Az orosz állami televízió élő adásában történtekre utalva írt az ünnep kapcsán Facebook-posztjában Cseh Katalin, a Momentum EP képviselője.
1848 hősei szabad sajtót és a cenzúra eltörlését követelték Magyarországon. 174 évvel később ott tartunk, hogy az Orbán-rendszer a saját szolgálatába állította a sajtó jelentős részét, a putyini propaganda utolsó uniós szócsöve pedig a Fideszt évek óta kiszolgáló, idén 130 milliárd forint közpénzből működő magyar közmédia és a kormányhű sajtó maradt.
1848–49-et, 1956-ot vérbe fojthatták az oroszok, de mi soha többé nem akarunk vérözönt lábainknál, sem lángtengert felette. 1848 és 1956 eszméinek saját vezetőink fordítottak hátat
– írta a Demokratikus Koalíció EP-képviselője közösségi oldalán.
Úgy fogalmazott:
Szemben 1848-cal, ma nem a balsors korlátozza szabadságunkat és demokráciánkat, hanem saját vezetőink fordítottak hátat Európának, és barátkoztak háborúzó diktátorokkal. Békénket, szabadságunkat, demokráciánkat és európaiságunkat éppen ezért saját vezetőinktől kell visszaszereznünk. Talpra, magyar!
– írta Dobrev Klára.
A következő tíz évben meg fogja határozni a magyar közösség helyzetét az, hogy hány magyart regisztrálnak a népszámláláson – írta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Románia miniszterelnök-helyettese az MTI-hez eljuttatott március 15-ei üzenetében.
Akkora lesz a súlyunk, ahányan vállaljuk etnikai, anyanyelvi és felekezeti identitásunkat, ahányan vállaljuk magyarságunkat
– jelentette ki.
A magyarországi választásról szólva megemlítette: az elmúlt tizenkét évben az erdélyi magyar közösség mellett állt a magyar kormány.
A választás tétje nem kevesebb, mint hogy az a kormány folytassa munkáját Magyarország élén, amelynek fontos az erdélyi magyarok ügye
– közölte.
1848. március 15-e történelmi pillanat volt, akkor született meg a modern Magyarország eszménye – közölték az LMP társelnökei kedden az MTI-vel.
Annak a Magyarországnak a jövőképe, ahol egyenlőek az emberek, ahol az egyéni szabadságjogok megkérdőjelezhetetlenek, ahol a jogállam őrködik az igazságosság fölött
– fejtette ki közleményében Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté.
Felidézték: akkor ez még nem valósulhatott meg, mert 1849. június közepén mintegy 200 ezres orosz hadsereg tört rá Magyarországra.
Az erőfölény miatt fizikai értelemben Magyarország elvesztette a háborút, de végérvényesen és visszavonhatatlanul megszületett a magyar nemzeti identitás – hangsúlyozták, hozzátéve: „Szabadságharcunkat ugyan eltiporta az orosz horda, de legyőzni mégsem tudtak minket.”
Úgy fogalmaztak: „Hőseink üzenete kortalan, és a mai napig ott van szívünkben. Az ő álmaik a mi álmaink. Ők olyan Magyarországról álmodtak, amely szuverén, és önmaga rendelkezik saját sorsáról. Ők ilyen hazát akartak teremteni gyerekeiknek és ükunokáiknak, ahogy mi pedig ugyanilyen szabad és független országot akarunk hagyni leszármazottainkra.”
1848-hoz hasonlóan történelmi időket élünk:
Április 3-án arról döntünk, hogy a szabad világhoz akarunk-e tartozni, ahogy azt a 48-as hőseink is akarták, vagy továbbra is hozzádörgölődzünk az orosz véreskezű agresszív diktátorhoz
– írta Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté.
Ő is 15 órától várja az ünneplőket, az ellenzéki miniszterelnök-jelölt a Műegyetem rakparton tart beszédet.
Nicolae Ciuca román miniszterelnök a magyar közösség identitásának és értékeinek tiszteletben tartásáról biztosította a maga és kormánya nevében magyar nemzetiségű polgártársait kedden a március 15-ei üzenetében.
A kormány sajtóirodája által közzétett köszöntőjében Ciuca áldott ünnepet kívánt az ország magyar nemzetiségű polgárainak, és örömét fejezte ki azért a sokszínű egységért, amelyet az Európai Unióhoz tartozás jelent.
