Aláírta a pedagógussztrájk korlátozását Novák Katalin

A parlament május 24-én fogadta el a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó törvénymódosítást, majd a kihirdetett törvény egy nappal azután jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) arra kérte az államfőt, hogy a módosítás szövegét küldje el normakontrollra az Alkotmánybíróságnak.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezének alelnöke szerint ez a lépés teljesen figyelmen kívül hagyja az érdekképviseletek kérését. 

Az új Orbán-kormány annyira magabiztos lett az áprilisi választási győzelem után, hogy a partnerség legkisebb jelét sem áll szándékukban kifejezni, ezt mutatják a legutóbbi ellenséges hangvételű kormányzati nyilatkozatok is a pedagógusok irányában

– mondta Gosztonyi Gábor a Népszavának. A PSZ alelnöke arról is beszámolt, hogy a sztrájkjogot korlátozó törvénymódosítás miatt a PDSZ-szel együtt fordulnak alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, mivel a módosítás törvényi szinten akadályozza meg, hogy a pedagógusok sztrájkba lépjenek.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint, amennyiben az Alkotmánybíróságon nem járnak eredménnyel, az Emberi Jogok Európai Bíróságának nyújtanak be keresetet. Úgy véli, a sztrájkbizottsági tárgyalások hamarosan folytatódhatnak a szakszervezetek és a kormány között, ugyanakkor újabb sztrájkot az idei tanévben már nem valószínű, hogy szerveznek.

Reagáltak a szakszervezetek

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete(PDSZ) szerint Novák Katalin köztársasági elnök „szabad utat nyitott a sztrájkjogot súlyosan korlátozó törvénynek”. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke és Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányának elnöke az államfőnek levelet írt, amelyet kedden az MTI-hez is eljuttattak.

Felháborodással vettük tudomásul, hogy nyomatékos kérésünk ellenére, a törvény elfogadását követően rövid időn belül aláírásával szabad utat nyitott a sztrájkjogot súlyosan korlátozó törvénynek. Nem hagyott ezzel más lehetőséget számunkra, mint azt, hogy alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz forduljunk

– fogalmaztak az érdekképviseleti vezetők. Hozzátették: ha a hazai jogorvoslati lehetőségeket ezzel kimerítették és nem járnak eredménnyel, az Emberi Jogok Európai Bíróságához nyújtanak be keresetet. Úgy fogalmaztak, hogy bár Novák Katalin a korábbi levelüket válasz nélkül hagyta – „akár azért is, mert olyan gyorsasággal írta alá a törvényt, hogy mire kezébe kerülhetett levelünk, az aláírás már lehetséges, hogy megtörtént” –, javasolják, hogy az abban foglaltakat gondolja át.

Miután láthatóan semmiféle jogi és erkölcsi aggályt nem talált az elfogadott törvénymódosításban, kérjük, döntését legalább utólag indokolja meg

– írta a PSZ és a PDSZ.

(Borítókép: Novák Katalin 2022. március 10-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)