Tanítani jó, tanítani menő, engedetlenkedni szabad, a sztrájk alapjog – a pedagógussztrájk mellett tüntettek

„A közoktatás már rég összeomlott, azt csak a pedagógusok hivatástudata tartja össze” – így összegezte az oktatás helyzetét Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja, aki a Kossuth térre szervezett, a pedagógussztrájk mellett kiálló demonstráción beszélt.

Nagy Erzsébet szerint 20 ezerrel többen sztrájkoltak, mint amit korábban Gulyás Gergely mondott – a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint kevesebb mint 15 ezren léptek sztrájkba.

A PDSZ képviselője bejelentette, folytatják tiltakozó akciójukat, s jövő hétre már kreatív akciókkal is készülnek, ezeket honlapjukon és közösségimédia-felületeiken fogják közzé tenni.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke nemcsak kiállt a pedagógusok mellett, de

amely tágabb lehetőségeket ad a munkavállalóknak, illetve a sztrájkba lépni akaróknak. 
Beszédét úgy zárta: „tartsatok ki, hogy Magyarországnak legyen jövője és önbecsülése.”

A TASZ jogásza, Zeller Judit arra szólított fel, hogy a kormány teljesítse a pedagógusok követeléseit.

Szabad országot, szabad embereket csak szabad tanárok tudnak nevelni. Olyanok, akik munkája nem rabszolgamunka, akik nem kizsigereltek.

A sztrájk végső eszköz arra, hogy megmutassa, hogy emberekről van szó, akiknek tudása, élete van, akiket nem hallgattathat el az, aki hatalmasabb – mondta a jogász.

– ezt már Székely Tamás, a Vegyipari és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke mondta, aki úgy zárta beszédét: „Bérrendezést, tiszteletet – hajrá, Magyarország, hajrá, pedagógusok!”

Több szakszervezet is támogatásáról biztosította a pedagógusokat, a helyszínen többek között Naszályi Gábor, az EKSZ elnöke és Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének elnöke is beszédet mondott.

Felszólalt Nagy Ervin is, A Tanár sorozat főszereplője. A színész személyes diákélményeiről beszélt, az Esélyegyenlőség, tanszabadság, szolidaritás! jelszavakkal buzdított, és felolvasta az úgynevezett 12 felkiáltójelet az oktatásért.

Tanítani jó, tanítani menő, engedetlenkedni szabad, a sztrájk alapjog

– ez hangzott el a demonstráció végén, majd a jelenlevők csendben emlékeztek a háború áldozataira, békét kívánva a világnak és Ukrajnának.

Emmi: a tanárok követelései jogosak

– ezt kéri az Emmi a sztrájkoló pedagógusoktól. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Kossuth téren zajló rendezvény alatt küldte el közleményét az MTI-hez, amelyben úgy fogalmaztak: a kormány álláspontja szerint a tanárok követelései jogosak, azokkal a kormány is azonosulni tud, azonban arra kérjük a pedagógus-szakszervezeteket, hogy a háborúra való tekintettel – a mozdonyvezetőkhöz hasonlóan – fontolják meg a sztrájk felfüggesztését.

Egyben köszönetüket fejezték ki a tanároknak, akiknek elsöprő többsége gondolta úgy, hogy nem a sztrájknak van itt az ideje háború idején. 

Sztrájkot hirdettek a pedagógusok

Március 16-tól határozatlan ideig tartó sztrájk indult az oktatási intézményekben. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a magasabb bérek és a munkaterhek csökkentésének reményében szervezte meg a munkabeszüntetést, mely minden eddiginél korlátozottabb keretek közt vehette kezdetét. A tanároknak a lehető legkülönfélébb megoldásokat kellett alkalmazni annak érdekében, hogy igazodni tudjanak a kormány február 11-i rendeletéhez, mely előírta többek közt, hogy a sztrájk idején az órák 50 százalékát, egyes esetekben 100 százalékát meg kell tartani.

Ennek ellenére országszerte állami és egyházi intézmények is  beleálltak a sztrájkba, van, ahol szerdán,  csütörtökön és pénteken sem tanítottak. Ahol erre nem volt lehetőség, ott szolidaritási rendezvényeket tartottak.

Az első napok tapasztalatai azt mutatták, hogy a diákok és a szülők részéről is nagy a támogatás, március 16-án a fővárosban a Kossuth téren és az Emmi épülete előtt közösen tüntettek a fiatalok. A beszédek közt azt kiabálták: „Fizessétek ki a tanárainkat!”, „Tanulni akarunk, tanítani ki fog?”, „Nincs pénz, nincs tanítás!”, „Tök mindegy, hogy bal vagy jobb, a sztrájk mindenhol alapjog”.

Arról, hogy milyen események vezettek a határozatlan ideig tartó pedagógussztrájkig – melyben az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a tanárok 13 százaléka vett részt – itt írtunk korábban.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)