Úgy vélte, a világjárvány évei és azok a jelenlegi kihívások, amelyekkel együtt kell szembenézniük, még közelebb hozták egymáshoz a románokat és magyarokat, akik ebben a nehéz időszakban nemcsak az egymás iránti, hanem a háború elől az országba menekülő ukrán szomszédok és barátok iránti szolidaritásban is osztoznak.
Annak a toleranciának és harmóniának a jegyében, amelyre alapozva minden romániai kisebbség azonos alkotmányos jogokat élvez, ma alkalmunk van kifejezni nagylelkűségünket és hálánkat. Isten éltessen minden magyart Romániában és mindenütt a világon!
– zárta üdvözletét a román kormányfő az MTI összefoglalója szerint.
A KDNP frakcióvezetője az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte:
Háborúk, világjárvány, és a mindezek okozta gazdasági nehézségek közepette is irányban tartjuk a kormányrudat, soha nem szem elől tévesztve azt, hogy honnan jöttünk és merre is tartunk
– írta, hozzátéve:
Minden nemzet életében vannak olyan kiemelkedő pillanatok, amikor hősök születnek, akik önfeláldozásból, küzdeni tudásból, hazaszeretetből örök példát adnak az utókornak. 1848. március 15-e ilyen nap volt.
Az orosz állami televízió élő adásában történtekre utalva írt az ünnep kapcsán Facebook-posztjában Cseh Katalin, a Momentum EP képviselője.
1848 hősei szabad sajtót és a cenzúra eltörlését követelték Magyarországon. 174 évvel később ott tartunk, hogy az Orbán-rendszer a saját szolgálatába állította a sajtó jelentős részét, a putyini propaganda utolsó uniós szócsöve pedig a Fideszt évek óta kiszolgáló, idén 130 milliárd forint közpénzből működő magyar közmédia és a kormányhű sajtó maradt.
A zászlófelvonás után ingyenesen lehet megtekinteni a Szent Koronát az Országházban. Az 1848–49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 174. évfordulóján országszerte ünnepi rendezvényeket és demonstrációkat tartanak. Orbán Viktor miniszterelnök a Parlament előtt mondja el ünnepi beszédét, a közös listát állító ellenzéki pártok a Műegyetem rakparton, a Mi Hazánk Mozgalom pedig a Magyar Nemzeti Múzeum mellett tartja rendezvényét.
A Várkert Bazár és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum egész napos programokkal várja a családokat. A nap folyamán ingyenesen lehet megnézni a Szent István-termet és a Hauszmann-sztori kiállítást, továbbá az Új világ született kiállítást is a Déli Palotákban, valamint a „Lészen ágyú” című tárlatot, amelynek központi témája Gábor Áron rézágyúja.
A programokról és a forgalomkorlátozásokról ebben a cikkünkben talál részleteket.
Reggel 9 órakor a Kossuth téren ünnepi zászlófelvonás jelezte a március 15-i ünnepi rendezvények kezdetét. A lobogót Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök jelenlétében, a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. A május 10-ig hivatalban lévő Áder János államfőként utoljára vett részt a zászlófelvonáson.
Az eseményen ott volt a kormány több tagja, továbbá az állami és katonai szervezetek és a diplomáciai testület képviselői. A téren számos család, turista jelent meg, a nézelődők többsége kokárdát viselt, voltak, akik magyar zászlót tartottak kezükben.
Az ünnep reggelén közzétett bejegyzésben a kormányfő délutáni beszédére utalt.
A miniszterelnök 15 órakor a Kossuth téren tart ünnepi beszédet, ide várják a Békemenet résztvevőit is.
Az idén „Éljen a magyar szabadság!” mottóval meghirdetett központi rendezvények reggel 9 órakor kezdődnek a Parlament előtti Kossuth téren a hagyományos zászlófelvonással.
Orbán Viktor miniszterelnök a Parlament előtt mondja el ünnepi beszédét később. Az ellenzéki pártok nagygyűléseket tartanak a fővárosban. A budai Várban és a Múzeumkertben egész napos programokkal várják a családokat.
Kövessék az eseményeket percről percre az Indexen!