16:00, December 05.
Japán 1
Horvátország 2
al-Dzsanúb Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 05.
Brazília 4
Koreai Köztársaság 1

„Ha ez nem üti át az ingerküszöböt, akkor semmi" – ilyen volt a sztrájk

D1I5097
2022.10.06. 07:56
Sztrájkoltak, polgári engedetlenségben vettek részt, élőláncot alakítottak, virrasztottak, szerenádoztak, flashmoboztak, petíciót adtak át, elfoglaltak egy hidat, tüntettek, koncerteztek – röviden így lehetne összefoglalni, hogy mi mindent csináltak a tanárok, a diákok, a szülők és a támogatók október 5-én szerdán, a pedagógusok világnapján. Az alábbi cikkben megpróbáljuk egy picit részletesebben is elmesélni.

Szerdán országszerte sztrájkoltak a hazai iskolákban. A munkabeszüntetés szervezője, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt kérte az óvodai, iskolai, kollégiumi és szakszolgálati dolgozóktól, hogy október 5-én, a pedagógusok világnapján ne vegyék fel a munkát.

Komjáthy Anna, a PDSZ elnöke egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy 

ezt végül kétszáz iskolából mintegy 14 ezer pedagógus tette meg.

A sztrájk mellett számos intézményben polgári engedetlenségi akciót is hirdettek, a Tanítanék Mozgalom tájékoztatása szerint ezt a tiltakozási formát 83 intézményből mintegy ezer tanár választotta.

A fővárosi általános iskolák, gimnáziumok mellett vidéken is sokfelé tiltakoztak, a tanárok mellett a szakszolgálatoknál dolgozó gyógypedagógusok, konduktorok, logopédusok is kifejezték nemtetszésüket. A Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Pécsi Tagintézményében dolgozó Dettre Imola az Indexnek azt mondta, hogy „sok sebből vérzik a dolog”, a bér csak a problémahalmaz egy kis része.

Ma már olyan kevés a szakember, hogy nem tudjuk az igényeket kiszolgálni, sok sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek nem kapja meg a szükséges fejlesztést, ami komoly nehézséget jelent a családoknak

– mondta a gyógypedagógus.

Simkó Edit – akinek a nevét még februárban ismerte meg az ország akkor, amikor kollégái nélkül, egyedül fogott polgári engedetlenségi akcióba – arról számolt be lapunknak, hogy hosszú idő után az intézmény más tanárai a tiltakozás mellett döntöttek, a budapesti iskolában a tantestület 65 százaléka csatlakozott a munkabeszüntetéshez.

A tanárnő arra a kérdésünkre, hogy a szerdai eseménysorozatnak lesz-e eredménye, a következő választ adta:

Szerintem ez most már át fogja ütni az ingerküszöböt, ha ez nem, akkor semmi. Valaminek történnie kell, nem lehet tovább feszíteni az emberek idegrendszerét, kell valami, amitől ez az áldatlan állapot megszűnik

– hangsúlyozta a pedagógus.

A sztrájk és a polgári engedetlenségi akciók mellett országszerte szolidaritási akciókat tartottak, élőláncot alakítottak Budapest belvárosában, a XVII. kerületben, és Csepelen, de a vidéki városokban is sokan fejezték ki támogatásukat, Szolnokon élőlánc, Pécsen virrasztás, Pécelen pedig flashmob volt.

Próbálkozás a tankerületeknél és az ombudsmannál

Az akciók keretein belül a tanárok, a diákok és a szülők több tankerülethez is ellátogattak, a Vörösmarty Mihály Gimnázium által szervezett esemény résztvevői a Belső-Pesti Tankerületi Központ elé vonultak, mint ismert, ez az a tankerület, amely felmentette a munkavégzés alól a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárait.

A tankerületi dolgozók egy darabig az ablakból figyelték az épület elé érkező tömeget, majd az egyikük inkább úgy döntött, hogy besötétít, az esetről egy fotót is készítettünk.

Szintén akcióztak az Észak-Budapesti Tankerület óbudai központjánál, ahol beszédekkel, felszólalásokkal tarkított szerenáddal kedveskedtek a tankerület igazgató asszonyának, Tamás Ilonának, valamint kollégáinak. A helyszínen volt Palya Tamás, a Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott pedagógusa is.

A tanár a rendezvényen elmondta, hogy 1993-ban kezdte a pályáját, de akkor még a teljes állás heti 18 óra megtartását jelentette.

„Ma már 26 órát is meg kell tartani, ha az igazgató vagy a tankerület úgy gondolja” – hangsúlyozta, majd kitért arra, hogy kirúgott pedagógusként ma már elsősorban azért küzd, hogy legalább az unokáinak jobb oktatási rendszer jusson.

Nem azért csinálom, hogy egy hamburgert nevezzenek el rólam

– mondta.

