Van még valami, ami a Holdról is látszik: a pedagógushiány

Tanévzáró kerekasztal-beszélgetést tartott a Pedagógusok Szakszervezete szerdán, a 2021–2022-es tanév utolsó napján.

Az érdekvédők mellett a rendezvényen a fővárosi és vidéki oktatásban dolgozók, többek között pedagógusok, óvodapedagógusok, szakképzésben dolgozók mondták el, hogy szerintük melyek a legsúlyosabb gondok, miért hagyják el a pályát a kollégák, milyen jövő vár a diákokra.

A sajtónyilvános beszélgetésre meghívták a köznevelésért felelős belügyminisztert, Pintér Sándort, továbbá a szakképzésért felelős Csák János miniszert is, hogy első kézből ismerkedjenek meg az irányításuk alá tartozó terület mielőbbi döntést igénylő problémáival.

„Rendkívül szomorúnak tartom, hogy 2022 júniusában a miniszterek még egy képviselőt sem küldtek a kerekasztal-beszélgetésre” – jelentette ki Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, aki hangsúlyozta, hogy a problémákról ettől függetlenül beszélni kell, a legnagyobb nehézségeket adatokkal szemléltette.

Mint mondta, közel tizenhatezer pedagógus hiányzik a köznevelésből, ez a szám az alábbiak szerint oszlik el:

• jelenleg mintegy hatezer óvodapedagógusra,
• nyolcezer általános iskolai és gimnáziumi tanárra lenne szükség,
• de már a nyugdíjas, ám még visszatanító pedagógusok száma is 1500-2000 körül mozog, így az ő pótlásukról is mihamarabb gondoskodni kel.

Így jön ki, hogy jelenleg Magyarországon 15 500 a betöltetlen állások száma az oktatásban – ez az összes pozíció mintegy 11 százaléka –, hasonlóra hazánkban a második világháború óta nem volt példa. Szintén beszédes adat, hogy a pedagógusok átlagéletkora 53 év, ami azt jelenti, hogy tizenkét év múlva a tanárok ötven százaléka nyugdíjba fog menni –  utánpótlás pedig egyelőre a láthatáron sincs.

Tóth Tünde, a Kőbányai Harmat Általános Iskola pályakezdő pedagógusa úgy véli, hogy megoldást csak az jelentene, ha a béreket végre rendeznék, és azok nem a 2014-es minimálbérhez lennének igazítva.

Baranyai Klára, a Berzsenyi Dániel Gimnázium tanára kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben csak lebeszélni tudja a diákjait arról, hogy tanárnak menjenek.

„Sorra mennek el a mi iskolánkból is pedagógusok, van, aki a három gyermekét nem tudja eltartani a fizetéséből, míg más a hitelét nem tudja törleszteni, de akad olyan is, aki egész egyszerűen a terhelést nem bírja” – mondta Baranyai Klára.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Európában nálunk a legmagasabb a tanítással lekötött munkaidő, ez 728 órát jelent egy évben, ami a tanárok egybehangzó véleménye szerint már-már egészségtelen kategória, nem véletlen, hogy megnőtt a táppénzigénylések száma.

Bajban a szakszolgálatok és az óvodák

Lakatosné Deák Ágnes, a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat vezetője elmondta, hogy náluk a jogszabály szerint 369 pedagógusnak kellene dolgoznia, ez lenne a minimumfeltétel a működéshez. Ehhez képest 190 fő látja el a mindennapi feladatokat, ami a magánellátás térhódításához vezet.

Verba Magdolna orosházi óvodapedagógus arról beszélt, hogy az óvodákban is rengeteg a betöltetlen állás, így sokfelé már a bölcsődékkel összevonva működnek.

„A kormány ezt a helyzetet úgy próbálta orvosolni, hogy bevezette: mindössze 9 és 12 óra között kell szakképzett óvodapedagógusnak lennie a csoportban, a nap többi részében elég egy asszisztens vagy egy dajka” – jelentette ki Verba Magdolna. Kiemelte, hogy a folyamat eredményeként mára sok helyen gyermekmegőrzővé silányultak az intézmények, a szakma presztízse pedig mélyebben van, mint valaha.

Totyik Tamás hangsúlyozta, hogy nem csak az óvodákban foglalkoznak megfelelő képesítés nélkül a gyerekekkel, az iskolákban is egyre gyakoribb ez a jelenség.

„A összpedagóguslétszám több mint egy százaléka mindössze érettségivel tanít, anélkül hogy lenne tanári végzettsége, diplomája – ez a probléma minden ötödik általános iskolában és gimnáziumban jelen van. Továbbá minden harmadik oktatási intézményben van olyan pedagógus, aki nem a saját végzettségének megfelelő tárgyat tanít” – mutatott rá a PSZ alelnöke.

A pedagógusok szerint nagy kérdés, hogy a közeljövőben lesz-e változás, de szerintük az nem jelez sok jót, hogy az idei pedagógusnapon a tanárok magalázó jutalmat kaptak. Mint arról az Index is beszámolt, volt olyan intézmény, ahol hetven tanár közösen kapott egy darab cserepes virágot, míg másokat ezer forinttal örvendeztettek meg, de a sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy az egyik iskolában masszázsutalványt kaptak a vezetők.

„Azt hiszem, hogy a problémák a Holdról is látszanak, de tulajdonképpen már annak is örülnék, ha a minisztériumban meghallanák őket” – utalt zárásképp Totyik Tamás Orbán Viktor győzelmi beszédének ikonikus mondatára.

(Borítókép: Totyik Tamás. Fotó: Szollár Zsófi / Index)