Megválasztják ma az ÁSZ új elnökét
További Belföld cikkek
-
Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon - A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
Ezt követően közel másfél órán keresztül interpellációk hangzanak el, majd határozathozatalok következnek az ÁSZ-elnök megválasztásával.
A számvevőszék élére Windisch Lászlót, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettesét, a Fidesz–KDNP jelöltjét javasolja a parlament illetékes eseti bizottsága. Az ÁSZ elnökét az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre, titkos szavazással választják meg. Az új elnök megválasztása után esküt tesz.
Windisch László pályafutását a jogi egyetem elvégzése után 2002-ben az adóhivatalnál kezdte, 2011 és 2013 között adó- és vámügyi főosztályvezető volt a Nemzetgazdasági Minisztériumnál. 2013-tól 2019-ig a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke volt. 2021-től a KSH elnökhelyettese.
Az ÁSZ jelenlegi elnökét, Domokos Lászlót 2010-ben választotta meg az Országgyűlés, mandátuma július 5-én jár le.
A szavazatszámlálás ideje alatt a képviselők megtartják az Interparlamentáris Unió (IPU) Magyar Nemzeti Csoportjának alakuló közgyűlését. Az IPU szuverén államok parlamentjeinek egyetlen világszervezete, a parlamentek közötti véleménycsere és párbeszéd fóruma.
A határozathozatalokat követően azonnali kérdések és válaszok órája lesz, majd kérdések hangzanak el. Az Országgyűlés tavaszi, rendes ülésszaka június 15-ig tartott, azóta rendkívüli üléseken tanácskoznak a képviselők – írja az MTI.
Híreink a parlamentből
Az országgyűlési képviselők önéletrajzában a csónaképítőtől kezdve a dízelmozdony-szerelőn át egészen a profi futballistáig különböző életutakkal találkozhatunk – erről szóló összefoglalónkat ide kattintva olvashatja.
Balaton körüli vasúthálózat létrejötte az álma, az igazi dilemmát pedig nem a miniszteri pozíció elfogadása jelentette, hanem az, hogy visszatérjen-e a magyar politikai életbe azzal, hogy elindul a parlamenti képviselői helyért Veszprémben. Erről is beszélt a Kibeszélőben Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter.
Dúró Dóra hétfői parlamenti napirend előtti felszólalását a népességfogyásnak szentelte, Fekete-Győr András Facebook-posztjában a Mi Hazánk politikusához kötötte azt az idézetet, hogy „minden magyar nőnek négy gyereket kéne szülnie, aki képes rá”. Fekete-Győr András és Dúró Dóra összecsapásáról itt írtunk.
A magyar országgyűlés háromszáz éve, 1722. június 30-án fogadta el a Pragmatica Sanctiót, amely kimondta a Habsburg-dinasztia nőági örökösödését. A dokumentumot szentesítő 1723. évi törvénycikkek két évszázadon át, egészen 1918-ig meghatározták Magyarország birodalmon belüli közjogi státuszát; erről bővebben itt olvashat.
Legalább két ellenzéki párt támogatja a vármegye kifejezés visszahozását, de az európai parlamenti és az önkormányzati választások egy napon tartásában aligha számíthatnak a kormánypártok külső támogatásra. Az Alaptörvény tizenegyedik módosításáról vitáztak a parlamentben június 28-án, a részleteket itt találja.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
