Dézsi Csaba András: Győrben eddig ha hanyatt dőltél, akkor egy pénzeszsákra estél

Sajátos módszert talált a Győri Szakképzési Centrum az elszálló energiaárak kompenzálására: úgy vonnak össze helyi technikumokat, hogy az egyik iskola diákjai a másik iskola épületébe költöznek, és a délelőtti műszak mellett bevezetik a délutáni iskolát is. Ám most úgy tűnik, ezt megússzák a győri diákok. Milyen áthidaló megoldást találtak?

A probléma onnan fakadt, hogy a Bercsényi Miklós Közlekedési és Sportiskolai Technikum egy hatalmas iskolaépület, ahová legalább ezer diák jár. Azért keresett meg a Győri Szakképzési Centrum vezetője, hogy segítsek abban, hogy az évtizedekkel korábban működő termálvízfűtést állítsuk vissza, mert a gázfűtést nem tudják tovább üzemeltetni. 

A Bercsényi iskola melletti termálkút ma a győri gyógyfürdő vizét adja. Amikor húsz évvel ezelőtt magánkézbe került a fürdők és a termálkutak üzemeltetése, akkor lekötötték a Bercsényit a rendszerről. Megkerestem hát Kovacsics Imrét, a győri fürdő, a Rába Quelle igazgatóját, és a segítségét kértem. Kiderült, hogy a rendszer minimális befektetéssel újból beüzemelhető, sikerült életet lehelni a levágott kutakba és csőrendszerbe. A cég a mindenkori gázárhoz képest olcsóbban biztosítja a Bercsényi ellátását.

Az viszont kevésbé sikersztori, hogy Győrben elsőként zárták be az uszodákat. Határozatlan időre. Akkora a válság, hogy egyik uszodát sem sikerült megmenteni? Illetve a három közül egyet miért pont most kell elkezdeni felújítani?

Győr három uszodája közül az Aqua Uszoda sátras nagymedencéje most is egész nap nyitva tart, ahol az úszók és a vízilabdások naponta többször edzenek. A Magyar Vilmos Uszoda már régóta felújításra szorul, a gépészete és a teljes villanyrendszere borzalmas állapotban van, arról nem is beszélve, hogy a korábban kilyukadt medencét jó pár évvel ezelőtt fóliával bélelték ki, a kifolyó vizet pedig belevezették az uszoda mellett a Dunába. Sajnos ott hosszú évek óta komoly karbantartási hiányosságokat találtunk az átvételkor.

A felújításának már jóval korábban neki kellett volna állni. A pandémia alatt volt egy hosszú időszak, amikor az emberek nem mozdulhattak ki sportolni, csak az uszodákba. Akkor engedtem a nyomásnak, és nem zártuk be, csak néhány hétre, hogy kijavítsuk az életveszélyes villamossági dolgokat, és a bedöglött vízforgatót. Most eljött az idő.

A Magyar Úszószövetség szeptember végi ülésén arról beszélt, hogy a régióközpontok uszodáit mindenképpen megpróbálják nyitva tartani, hogy a klubokban folyó szakmai munka ne szenvedjen kárt, és az Úszó Nemzet Programban érintett gyermekek úszásoktatása se szakadjon félbe. Ez most Győrben nem teljesül, mert bezárt a nagy Aqua Sportközpont is.

Ez valóban egy másik történet, mert a sportegyesületek edzései mellett itt zajlanak a babaúszások, a gyógyúszások, továbbá az Úszó Nemzet Program keretében a gyerekek úszásoktatása. Már leültem tárgyalni Wladár Sándor elnök úrral a Magyar Úszószövetség részéről, hogy ők hogyan tudnának nekünk segíteni, hogy ne Győr viselje az Aqua megemelkedett rezsiköltségeit, amelyek jelenleg meghaladják a város gazdasági képességeit.

Közösen vizsgáljuk a kedvezőbb üzemeltetési technikákat, és ha sikerül megkapnunk az üzemeltetés költségeihez azt a támogatást, amit a program folytatása szükségessé tesz, akkor örömmel kinyitunk. Egyébként nem tudjuk vállalni saját erőből ennek a költségeit. Illetve döntés kérdése, hiszen a versenysportolók helyett a hobbiúszók is mehetnének a sátras uszodánkba.

Hasonló sors várhat a többi győri sport- és kulturális intézményre?

Annak idején, Balogh József polgármester úr, aki mellett alpolgármesterként dolgoztam az ezredforduló környékén, mindig azt mondta: „Csaba, az intézményeket nem elég létrehozni, azokat fenn is kell tartani.” Mostanában sokat cseng a fülembe ez a mondat. Ezzel eddig nem is volt probléma, hiszen némi túlzással, ha Győrben eddig hanyatt dőltél, akkor egy pénzeszsákra estél. Ma már nem így van.

Nem azért, mert elköltöttük a pénzt, hanem mert például a decemberi gázszámlánk öt és fél milliárd körül várható a győri hőszolgáltatónál, ami a tavalyi decemberi összegnek körülbelül a duplája. Már a tavalyi számla is extrém magas volt Győrben, hiszen a gázszolgáltatónk egyoldalúan felmondta a szerződést és lelépett, de a mostani összeg teljesen irreális.

Van már tervük, hogy honnan teremtik elő a költségvetést az irreális rezsiszámlára?

Határozottan azt kértem a kollégáimtól, a győri cégek és intézmények vezetőitől, hogy addig nyújtózkodjanak, ameddig a takarónk ér! Még egy kérésem volt, hogy lehetőleg ne küldjék el a munkavállalóikat. Mert a dolgozóknak a következő hónapban is ki kell fizetniük a villany- és a gázszámlát, és el kell tartaniuk a családjukat. Dolgozunk alternatív megoldásokon.

