Kemenesi Gábor: Igazi európai járvánnyá kezdi kinőni magát a majomhimlő
További Belföld cikkek
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
- Három hónapos csecsemő halt meg Budapesten
- Órákon belül új hagyományt teremt Sulyok Tamás köztársasági elnök
- Rónai Egon: Ha akkor nem rúgnak ki, az életem egészen másfele kanyarodik
A virológus elmondása szerint azért csak látszólag, mivel a terjedési láncolat elemeit továbbra is csak részben tárták fel, így nehéz bármit is pontosan megítélni.
A legtöbb virológus (én is) közben egyre feszültebb figyelemmel kísérik az eseményeket, az esetszámok növekedése sosem jó
– olvasható Kemenesi Gábor virológus, a pécsi Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Laboratóriumának munkatársának Facebook-posztjában.
A szakember úgy véli, minél több, emberről emberre történő terjedési lehetőséget kap a vírus, annál nagyobb az esélye annak, hogy adaptálódjon az emberi terjedéshez, vagy ami Kemenesi Gábor szerint még rosszabb, hogy a majomhimlő az európai állatvilágra is átterjed.
Ne keressük mindenáron a majomhimlő tüneteit magunkon, és ne rettegjünk a buszon! Egyelőre a terjedés több szuperterjesztési eseménye is melegrendezvényekhez volt köthető, és nem a koronavírushoz hasonló, véletlenszerű, széles körű közösségi terjedésről van szó
– fogalmazott a virológus. Egy kanadai infektológus orvos beszámolójára hivatkozva azt írja, a tünetek egészen enyhék is lehetnek (láz nélkül, kevés kiütéssel), ami rossz hír a terjedésre nézve. A szakember egy brit tanulmányt is megemlít, amely a behurcolt esetek leírását tartalmazza. Ebben közeli kontaktussal fertőzésről (kórházi fertőzés vagy háztartásban történő átadás), enyhe tünetekről és elhúzódó PCR-pozitivitásról is írnak.
Kemenesi Gábor összegzésében azt írja, hogy a vírusgenomikai elemzések alapján a mostani vírus nagyon hasonló a 2018-ban, több helyen is leírt vírushoz, minden jel szerint annak egy leszármazottja.
Egyelőre csupán annyit tudni, hogy vannak változások a genomban, ami egy természetes folyamat eredménye, ám ezek száma némileg magasabb a vártnál
– tette hozzá.
A szakember szerint a vírus alapvető tulajdonságain azonban ezek sem változtatnak, közeli kontaktusra van szükség a terjedéshez, és a mostani helyzetben, a jelenlegi adatok alapján továbbra is jól körülhatárolható közösségeket érint.
(Borítókép: Kemenesi Gábor. Fotó: Sóki Tamás / Index)