Szeretnének sokáig élni a magyarok, csak épp nem tesznek érte

Egészen új szintre emelte a cafeteria műfaját Giacomo Pedranzini, a Kometa frissen magyar állampolgárrá avatott olasz ügyvezető igazgatója: a kaposvári húsipari cég dolgozói bónuszt kapnak, amennyiben bemutatják a lejárt kondi- és/vagy uszodabérletüket. A kaposvári vállalatnál azt már tavaly májusban, a Tour de Hongrie idején bejelentették, hogy napi bruttó háromszáz forintot kapnak azok a dolgozók, akik aznap biciklivel, hagyományos rollerrel, gyalog vagy futva érkeznek munkába.

Az elmúlt közel másfél évben harminc-ötven kolléga rendszeresen élt is a lehetőséggel, sőt az elszálló infláció miatt szeptember 1-jétől már bruttó négyszáz forintot kapnak a sportos lendülettel munkába menők. Ami az üzem életében szintén új elem, hogy a Kometa október 1-jétől már azokat a kollégáit is jutalmazza, akik igazoltan önkéntes munkát végeznek. Mindezt túl a hivatalos munkaidőn, óránként bruttó 2500 forint plusz céges juttatásért.

Az önkéntesség, illetve az aktív életmód vállalati további díjazásának ötletét részben egy friss kutatás eredménye inspirálta. Ugyanis a Kometa ügyvezetőjének kezdeményezésére létrehozott fenntarthatósági mozgalom, a HonestFood reprezentatív kutatásának eredményei arra jutottak, hogy a magyarok közel ötöde visszaadna valamit a bolygónak, illetve 13 százalékuk segítő tevékenységet végezne, ha kapna plusz öt aktív évet az élettől – derül ki a HonestFood keddi sajtótájékoztatóján.

Csak minden ötödik magyar táplálkozik tudatosan

Az idén szeptemberben készült országos reprezentatív kutatás tényleg azt a nem épp hagyományos kérdést tette föl az aktív korú lakosságnak, hogy „Mit kezdenél vele, ha kapnál az életedből még öt évet?”. Minden magyar többet utazna és több időt töltene a családjával, továbbá a barátaival. Ugyanakkor a slágerválaszok mellett a már említett jótékonykodás mellett sokan több kulturális élményt töltenének magukba, ahogy a sport és az új ismeretek elsajátítása is népszerűnek bizonyult.

A HonestFood kutatása azért pont öt évre kérdezett rá, mert az Eurostat adatai szerint 2021-ben a születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon az uniós átlaghoz képest 5,6 évvel volt alacsonyabb. (A hazai átlag 2021-ben 74,5 év volt, míg az Európai Unióban 80,1 év.) Ha mindez nem lenne elég, a kutatás arra a szomorú igazságra is rávilágított, hogy kevésbé vagyunk tisztában várható életkilátásainkkal: csak minden negyedik magyar tudja, meddig élünk átlagosan.

A lesújtó tények sora pedig még csak most kezdődik igazán:

• a magyarok több mint fele, konkrétan 57 százaléka heti három órát sem mozog;
• a tudatos táplálkozás hiánya még a mozgásnál is szomorúbb képet fest, miután csak minden ötödik magyar gondolja úgy, hogy tudatosan táplálkozik;
• minden tizedik magyar azzal hitegeti magát, hogy semmit sem kell ezért tennie, úgyis sokáig fog élni;
• a magyarok közel tizede úgy gondolja, hogy rossz géneket örökölt, ezért semmit sem tehet a hosszú élet érdekében;
• a kutatás alapján a magyarok háromnegyede legalább 76 éves koráig szeretne élni, ám csupán 53 százalékuk gondolja, hogy meg is éri ezt a kort;
• azok között, akik szeretnének sokáig élni, csupán minden hatodik válaszadó érzi úgy, hogy mindent meg is tesz ezért;
• minden második, hosszú életre készülő vélekedik úgy, hogy jó úton halad, de még bőven lenne ezért mit tennie;
• minden harmadik ember pedig bevallotta, hogy nagyon keveset tesz ennek érdekében;
• az élek, ameddig élek szemléletűek körülbelül háromnegyede (73 százaléka) nem akar lemondani semmiről, és azt eszi, amit szeret, negyedük (27 százaléka) pedig nem szeret sportolni, és alapvetően lusta embernek tartja magát.

A stressz az, ami megöl bennünket

A 18–59 éves korosztály megkérdezésével készült felmérés arra is rávilágított, hogy a magyaroknak meggyőződésük: életünk, életminőségünk legnagyobb megrontója a stressz. Ugyanis a válaszadók többsége, 59 százaléka szerint az aktív, egészségben eltöltött évek számát alapvetően a stressz mennyisége határozza meg: vagyis annál rövidebb ideig él, minél többet stresszel valaki. Mindkét nemnél és minden egyes korcsoportban elsősorban a stresszt tartjuk a hosszabb élet gátjának.

Az aktívabb élet és a tudatos táplálkozás csak a második és a harmadik helyre került a dobogón. Tízből hárman a jobb anyagi helyzet megteremtését és a szellemi frissesség megőrzését is fontosnak tartják annak érdekében, hogy hosszabban élhessenek. A válaszadók negyede szerint ebben fontos szerepe van a kellő mennyiségű pihenésnek. Érdekes viszont, hogy az aktívabb közösségi életet és a szakmai kiteljesedést jellemzően nem tartják fontosnak a hosszú élet szempontjából a magyarok.

(Borítókép: Florian Gaertner / Photothek / Getty Images)