Mint arról korábban beszámoltunk, egy fővárosi gyorsétterem Palyaburgerre keresztelte az egyik közkedvelt ételét, és felajánlotta, hogy a tanároknak 20 százalékot ad, míg a kirúgott pedagógusoknak egyáltalán nem kell érte fizetni.

Bár az étterem az akciót jó szándékból találta ki, végül megütötte a bokáját, valaki ugyanis feljelentette a céget a fogyasztóvédelemnél.

Álmunkban nem gondoltuk volna, hogy azzal, hogy ajándékba kínálunk pár hamburgert azoknak a tanároknak, akik elvesztették az állásukat, az negatív érzéseket is tud kelteni. Feljelentettek minket a Fogyasztóvédelemnél, hogy miért adunk ajándék burgert a tanároknak. Megdöbbentő, hogy 2022-ben Magyarországon még mindig divat feljelenteni. Ennyire zavar valakit, hogy segíteni akarunk?

– tette fel a kérdést szerda délelőtt a gyorsétterem.

Szintén a délutáni órákban a pedagógus-szakszervezetek képviselői az alapvető jogok biztosa fővárosi, illetve vidéki kirendeltségein nyújtották be az iskolákban összegyűjtött panaszokat, valamint egy petíciót is átadtak.

Hídfoglalás, ígéret a jövőre nézve

A rendezvények a késő délutáni órákban is folytatódtak, 17 órára hídfoglalást szervezett a tanárokért a Grund ifjúsági szervezet. A tüntetők a Jászai Mari téren gyülekeztek, majd elindultak a budai hídfő felé, és végül az egész hidat elfoglalták, a villamosközlekedés leállt.

Később a jelenlévőket felszólították, hogy célozzák meg Kossuth teret, ahol 19 órától koncerteket és beszédeket tartottak, a felszólalókat Molnár Áron aktivista, színész konferálta fel.

  • Elsőként Törley Katalin, a Kölcsey Ferenc Gimnázium egy kirúgott pedagógusa kapott szót. Mint mondta, az oktatási rendszer mára a tanárhiány miatt összeomlott, ezért a tiltakozásokat a jövőben is folytatni kell.
  • A Diákok a Tanárokért csoport tagjai is felszólaltak, ők a kirúgott tanárok visszavételét követelték.
  • Szintén felszólalt a Szülői Hang képviselője, aki egy rögtönzött évnyitó beszédet tartott, amelynek végén megnyitotta a változás évét, a 2022/2023-as tanévet.
  • Majd Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára mondott beszédet, aki megköszönte a diákok kiállását.

A helyszínen az Indexnek egy gyógypedagógus sérelmezte, hogy a tüntetésből egy buli lett, álláspontja szerint hangosabbnak kellett volna lennie a követeléseknek.

„A következő lépés az lehetne, ha az egészségügyi dolgozók, a vasutasok és más ágazatok dolgozói is melléjük állnának, hiszen változást csak együtt tudnak elérni” – hangsúlyozta.

Az utolsó felszólaló Nagy Ervin színművész volt, aki felidézte korábban tett ígéretét, miszerint ha nem javul a pedagógusok helyzete, akkor százszor meg ezerszer is eljönnek tüntetni a Kossuth térre.

Az Adom diákmozgalom képviselője végül bejelentette, hogy a pedagógusok helyzetének rendezése érdekében a következő hasonló rendezvényt október 23-án délután 4 órára hirdetik meg Budapesten a Széchenyi térre.

A szervezők jelzése szerint az eseményen 35 ezer ember vett részt.

Horváth Péter: a pedagógusok elbocsátása hatalmas csapdahelyzet

A tegnapi eseménysorozatról Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is elmondta a véleményét, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója az Indexnek hangsúlyozta, hogy a köznevelés mai állapotát látva a sztrájk egy abszolút egyértelmű és jogszerű érdekérvényesítési eszköz, a polgári engedetlenségi akciók megtartását ugyanakkor már kockázatosabbnak látja.

A polgári engedetlenséget egy minden oldalról nagyon nehezen kezelhető helyzetnek tartjuk: a pedagógusok elbocsátása hatalmas csapdahelyzet mindenki számára. Hiszen aki ezt a tiltakozási formát választja, elvileg tisztában van azzal, hogy emiatt jogkövetkezmények érhetik. Miközben joggal érezhetik most úgy sokan, hogy a közneveléshez kötődő sztrájkkal kapcsolatos jogok közelmúltbeli megváltoztatása gyengítette a pedagógussztrájkok érdekérvényesítő képességét

– osztotta meg lapunkkal dilemmáit Horváth Péter.

A tegnapi eseményekről egy videót készítettünk, riportunkat ide kattintva érheti el.

(Borítókép: Németh Kata/Index)



  • Hírek
  • Hírek