Szakértők szerint soha nem látott mélyponton van a hazai oktatás

A szülők a gyerekeikért, a tanulók a jövőjükért, a tanárok saját magukért és a diákokért álltak ki október 14-én. A tiltakozók szerint teljes megújulásra van szükség az oktatásban, a bér csak a jéghegy csúcsa.

Ercse Kriszta szerint erre bizonyíték az a társadalmi fellépés, aminek gyakorlatilag szeptember 1-je óta nap mint nap szemtanúi lehetünk.

Az elmúlt 12 évben oktatásügyben a kormány hibát hibára halmozott, az elbaltázott lépések következményei most érnek be

– jelentette ki az Indexnek Ercse Kriszta oktatáskutató. A Civil Közoktatási Platform (CKP) szóvivője megkeresésünkre ismertette, hogy melyek azok a bizonyos „elbaltázott lépések”.

Kiemelte, hogy az egyik legsúlyosabb probléma a centralizáció, a kontrollmánia és az autonómia hiánya, ami ellehetetleníti a különböző tanulási igényekre való reagálást.

„Folyamatosan érkeznek azok a munkaerőpiaci visszajelzések, miszerint a pályakezdők olyan alapvető készségeknek, kompetenciáknak nincsenek a birtokában, ami ideális esetben a XXI. században alap lenne. Világszerte megújulási kényszer van az iskolákon, ezt egy kormány se söpörheti a szőnyeg alá, vagy ha mégis, az kudarcok sokaságát fogja jelenteni” – mutatott rá Ercse Kriszta. Hozzátette: a Nemzeti Alaptanterv, az egyentankönyvek jelenleg nem kínálnak megoldást a valódi kihívásokra.

Mélypont a hazai iskolákban

Hasonlóan vélekedik Nahalka István is, az oktatáskutató úgy véli, hogy a tanterv csak a 60-as években volt ennél rosszabb, akkor még inkább megvolt kötve a pedagógusok keze, de kellő szabadsága ma sincs a tanároknak.

Más szempontból is mélypont a jelenlegi időszak, a pedagógusok létszámát és a pályakezdő fiatalok arányát tekintve még soha nem volt ilyen rossz a helyzet

– mondta Nahalka István, aki legutóbb márciusban, a tavaszi tiltakozások idején elemezte a helyzetet az Indexnek. Az oktatáskutató akkor úgy fogalmazott, hogy „a pedagógushiány a holnap tragédiája”.

Az oktató – aki nyugdíjas koráig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanított pedagógiát – most úgy látja, hogy az a bizonyos tragédia egyre közelebb van, az iskolák lassan gyermekmegőrzőkké válnak.

Nemrég egy szülő például arról mesélt az Indexnek, hogy miután a Kölcsey Ferenc Gimnázium kémiatanárát, Palya Tamást felmentették a munkavégzés alól, nem volt senki az intézményben, aki helyettesítse, ezért kémia helyett történelemórát tartottak a diákoknak.

Nahalka István hangsúlyozta: ez az eset jól mutatja, hogy a gyerekek szempontjából egy tanár kiesése is komoly nehézségekhez, hátrányokhoz vezet.

„A hivatalból nézve azonban 5-10 tanár nem jelent semmit, a munkavégzés alóli felmentéssel egyértelműen a megfélemlítés volt a cél” – jelentette ki.

Ercse Kriszta a pedagógusok felmentésével kapcsolatban úgy fogalmazott: amellett, hogy óriási hiba volt, nincs annál átlátszóbb, mint azt mondani, hogy ezt azért tették, hogy ne sérüljenek a gyerekek jogai. Megjegyezte: a gyerekek oktatáshoz fűződő joga már rég ezer sebből vérzik.

A kormány le akarta hűteni a hangulatot?

Mint arról korábban beszámoltunk, a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, hogy az uniós forrásoktól függően a következő években három lépcsőben emelhetik a tanárok bérét. Eszerint jövőre 21, az azt követő évben 25, egy évvel később pedig 29-30 százalékkal emelnék a béreket.

A CKP szóvivője szerint a bejelentés több szempontból is megkérdőjelezhető. Egyrészt emlékeztetett, hogy a kormány már 2010-ben anyagi, szakmai, társadalmi megbecsülést ígért, majd létrehozták a jelenlegi állapotokat. Másrészt felhívta a figyelmet arra, hogy az ajánlat csak a pedagógusok egy részének szól.

Mi lesz az óvodapedagógusokkal, a szakképzésben közismeretet tanítókkal, a felsőoktatási dolgozókkal, az iskola nem pedagógus végezettségű, nélkülözhetetlen szakembereivel?

– tette fel a kérdés, majd hozzátette: „a legnagyobb gond pedig, hogy a mára kiszélesedett társadalmi tiltakozást mindösszesen bérkövetelésként kívánják feltüntetni, miközben az oktatás valódi és ránk égő problémáit egyszerűen nem ismerik el”.

Nahalka István a bejelentésre reagálva arról beszélt, hogy szerinte az újabb ígéret benne volt a pakliban, nem meglepő, hogy a kormány valamivel le akarja hűteni a hangulatot.

A jelenlegi gazdasági helyzetben valóban nincs túl nagy mozgástere a kormánynak, de a béremelést akkor sem lehet tovább halogatni. 160 ezer embert felölelő társadalmi csoportról beszélünk, havi szinten fejenként több százezer forintos emelést kellene végrehajtani, ami most – elismerem – nem egyszerű, de ha tovább halogatják, csak még rosszabb lesz. Eleve nem kellett volna idáig eljutni

– tette hozzá az oktatáskutató.

Gulyás Gergely ígérete ide vagy oda, a tanárok tovább folytatják a tiltakozást, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pénteken bejelentette, hogy újabb munkabeszüntetésre készülnek, a következő sztrájknap október 27-én lesz, de addig október 23-án ismét tüntetnek.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)