Például bezártuk a győri fiókkönyvtárakat, és csak a központit hagytuk meg. Azt pedig pont a napokban harangoztuk be, hogy elindult a Könyvfutár nevű szolgáltatásunk, amikor a 65 év feletti, mozgásukban korlátozott olvasók kérésére kiviszik nekik a könyveket, ám véletlenül sem autóval, hanem gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel. Egyelőre egy pilot projektről van szó, ami, ha beválik, akkor kiterjesztjük minden korosztályra. Ezen túl meghirdettük a győri Lakossági LED-csereprogramot, így aki regisztrál, annak ingyenesen energiatakarékosan lecseréljük a háztartásában az izzóit.

Győrben nem kis ellenállást szült, hogy belevágott a háziorvosi ellátás átalakításába. Szintén a rezsicsökkentő terv része, hogy a kórházba költöztetik a győri háziorvosokat?

Ezt már a választási kampányomban meghirdettem, azonban a háziorvosok részéről nagy ellenállásba ütköztem. Eddig egy szerződés kötött bennünket, ami miatt nem tudtunk hozzányúlni. Most a háziorvosi ügyeletet bevisszük a kórházba a sürgősségi osztály mellé, mert a beteg, akinek az állapota alapján egyébként négy-öt órás várakozási időt mondanának, jobban fog járni azzal, ha átsétál a szomszédban lévő ügyeletes háziorvosi rendelőbe, ami eddig messze volt a kórháztól. Emellett az éjszakai ellátásban a mentőszolgálat is részt vesz. Javulni fog az ellátás színvonala.

A kormány az energiaválság ellenszereként kiadáscsökkentő menedzsmenttervet kér az önkormányzatoktól. Emellett a kormány egyedi egyeztetéseket folytat majd az önkormányzatokkal. Kész van már a győri válságmenedzsmentterv?

Ezt a megyei jogú városok szövetségének ülésén jelentette be Gulyás Gergely miniszter úr, ahol mi is képviseltettük magunkat, úgyhogy készítjük a tervünket és várjuk a megbeszélést. Ez azért is indokolt, mert a maga nemében minden város speciális. Csak egy példa: létezik a szolidaritási hozzájárulás, amit befizetnek az önkormányzatok a központi költségvetésbe, és ezt az iparűzési adó, illetve az adóerő-képesség alapján számolják ki. Nálunk ez Győrben úgy alakult, hogy az elődöm kötött egy szerződést az Audival, miszerint az iparűzési adót 2027-ig nem vihetjük 1,6 százalék fölé.

Ez nagyon szép dolog, csak évente nagyjából 2,3 milliárd kiesést jelent a városnak. Na most, ehhez az 1,6 százalékos iparűzési adóhoz képest az adóerő-képességünket két százalékkal számolják. Ebből pedig az következik, hogy a jelenlegi befizetésünk vetekszik a legnagyobb autóipari cég teljes évi adóbefizetésével. Az adóbevételeink így leginkább a közöst gyarapítják, nem pedig Győr városát.

A beszélgetést azzal kezdtük, hogy a termálvíz mentette meg az egyik győri középiskolát. Lát még, keres még potenciált a győri termálvízben és az egyéb megújuló energiaforrásokban Győr ellátására, amivel átvészeli a város az energiaválságot?

Körülbelül fél évvel ezelőtt megbíztunk egy céget azzal, hogy tekintsék át Győr energetikai átalakításának lehetőségeit. Először napelemparkban kezdtünk el gondolkodni. Számomra most úgy tűnik, hogy ez csak egy lehetőség a többi közül, hiszen Győrben a termálvíz és a geotermikus energia is reális alternatíva lehet. Most is használunk geotermikus energiát, ahogy az Audi is.

Másfél évvel ezelőtt még azt terveztem, hogy a Pápai úti régi szemétdomb helyére felhúzunk egy napelemparkot. Ám kiderült, hogy a terület rekultivációját nem végezték el, mert ugyan a pénzalap megérkezett rá, csak valahogy elköltődött. Amikor az utóbbi két évben azt kérdezték tőlem, hogy milyen csontvázak borultak ki a szekrényből, most már leginkább csak azt tudom válaszolni, hogy azóta egy komplett köztemető borult ki a szekrényből.

Bár egy különösebben nem szívbajos, magabiztos városvezetőnek ismertem meg, vannak rémálmai a mostani hajmeresztő inflációs környezet és az energiaárak miatt? Mennyire éli meg tragédiaként ezt az időszakot?

Miután a pandémia menedzselése után most arra kell törekedni, hogy mindenkinek legyen fűtése és meleg vize, ezúttal kevesebb időm és lehetőségem van azon gondolkodni, hogyan alakítsuk a város struktúráját. Két válság között tisztán egy hónapom volt azzal foglalkozni, hogy merre tovább, Győr. Ettől függetlenül nem panaszkodom, a mostani válságos időszakra is kihívásként, megoldandó feladatként tekintek.

Lehet azt mondani, hogy eljött a világvége: bezártuk a győri uszodákat! Ennek tényleg akkora tragédiának kell lennie a folyók városában? Én annak idején a Mosoni-Dunában tanultam meg úszni nyáron, télen pedig korcsolyázni. Arra is emlékszem, hogy gyerekként a nagymamám átküldött a hideg szobába almáért, mert nem volt pénzük arra, hogy minden szobát kifűtsenek. Lehet, hogy most is így lesz, és ezt is túl fogjuk élni.

(Borítókép: Dézsi Csaba András 2021. július 26-án. Fotó: Bodnár Patrícia/Index)