása.

Ugyanezt hangsúlyozta korábban Orbán Viktor is rádióinterjújában. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy azoknak, akik huzamosabb ideig maradnak, „egy idő után el kell indulniuk a saját útjukon”.

„Egy-két hónap múlva a gyerekeknek iskolát kell biztosítani” – jelentette ki a miniszterelnök.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint egyelőre nagyon nehéz megbecsülni, hány menekült gyereket kell majd a jövőben a hazai iskolákba integrálni, ugyanis még nem látni, kik azok, akik hosszú távon is magyarországi letelepedésben gondolkodnak.

„Az ideérkezők egy része csak átutazóban van, és megy tovább más, nyugat-európai országba. Vannak, akik csak a háborút vészelnék át nálunk, nekik az első és legfontosabb, hogy szállást, valamint egészségügyi ellátást kapjanak. Továbbá természetesen lesznek olyanok, akik hosszú távon is itt maradnának, elsősorban ezeknek a gyerekeknek a beiskolázását kell megszervezni” – mondta az Indexnek Totyik Tamás, kiemelve, hogy a kárpátaljai magyar gyerekek integrálása szinte egyik napról a másikra megtörténhet: az ország keleti részében, közel a határhoz számos iskola van, amely fogadni tudná őket, a tanároknak az ő felzárkóztatásuk csak minimális pluszmunkával járna.

Nagyobb kihívást jelent az ukránul beszélő gyerekek ellátása, ugyanis alig van hazánkban olyan pedagógus, aki beszélné a nyelvet, de megoldás lehet az ukrajnai menekült tanárok foglalkoztatása, ez esetben külön intézmények, osztályok felállításában is lehet gondolkodni, a kérdés csak az, hogy van-e erre anyagi forrás, infrastruktúra, de ez kormányzati feladat, így erről egyelőre nincs információnk

– mondta a PSZ alelnöke, aki beszélt arról is, hogy az Ukrajnában működő pedagógus-szakszervezetek arról tájékoztatták őket, hogy az országban szinte teljesen leállt az oktatás, inkább csak Kárpátalján van még néhány iskola, ahol tartanak órákat, de a családok szétszakadása miatt meglehetősen nagy a káosz.

„Csak reménykedni tudunk abban, hogy a háború mihamarabb lezárul, addig is szeretnénk a bajba került embereket támogatni, ezért is kértük a kormánytól, hogy a március 16-i pedagógussztrájk ideje alatt levont béreket fordítsák a menekült gyerekek támogatására. Bízunk benne, hogy partnerek lesznek ebben” – tette hozzá Totyik Tamás.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index) 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!